Nemrég sajtóinformációk jelentek meg arról, hogy jövőre mégsem írnák elő a középfokú nyelvizsgát az egyetemi felvételikhez. Az Emmi azonban határozottan cáfolja ezt. Az ombudsman szerint az intézkedéssel súlyosan sérülhetnek az oktatási jogok.
Kedden a Magyar Hírlap értesülését átvéve mi is megírtuk, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező 2020-tól a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, mivel a kormány elhalaszthatja annak bevezetését. A lap azzal magyarázta a döntést, hogy a fiatalok nyelvtudása az egyes országrészek között egyenetlen, és jelen állapotban a jelentkezők negyven százaléka be sem kerülne a felsőoktatásba.
Megkérdeztük az oktatásért felelős minisztériumot, hogy mi igaz a hírből, és rossz hírünk van azon diákok számára, akikben reményt ébresztett a halasztás híre:
„Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület” – írta az Emmi.
Drasztikusan csökkenni fog a felsőoktatásba bejutó hallgatók száma
A nyelvvizsgához kötött felvételi tervét nem csak amiatt bírálták, mert 2020-as bevezetésével a jelentkezők negyven százaléka nem nyerne felvételt, hanem mert az intézkedés növelheti az esélykülönbségeket is: akiknek nincs pénzük külön nyelvtanárra, nem biztos, hogy a közoktatásban megkapják a megfelelő nyelvi felkészítést.
Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tavaly publikált kiadványa arra világított rá, hogy a felsőoktatásba felvett tanulóknál 2007 és 2016 között negyvenről ötvenöt százalékra nőtt azok aránya, akiknek volt nyelvvizsgájuk. Az elemzés szerint azon jelentkezők között, akik gimnáziumban érettségiztek, jóval nagyobb a bizonyítvánnyal rendelkezők aránya, mint a szakgimnáziumot végzettek körében, ami szintén a nyelvtanítás eredményességének különbségére hívja fel a figyelmet.
Fogyatékosok, romák, pedagógusok komoly hátrányban
Az intézkedés veszélyeire hívja fel a figyelmet az oktatási jogok biztosa is. Aáry-Tamás Lajos lapunknak elmondta, hogy súlyos jogsérelem veszélye körvonalazódik, ugyanis a felvételi rendszer bemeneti feltételeinek módosítása több érintetti kört – például a fogyatékkal élőket, akiknek eddig a diploma megszerzéséhez se kellett feltétlen nyelvvizsga, továbbá a roma szakkolégium tagjait, akiknek így az utánpótlásuk szűnhet így meg – érint hátrányosan.
Aáry-Tamás Lajos szerint az intézkedés ezek mellett a pedagógushallgatókat is tovább ritkítaná. „A pedagógusképzésbe jelentkezők körében mindkét bemeneti feltétel (nyelvvizsga és emelt szintű érettségi) esetében a mutatók más képzési területhez képest alacsonyabb számot mutatnak. Így előre láthatóan a pedagógusképzés területén komoly létszámcsökkenéssel kell számolni a fenti rendelkezések hatálybalépését követően.”
Az ombudsman szerint ezen három alanyi kör vonatkozásában az oktatási jogok sérelmének nagyon súlyos veszélye áll fenn.
A papír csak a felsőoktatásnak számít
Azt is hozzátette, hogy ma már a gazdasági szereplők nem a nyelvvizsgabizonyítványt várják el a munkavállalóktól, hanem a valós nyelvtudást, amit az első interjún le is tesztelnek. A közigazgatásban korábban számított ugyan a nyelvtudás, bérpótlékkal jutalmazták azt, de ez ma már nincs így, ezért a papír ott sem számít már.
„Az a fura helyzet állt elő, hogy ma már egyedül a felsőoktatás vár el papírt az idegen nyelvről, mindenki más elvár viszont valós, alkalmazható nyelvtudást. A kettő azonban nem mindig ugyanaz.”
Ráadásul a papír megszerzését az oktatás egy külső rendszertől várja, noha lehetne akár az érettségi bizonyítvány is megfelelő bizonyíték a nyelvtudásra.
Az oktatási ombudsman úgy véli, természetesen szükség van mindenkinek nyelvtudásra, de a jogszabály módosításával egyelőre csak a felsőoktatásba jutó hallgatók száma fog drasztikusan csökkeni.
Mindezt egyébként Aáry-Tamás elmondta pár hete a parlament oktatási bizottsága előtt is.
Senki nem érti
2017-ben az akkor még oktatási államtitkár Palkovics László egy parlament bizottságon kifejtette, hogy senki nem érti, miért nem jutnak el a diákok 18 éves korukra a középfokú nyelvvizsgáig, miközben átlagosan 1200 nyelvórát ülnek végig általános és középiskolásként, jóval többet, mint számos más, nyelvtudásban jobban teljesítő ország tanulói.
A probléma gyökere valahol a családi háttér, a módszertan, a pedagógusképzés körül lehet.
Mindez azonban nem vigasztalja azokat a diákokat, akik pénz hiányában különórákon nem tudják bepótolni a nyelvi ismereteiket, a közoktatásban pedig nem kapnak megfelelő képzést ahhoz, hogy teljesítsék a felsőoktatás bemeneti követelményeként előírt nyelvvizsgát.
Friss kutatások szerint a kismamáknak semennyi alkoholt sem szabadna fogyasztaniuk, mert ezzel súlyosan kockáztatják gyermekük egészségét.
Lopást kizáró rendszert nem lehet alkotni, de mi a helyzet a hazudozással? Vélemény.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az önvédelem minden ország számára megengedett.
Az uniós külügyminiszterek az Oroszországgal szembeni szankciók újabb köréről tanácskoztak.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
