Kedden a Magyar Hírlap értesülését átvéve mi is megírtuk, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező 2020-tól a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, mivel a kormány elhalaszthatja annak bevezetését. A lap azzal magyarázta a döntést, hogy a fiatalok nyelvtudása az egyes országrészek között egyenetlen, és jelen állapotban a jelentkezők negyven százaléka be sem kerülne a felsőoktatásba.

Megkérdeztük az oktatásért felelős minisztériumot, hogy mi igaz a hírből, és rossz hírünk van azon diákok számára, akikben reményt ébresztett a halasztás híre:

„Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület” – írta az Emmi.

Drasztikusan csökkenni fog a felsőoktatásba bejutó hallgatók száma

A nyelvvizsgához kötött felvételi tervét nem csak amiatt bírálták, mert 2020-as bevezetésével a jelentkezők negyven százaléka nem nyerne felvételt, hanem mert az intézkedés növelheti az esélykülönbségeket is: akiknek nincs pénzük külön nyelvtanárra, nem biztos, hogy a közoktatásban megkapják a megfelelő nyelvi felkészítést.

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tavaly publikált kiadványa arra világított rá, hogy a felsőoktatásba felvett tanulóknál 2007 és 2016 között negyvenről ötvenöt százalékra nőtt azok aránya, akiknek volt nyelvvizsgájuk. Az elemzés szerint azon jelentkezők között, akik gimnáziumban érettségiztek, jóval nagyobb a bizonyítvánnyal rendelkezők aránya, mint a szakgimnáziumot végzettek körében, ami szintén a nyelvtanítás eredményességének különbségére hívja fel a figyelmet.

Fogyatékosok, romák, pedagógusok komoly hátrányban

Az intézkedés veszélyeire hívja fel a figyelmet az oktatási jogok biztosa is. Aáry-Tamás Lajos lapunknak elmondta, hogy súlyos jogsérelem veszélye körvonalazódik, ugyanis a felvételi rendszer bemeneti feltételeinek módosítása több érintetti kört – például a fogyatékkal élőket, akiknek eddig a diploma megszerzéséhez se kellett feltétlen nyelvvizsga, továbbá a roma szakkolégium tagjait, akiknek így az utánpótlásuk szűnhet így meg – érint hátrányosan.

Aáry-Tamás Lajos szerint az intézkedés ezek mellett a pedagógushallgatókat is tovább ritkítaná. „A pedagógusképzésbe jelentkezők körében mindkét bemeneti feltétel (nyelvvizsga és emelt szintű érettségi) esetében a mutatók más képzési területhez képest alacsonyabb számot mutatnak. Így előre láthatóan a pedagógusképzés területén komoly létszámcsökkenéssel kell számolni a fenti rendelkezések hatálybalépését követően.”

Az ombudsman szerint ezen három alanyi kör vonatkozásában az oktatási jogok sérelmének nagyon súlyos veszélye áll fenn.

A papír csak a felsőoktatásnak számít

Azt is hozzátette, hogy ma már a gazdasági szereplők nem a nyelvvizsgabizonyítványt várják el a munkavállalóktól, hanem a valós nyelvtudást, amit az első interjún le is tesztelnek. A közigazgatásban korábban számított ugyan a nyelvtudás, bérpótlékkal jutalmazták azt, de ez ma már nincs így, ezért a papír ott sem számít már.

„Az a fura helyzet állt elő, hogy ma már egyedül a felsőoktatás vár el papírt az idegen nyelvről, mindenki más elvár viszont valós, alkalmazható nyelvtudást. A kettő azonban nem mindig ugyanaz.”

Ráadásul a papír megszerzését az oktatás egy külső rendszertől várja, noha lehetne akár az érettségi bizonyítvány is megfelelő bizonyíték a nyelvtudásra.

Az oktatási ombudsman úgy véli, természetesen szükség van mindenkinek nyelvtudásra, de a jogszabály módosításával egyelőre csak a felsőoktatásba jutó hallgatók száma fog drasztikusan csökkeni.

Mindezt egyébként Aáry-Tamás elmondta pár hete a parlament oktatási bizottsága előtt is.

Senki nem érti

2017-ben az akkor még oktatási államtitkár Palkovics László egy parlament bizottságon kifejtette, hogy senki nem érti, miért nem jutnak el a diákok 18 éves korukra a középfokú nyelvvizsgáig, miközben átlagosan 1200 nyelvórát ülnek végig általános és középiskolásként, jóval többet, mint számos más, nyelvtudásban jobban teljesítő ország tanulói.

A probléma gyökere valahol a családi háttér, a módszertan, a pedagógusképzés körül lehet.

Mindez azonban nem vigasztalja azokat a diákokat, akik pénz hiányában különórákon nem tudják bepótolni a nyelvi ismereteiket, a közoktatásban pedig nem kapnak megfelelő képzést ahhoz, hogy teljesítsék a felsőoktatás bemeneti követelményeként előírt nyelvvizsgát.