szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha valaki elhagyta a 2000 előtt letett nyelvvizsgájának bizonyítványát, azt senki nem tudja pótolni ma Magyarországon.

Nincs közhiteles adatbázis több százezer nyelvvizsgáról, amelyeket 2000 előtt tettek le – írja az Index.

A lap idézi egy olvasójának történetét, aki 1987-ben tett orosz felsőfokú nyelvvizsgát a Rigó utcai Állami Nyelvvizsga Bizottság előtt, ám elveszítette az erről szóló bizonyítványát, ezért megkereste az egykori Rigó utcai nyelvvizsga-központ utódjának számító ELTE Origo Nyelvi Centrumot, akik azonban közölték vele, hogy a régi nyelvvizsgákról nincs közhiteles adatbázis, ezért nem tudnak új papírt kiadni róla.

Bár 2000 óta az elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok pótlására kizárólag a hazai nyelvvizsgaközpontok szakmai felügyeletét ellátó Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ jogosult, a 2000 előtti bizonyítványok ügyében ők sem tudnak segíteni, hivatalos dokumentumot ezekről ők sem tudnak kiállítani, mert a megalakulásuk előtt letett nyelvvizsgákról ők sem rendelkeznek közhiteles adatbázissal. A 2000 előtt kiadott bizonyítványok ugyan továbbra is érvényesek, de csak akkor, ha valaki fizikailag is rendelkezik velük.

Magyarországon 1967 szeptembere óta van egységes nyelvvizsgáztatás, az Állami Nyelvvizsga Bizottságot az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakmai felügyelete alatt Idegennyelvi Továbbképző Központban hozták létre, az Idegennyelvi Továbbképző Központ 2012 óta pedig ELTE Origo Nyelvi Centrum Kft. néven működik, amely azonban nem jogutódja, csak tevékenységi utódja az egykori Idegennyelvi Továbbképző Központnak, így igazolásokat ők eleve nem állíthatnak ki régi nyelvvizsgákról, és a 2000 előtti nyelvvizsgákról sem közhiteles, sem kereshető teljes körű adatbázissal nem rendelkeznek.

Az Index azt írja, a letett nyelvvizsgákról korábban készültek ugyan nyilvántartások papíron, amiket sokáig a Rigó utca pincéjében tároltak, de az többször is beázott, és az amúgy is rendezetlen iratok egy része megsemmisült. A nyelvvizsgáztatás rendszere 2000-ben alakult át, ekkortól a nyelvvizsgák és a nyelvvizsgaközpontok szakmai felügyeletét a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) látja el, de mivel az intézményt csak 2000-ben hozták létre, a jogszabály szerint a NYAK is csak a 2000 után született nyelvvizsgák hitelességéért vállal felelősséget.

A lap hozzáteszi, bár az évtizedekkel korábban letett nyelvvizsgákról különböző helyeken még fellelhetők a hiányos, rendezetlen és sérült papíralapú nyilvántartások, de ezek használatára semmilyen jogszabály nem kötelezi a szereplőket.

Így tehát az 1967 és 2000 között letett több százezer nyelvvizsgáról tehát ma nincs hiteles adatbázis, ha a vizsgázók elveszítették a papírjukat, Magyarországon ma nincs olyan hivatal, amely hitelt érdemlően igazolni tudná, hogy van nyelvvizsgájuk.  

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Index-rovatvezető: Nem ismerek olyan újságírót, aki maradna

Index-rovatvezető: Nem ismerek olyan újságírót, aki maradna

Mészáros Lőrinc kölcsönadott saját magának egy focistát

Mészáros Lőrinc kölcsönadott saját magának egy focistát

Szomorúan Erdélyből: Egy nő gyalázatos megverése miatt hangos a sajtó

Szomorúan Erdélyből: Egy nő gyalázatos megverése miatt hangos a sajtó