Tudatosan veszi el a szegények kedvét a gyerekvállalástól a kormány
Egy sor szociális ellátás, támogatás összegének befagyasztásával ismét a legszegényebbeken ütött egyet az Orbán-kormány.
Egy sor szociális ellátás, támogatás összegének befagyasztásával ismét a legszegényebbeken ütött egyet az Orbán-kormány.
A jegybankelnök szerint 2030-ra előre kell hoznunk nemzeti céljaink teljesítését.
Míg az egy főre jutó magyar GDP az uniós átlag több mint kétharmada, az egy öregségi nyugdíjasra jutó ellátás csak a fele. A demográfiai trendeket is figyelembe véve pár évtizeden belül katasztrófa közeleg, ezért lenne életbevágóan fontos például az öngondoskodás, de állami segítség nélkül ez sem megy. Pedig jó példákért nem is kell túl messzire menni, a lengyelektől és a szlovákoktól is lenne mit tanulni.
Miközben a nyugdíjkassza bevételei már eddig is csak szűken fedezték a kiadásokat, Orbán Viktor úgy jelentette be az 53. heti bónuszt jövőre a nyugdíjasoknak, hogy azt sem lehet még tudni, hány járulékfizető marad majd végül a gazdasági krízis miatt.
A nyugdíjról akkor lehet majd értelmesen vitatkozni, ha sok évtized után végre nem szociális kérdésként kezelik. Ennek nyoma sincs. Az értelemnek ebben a témában nem nyílik tér.
Egy új felmérés alapján még Romániában is jobb nyugdíjasnak lenni, mint nálunk.
Nagyjából megduplázták a megtakarításukat azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik kilenc évvel ezelőtt nem léptek vissza az állami rendszerbe – írja az Azenpenzem.hu.
Van némi valóságalapja, az időzítést és a tálalást figyelembe véve mégis erősen megtévesztőnek tekinthető a népszerű álhíroldalak közül többre is kikerült nyugdíjprémiumot anyag.
Önkéntes nyugdíjpénztári teljes költségmutatót vezet be az MNB, amely révén 2020-tól első alkalommal válnak összehasonlíthatóvá két szektor, az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve a pénztárak költségei az ügyfelek számára.
Egyszerre tűnik észszerű reformnak és újabb lenyúlási kísérletnek a nemzeti bank nyugdíjprogramja. Valahogy muszáj lesz hozzányúlni az önkéntes pénztárak rendszeréhez. De hogyan? Erre keresi a választ az e heti HVG cikke.
A szakszervezeteknek nem tetszik, hogy 65 évről 67-re nőne a korhatár.
A 444 olvasójának idős anyjával történt az eset.
Az OECD elemzése szerint ha folytatódnak a jelenlegi trendek, a nyugdíjrendszer miatt nagyon elszállhat az államadósság, a nyugdíjasok pedig csak szegényebbek lesznek, ezért több megoldási javaslatot is megfogalmaztak.
Immár hét éve 3 százalék alatt tartja az államháztartás hiányát a kormány, ami szigorú, fegyelmezett fiskális politikára utal. A részletekben azonban ezúttal is ott az ördög.
Noha elismeri, csökkeni fog az értéke.
Nem engedik el nyugdíjba 55 évesen a nőket, és 5 évet emelnek a férfiaknál is. Putyin a tízezreket megmozgató tüntetések hatására csak a nők tervezett korhatáremelését volt hajlandó mérsékelni.
A nyugdíjrendszer hosszabb távon egyáltalán nem áll szilárd alapokon.
Gazdaságpolitikai programját nem osztotta meg a választópolgárokkal a Fidesz, ám következtetni lehet arra, melyek lehetnek az első lépések a kormány hivatalba lépése után.
Magyarországon a 65 évnél idősebbek összjövedelmének 89 százaléka állami juttatásokból származik, ezzel a magyar idősek függnek leginkább az államtól a legfejlettebb ipari országokat tömörítő szervezet, az OECD tagjai között.