Bőven van még hely az egyetemeken, bár a keresztféléves eljárásban leginkább a diplomásoknak van esélyük a továbbtanulásra, hiszen ott túlnyomó részben mesterképzéseket hirdetnek meg.
Visszakozás lett a vége, mégsem kell középfokú nyelvvizsga a felvételihez. Ez egy csapásra megoldotta több ezer felvételiző kínját, és megmentett a csődtől több felsőoktatási intézményt is, de a magyar fiatalok katasztrofális nyelvtudása nem javul.
Az új szabályozás szerint egy országos hatóság, az Oktatási Hivatal adhatja ki az engedélyeket a felmentésről szakértői vizsgálat alapján.
A hallgatói és az oktatói kiválósági rangsorban is első lett az ELTE.
Elkészült a HVG legújabb rangsorkiadványa, amely az egyetemek és főiskolák toplistáját közli. Ez alapján már most látszik melyik intézményeket terelheti össze a kormány a jövőben.
Teljesen átalakul a szakképzés jövőre: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig "dobbantóprogram" segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.
Avagy mentsük meg a gyerekeket a jelenlegi oktatástól - véli klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerzőnk.
"A független, hozzáférhető magyar oktatásért és a kutatás szabadságáért" szerveznek demonstrációt november utolsó hétvégéjére.
A kormány visszavonta a felsőfokú tanulmányok megkezdését középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötő 2014-es döntését, az erről szóló rendelet megjelent a Magyar Közlönyben.
Két olyan módosítás érkezett a Palkovics-féle szakképzési törvényhez, amelyek egy kicsit enyhítenének a kizárólagos döntési jogkörein.
Bee-Bot a neve annak a programozható robotméhnek, amellyel a számítógépes gondolkodásra tanítják a bécsi óvodásokat és kisiskolásokat. A méhecskével egy hónapig színesíthetik a foglalkozásokat a pedagógusok, akiket tippekkel és gyakorlati felhasználási ötletekkel is segítenek.
Az alapító szerint nem sikerült megértetni a minisztériummal, hogy ugyanazt tanítják a gyerekeknek, csak máshogy, és ezért nem kapott akkreditációt a Budapest School.
Tózsa István szerint a hallgatók magyarságtudata is csak 15-21 százalék, nem véletlenül tüntetnek a kormány ellen.
A közoktatás egyik buzgó lélekharcosa, Bánhegyi Ferenc, a tankönyvíró üdvöske nemrég új hon- és népismereti munkájával borzolta fel a kedélyeket, noha skandalum tekintetében még bőven van mit ellesnie évszázaddal korábbi elődjétől, a jellemnevelés prófétájától, Tóth Tihamértól.
Az autóban beszélgetés műfaját emelte új szintre a kormányinfókhoz szokott fideszes politikus.
„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatosan semmiféle új információt nem hozott nyilvánosságra, mivel a dokumentummal kapcsolatosan nem született döntés” – írta a Magyar Nemzet minisztériumi forrásokra hivatkozva.
Még mindig nem tudni, hogy kinél kellene kérvényezni, hogy a gyereknek ne kelljen szeptemberben iskolába mennie, pedig január 15-e a határidő.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár is szólt a már elvileg kész, de senki által nem látott Natról.
