„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatosan semmiféle új információt nem hozott nyilvánosságra, mivel a dokumentummal kapcsolatosan nem született döntés” – írta a Magyar Nemzet minisztériumi forrásokra hivatkozva.
Korábban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint még az óvoda és az általános iskola közé beékelődő felkészítő évfolyamokba elsősorban azok a gyerekek kerülnének, akik még nem elég érettek ahhoz, hogy első osztályba lépjenek. A Népszava értesülései szerint a nulladik évfolyamról a november 5–7. között megtartott hajdúszoboszlói Országos Közoktatási Szakértői Konferencián is szó esett.
A Magyar Nemzet emlékeztetett, hogy az általános iskola meghosszabbításának ötlete egyébként nem új: amellett, hogy tavaly a Magyar Nemzeti Bank javaslatcsomagjában szerepelt, Balog Zoltán korábbi tárcavezető már 2017-ben beszélt róla. Akkor úgy fogalmazott: kilencosztályossá alakítanák az alapképzést, de arról még viták zajlanak, hogy négyéves óvoda, ötéves alsó tagozat vagy 3+3+3 éves általános iskola lenne-e a jó megoldás.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
