A közel-keleti királyságban gyakran 40 Celsius-fokos meleg van, a Pfizer és BioNTech cégek 95 százalékos vakcináját azonban mínusz 70 fokon lehet csak tárolni, illetve szállítani.
Az első szakaszban a lakosságnak csak nagyon kis csoportja kaphat oltást.
Sokasodnak a koronavírus elleni oltóanyagokkal kapcsolatos álhírek a Vöröskereszt és a Vörös Félhold nevű társaságok elnöke szerint.
Húsz adag Szputnyik-V-t kaptak laboratóriumi tesztelésre.
A Financial Times értesülése szerint napokon belül megtörténhet az engedélyezés.
Belátható közelségbe került a koronavírus elleni vakcina, ezzel egy időben viszont meg is kezdődött érte az élet-halál harc a világ országai között. Gulyás Gergely egyenesen a lélegeztetőgépek utáni versenyfutáshoz hasonlította a versenyt, amelyben az nyer, akinek több a pénze és nagyobb a lobbiereje. A Pfizer eközben bejelentette, hogy először az Egyesült Államokba szállít, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltóanyagáról pedig tegnap derült ki, hogy újra kell vizsgálni. De mi lesz így a Magyarország által lekötött 12 millió adaggal?
Optimistán nyilatkozott a fejlesztés alatt álló koronavírus-vakcinákról és a járvány terjedéséről is Szlávik János főorvos az M1-en.
Hiába „csak” 70 százalékos az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának hatásossága, ettől még tökéletes fegyver lehet a járvány elleni harcban. Könnyű szállíthatósága és viszonylag alacsony ára pedig még előnyt is jelenthet. De pontosan mit takar, hogy egy vakcina hány százalékban hatásos, és milyen eredményekkel sikerült legyőzni korábban olyan járványokat, mint a himlő vagy a gyermekbénulás? Mindent elmagyarázunk, amit az eddigi oltóanyagokról tudni kell.
Komoly vizsgálatokon mennek keresztül, két évig gyűjtik az adataikat, és még azt sem tudják, pontosan mit kaptak. A koronavírus elleni oltóanyagot tesztelő önkéntesek csak egy dologban biztosak: kötelességüknek érezték, hogy tegyenek valamit a járvány megállításáért. A hvg360-nak most hárman mesélték el, milyen érzés volt, amikor a klinikai kísérletek harmadik fázisában karjukba kapták az AstraZeneca, a Pfizer és a Moderna oltóanyagát – vagy placebóját.
Már csak a dokumentációt várják a vakcina vizsgálatához, ha az is megérkezik, indulhatnak az elemzések.
Az amerikai Moderna nevű cég ugyanazokra a kutatásokra építve fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcináját, mint a Pfizer. A kutatásokat kollégájával közösen a magyar tudós, Karikó Katalin végezte el még a 2000-es években.
A magas hatékonyságú oltóanyagot a kormányokkal egyeztetve szállítják ki, nálunk egyelőre csak az orosz vakcinákról tudni.
Az európai egészségügyi unió megteremtésére irányuló lépéseket készít elő az Európai Bizottság, akár uniós szükséghelyzetet is kihirdethetnének.
Kazahsztán saját vakcinát is fejleszt, már a harmadik fázisnál tartanak.
A cég szerint az oltásnak nincsenek súlyos mellékhatásai.
A cég beszállítói megállapodást is kötött az Egyesült Királyság kormányával az oltóanyag biztosításáról.
Az amerikai cég fejlesztése minden eddig ismert oltóanyagnál hatásosabb lehet. Előnye, hogy mínusz húsz fokon is lehet tárolni, a tesztalanyok pedig csak enyhe mellékhatásokról számoltak be.
A Pfizer-BioNTech cégek szerint 300 millió embernek kellene beadni új vakcinájukat, ugyanis már ezzel is érezhető módon csökkenne a járvány terjedése. De az idáig vezető út hosszú, akkor is, ha az oltás jól működik.
Egyre beláthatóbb közelségbe kerül a koronavírus-elleni oltóanyag, ezzel együtt elkezdődött a kormányok közötti versenyfutás is, ki és mennyit tud belőle szerezni. Magyarország most is különutas stratégia mellett tette le voksát: az Európai Unión kívül Oroszországgal és Kínával is tárgyal, bár ez rejthet magában kockázatokat. Akármelyik vakcina lesz is a befutó, a nehézségek ezzel még nem érnek véget: a megfelelő mennyiség előállítása mellett a szállítás, tárolás, és a beoltottak rangsorolása is kihívások elé állítja a világ országait.
A Szputyik V nevű szerről még most sem tudni szinte semmit. Ahogy viszont a Pfizer előállt egy készítménnyel, az oroszok is fontosnak érezték, hogy tudassák: az oltásuk működik.
