A közel-keleti királyságban gyakran 40 Celsius-fokos meleg van, a Pfizer és BioNTech cégek 95 százalékos vakcináját azonban mínusz 70 fokon lehet csak tárolni, illetve szállítani.
Kazahsztán saját vakcinát is fejleszt, már a harmadik fázisnál tartanak.
Az első szakaszban a lakosságnak csak nagyon kis csoportja kaphat oltást.
Hiába „csak” 70 százalékos az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának hatásossága, ettől még tökéletes fegyver lehet a járvány elleni harcban. Könnyű szállíthatósága és viszonylag alacsony ára pedig még előnyt is jelenthet. De pontosan mit takar, hogy egy vakcina hány százalékban hatásos, és milyen eredményekkel sikerült legyőzni korábban olyan járványokat, mint a himlő vagy a gyermekbénulás? Mindent elmagyarázunk, amit az eddigi oltóanyagokról tudni kell.
Az amerikai Moderna nevű cég ugyanazokra a kutatásokra építve fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcináját, mint a Pfizer. A kutatásokat kollégájával közösen a magyar tudós, Karikó Katalin végezte el még a 2000-es években.
Az amerikai cég fejlesztése minden eddig ismert oltóanyagnál hatásosabb lehet. Előnye, hogy mínusz húsz fokon is lehet tárolni, a tesztalanyok pedig csak enyhe mellékhatásokról számoltak be.
A magas hatékonyságú oltóanyagot a kormányokkal egyeztetve szállítják ki, nálunk egyelőre csak az orosz vakcinákról tudni.
A Szputyik V nevű szerről még most sem tudni szinte semmit. Ahogy viszont a Pfizer előállt egy készítménnyel, az oroszok is fontosnak érezték, hogy tudassák: az oltásuk működik.
