94,5 százalékos védettséget nyújt a Moderna koronavírus elleni vakcinája
Az amerikai cég fejlesztése minden eddig ismert oltóanyagnál hatásosabb lehet. Előnye, hogy mínusz húsz fokon is lehet tárolni, a tesztalanyok pedig csak enyhe mellékhatásokról számoltak be.
hvg.hu
Minden eddig kifejlesztett oltóanyagnál hatásosabb lehet a Moderna koronavírus elleni vakcinája – jelentette be közleményében az amerikai cég, amely azt állítja, az oltóanyag 94,5 százalékos védettséget biztosít a koronavírus ellen. Bár a fejlesztés még zajlik, a mostani eredmények a Moderna szerint biztatóak, a cég a következő napokban kérhet jóváhagyást az oltóanyagra.
Az új vakcina hatásosabb lehet, mint az amerikai Pfizer gyógyszergyártó cég által múlt héten bejelentett oltóanyag, amelyet a német BioNTech-el közösen fejlesztettek és amely a cég közlése szerint 90 százalékos hatékonyságú. A Pfizerhez hasonlóan egyébként a Moderna is úgynevezett mRNS (hírvivő RNS) alapú vakcinát fejleszt.
A Moderna harmadik fázisú klinikai tesztelésében 30 ezer ember vett részt, fele-fele arányban kaptak placebót és oltóanyagot. A több hónapig tartó tesztelés alatt a placebót kapó tesztalanyok közül 90-en kapták el a koronavírust, közülük 11-en súlyosan megbetegedtek. Velük ellentétben az oltóanyagot kapók csoportjában mindössze 5 megbetegedést regisztráltak.
Moderna
A Moderna közleménye szerint a fertőzöttek között 15 idősebb beteg is volt, 20-an pedig valamilyen etnikai csoporthoz tartoztak. Azt is írták, hogy oltóanyaguknak nincsenek komoly mellékhatásai, néhányan fejfájásról és izomfájdalomról számoltak be.
A szer előnye, hogy – a Pfizer készítményével ellentétben, amely mínusz 80 fokon tárolandó – ezt elég mínusz 20 fokon tárolni, vagyis háziorvosi rendelőkben és gyógyszertárakban is biztonsággal tárolható. Ráadásul 30 napos a szavatossága, míg a Pfizer oltóanyagánál ugyanez öt nap.
Az amerikai hatóságok szerint akár már december végén megkezdhetik a lakosság oltását, először a veszélyeztetett csoportokkal és az egészségügyi dolgozókkal kezdve.
A Moderna bejelentésének hírére jelentősen emelkedett a New York-i tőzsdeindex.
Magyarország egyébként az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca fejlesztésében készülő oltóanyagból kötött le ötmillió adagot, a svéd cég bejelentése saját oltóanyaguk hatékonyságáról a közeljövőben várható. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten arról beszélt, hogy napokon belül az orosz oltóanyagból is kapunk mintát, amit a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumában vizsgálnak majd meg. Ha megfelel az előírásoknak, az oroszok akár már januárban nagyobb mennyiségű oltóanyagot szállíthatnak Magyarországra.
Egyre beláthatóbb közelségbe kerül a koronavírus-elleni oltóanyag, ezzel együtt elkezdődött a kormányok közötti versenyfutás is, ki és mennyit tud belőle szerezni. Magyarország most is különutas stratégia mellett tette le voksát: az Európai Unión kívül Oroszországgal és Kínával is tárgyal, bár ez rejthet magában kockázatokat. Akármelyik vakcina lesz is a befutó, a nehézségek ezzel még nem érnek véget: a megfelelő mennyiség előállítása mellett a szállítás, tárolás, és a beoltottak rangsorolása is kihívások elé állítja a világ országait.
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.