A betű, az betű – gondolnánk, azaz nem lehet nagy különbség abban, hogy egy szöveget milyen hordozón látunk. Azonban kiderült, Gutenberg-galaxist egyelőre nem tudja felülmúlni még a legkorszerűbb technológia sem.
Bár az írott szavak ugyanúgy néznek ki, ugyanúgy kell értelmezni őket, nem mindegy, milyen médiumon látjuk ezeket – állítják ausztrál szakemberek. A Macquarie Egyetem kutatói egy sor releváns tanulmányt tekintették át a digitális, illetve papíralapú tartalmakkal kapcsolatban. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a szövegértés hatékonyabb, ha papíron olvassák azt.
Az olvasás (de nem a könyvnyomtatás) több ezer éves múltra tekint vissza, a digitális képernyők viszont csak pár tíz évesek. Ez utóbbi eszközökön történő olvasás pedig, vizuális és kognitív hatások kölcsönhatásaként, máshogy érinti az agyat az írott szövegek értelmezésekor. A digitális olvasás gyakran a nyomtatott szövegekhez képest rosszabb megértéshez, a részletek gyengébb felidézéséhez vezet. Mindez még inkább nyilvánvalóvá válik, ha sürget az idő. Ezt a jelenséget „képernyő-alsóbbrendűségi hatásnak” hívják a szakemberek.
E szabály alól az e-könyvek jelentik a kivételt, amelyek elektronikus tintatechnológiával jelenítik meg a szöveget, képeket, és a papírt utánozzák azzal, hogy a fény kibocsátása helyett inkább visszaverik azt.
Van viszont egy másik érdekes kivétel is. Ha valaki elmerül egy regényben, akkor a képernyőn történő olvasás kevésbé befolyásolja a szövegértést. Más a helyzet viszont, ha képernyőt használnak információforrásként, például tankönyvként, ilyenkor ugyanis csökken a megértés – véli D. Lili Yu pszichológus, a Macquarie Egyetem munkatársa. Ez a megállapítás halmozottan igaz a képzetlenebb emberekre. Az egyik tanulmány arra is utalt, hogy a képernyőn történő olvasás növelheti az olvasó téves információkra való hajlamát, mivel nem veszi olyan könnyen észre a tartalom eltéréseit.
Egyelőre még a kutatók számára sem teljesen világos, miért különbözik ennyire a kétféle olvasási mód eredménye. Talán az olyan tényezők hatása adódik össze, mint a szem megerőltetése, az eszközök összekapcsolódása a szabadidővel és a többfeladatos tevékenységgel csökkenthetik az összpontosítást. Nem is beszélve az okostelefonokon történő olvasásról, ami a rövid formátum miatt nem jelent túl nagy intellektuális kihívást.
A papírral ellentétben a képernyőn gyakran megjelennek mozgó elemek, felugró ablakok, videók, amelyek zavarhatják a koncentrációt. Egy közelmúltbeli kutatás pedig azzal az érdekes eredménnyel zárult, hogy sokan, akár észrevétlenül is, olyan lelkiállapottal közelítenek a komputerekhez, tabletekhez, amelyek kevésbé kedveznek a tanulásnak.
Persze az emberi agy hihetetlenül képlékeny, gyorsan és hatékonyan képes alkalmazkodni a környezetéhez. A kutatók is arra a következtetésre jutottak, hogy az, aki olvas, hosszabb távon adaptív stratégiákat alakíthat ki a képernyő alsóbbrendűségi hatásának mérséklésére. Ez persze időbe fog telni, de megéri az erőfeszítés – állítja Erik Reichle professzor, a tanulmány egyik szerzője.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
