Ma a fiatalabb generációk tagjai messze nem olvasnak annyit, mint a nagyszüleik, persze ennek technológiai okai is vannak. Azonban e megváltozott információbefogadás az agyra is hatással lehet.
Az emberek egyre kevesebbet olvasnak, sokkal inkább a képi befogadást helyezik előtérbe. De vajon milyen következményei lesznek ennek, milyen hatással lesz az agyra vagy a faji fejlődésre ez a változás? – tette fel a kérdést egy svéd kutató. A válasz érdekében több mint ezer résztvevő adatait, illetve agyanatómiai jellemzőit elemezte.
Mikael Roll, Lundi Egyetem fonetika professzora, aki a The Conversation folyóiratban számolt be a kutatásáról, azt találta, hogy a bal féltekén a nyelv szempontjából döntő két régió szerkezete eltérő volt azoknál az embereknél, akik sokat olvastak.
Az egyik ilyen terület a halántéklebeny elülső része. A bal oldali rész segít társítani és kategorizálni a különböző típusú értelmes információkat. Egy olyan szó jelentésének az összeállításához, mint például a láb, ez az agyi régió olyan vizuális, szenzoros és motoros információkat közvetít, amelyek leírják a lábak megjelenését, érzését és mozgását. A másik terület a Heschl-gyrus, más néven transzverz temporális gyrus, a temporális lebeny felső felületén található. Itt helyezkedik el a primer auditív kéreg, amely a hallási információk feldolgozásáért felelős.
A jobb olvasási képesség a halántéklebeny nagyobb elülső részéhez kapcsolódott a bal féltekén, ami logikus, tekintve, hogy a jelentésnek szentelt nagyobb agyterület megkönnyíti a szavak megértését és ezáltal az olvasást. Az viszont kevésbé tűnik logikusnak, hogy a hallókéreg is kapcsolódik az olvasáshoz, hiszen egy elsősorban vizuális készségről van szó. Vagy mégsem? A válasz: nem csak. A betűk és a beszédhangok párosításához először tisztában kell lenni a nyelv hangjaival. Ez a fonológiai tudatosság egyébként a jól bevált előfutára a gyerekek olvasásfejlődésének is.
A mostani kutatások arra jutottak, hogy a vastagabb hallókéreg összefügg a több, és emiatt ügyesebb olvasással.Úgy tűnik tehát, hogy az agy szerkezete sokat elárulhat az olvasási készségekről. Fontos azonban, hogy az agy alakítható: megváltozik, ha új készségeket tanulunk, vagy egy már megszerzettet gyakorlunk. Például azok a fiatal felnőttek, akik intenzíven tanulták a nyelvet, megnövelték kéregvastagságukat a nyelvterületeken. Hasonlóképpen, az olvasás is valószínűleg alakítja a bal oldali Heschl gyrusának a szerkezetét.
Roll professzor egy érdekes gondolatot is felvet. Vajon mi történhet velünk, mint fajjal, ha az olyan készségek, mint az olvasás, kevésbé kerülnek előtérbe. Biztosan csökkenne a képességünk, hogy értelmezzük a körülöttünk lévő világot és megértsük mások gondolatait. Más szóval, azok a meghitt pillanatok egy könyvvel a karosszékben nemcsak személyes szórakozás, hanem az emberiség szolgálata – írja a professzor.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
