Ma ezer napja, hogy a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország lerohanta Ukrajnát, a háború vége viszont annak ellenére sem látszik, hogy az európaiak mellett az ukránok, az oroszok, de még az amerikaiak is kezdenek elfáradni a konfliktusban. Arról, hogy mi jöhet most, Németh Andrással, lapunk korábbi moszkvai tudósítójával beszélgettünk.
Ezer nap háború – 24 ezer óra, vagy majdnem másfél millió perc. „A háború Ukrajnában zajlik, de elég közel bármely európai országhoz, és üzenet azoknak, akik a háborús fáradságra hivatkoznak, hogy a háború még mindig tart.” Vendégcikk Balogh Istvántól, Ukrajna magyarországi ideiglenes ügyvivőjétől.
Az gyorsan kiderült 2022-ben, hogy az oroszok nem tudják három nap alatt elfoglalni Ukrajnát, de arra sem számíthattak sokan, hogy több mint ezer napig fog tartani az orosz–ukrán háború. Óriási változások történtek az elmúlt ezer napban nemcsak az agresszornál és a megtámadott félnél, hanem szerte a világban. Ezek közül foglaljuk össze a legfontosabb gazdasági következményeket.
A megújított orosz doktrína szerint bármely nem nukleáris állam által, de egy nukleáris ország részvételével vagy támogatásával elkövetett agresszió Oroszország elleni közös támadásnak minősül.
A magyar külügyminiszter szerint a még hivatalában lévő Joe Biden amerikai elnök olyan döntéseket hozhat, amely világméretű katasztrófához vezethet.
Hétfőn az Európai Unió Tanácsa is szankciókat jelentett be az Iran Air, valamint két másik iráni légitársaság ellen.
Aki Joe Biden az amerikai rakéták oroszországi célpontok elleni használatáról szóló döntését támogatja, a harmadik világháború kitörését támogatja – véli Fico.
A magyar külügyminiszter szerint Trump győzelme új realitást jelent a világban, de azt is megemlítette, hogy Magyarországon az ellenzéki politikusokat – „brüsszeli mintára” – ki kellene zárni a parlamenti funkciókból.
Navalnij özvegyének vezetésével rengeteg emigrációban élő orosz vonult fel vasárnap az orosz–ukrán háború leállítását követelve.
Josep Borell szerint az uniós tagállamok túlságosan megosztottak, és lassan jutottak dűlőre a háborús konfliktusokkal kapcsolatos kérdésekben.
A drónok közül kettő egyenesen Moszkva felé tartott.
Joe Biden engedélyezte Kijevnek, hogy az oroszországi katonai célpontokra irányítsa az USA-tól kapott nagy hatótávolságú rakétákat, erről ír a Wall Street Journal és a Die Zeit. Michael Ignatieff volt CEU-rektor sajnálatosnak tartja, hogy a nyugati közvéleményt egyre kevésbé foglalkoztatja az ukrajnai háború. Európának sok pénzt kell áldoznia, ha bármilyen szerepet akar játszani az amerikai választás után még inkább átrendeződő világban, írja egy eszmetörténész a Spiegelben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Komoly fegyvertény lehet Ukrajna kezében az amerikai ATACMS rakétarendszer, amellyel az Egyesült Államok felhatalmazása után immáron orosz területeket is célozhat Kijev. Mutatjuk, mire képes a fegyver.
Még fokozottabban törekedni kell a békére.
Jön a tél, Moszkva az ukrán polgári villamosenergia-hálózatot támadja Ukrajna teljes területén cirkálórakétákkal, ballisztikus rakétákkal és drónokkal.
A leköszönő amerikai elnök és a kínai vezető valószínűleg utoljára találkoztak. Biden azt kérte Hszitől, hasson oda Észak-Koreára az orosz-ukrán háborúba való belépés miatt.
Az ukrán elnök konstruktívnak nevezte a telefonbeszélgetését a megválasztott elnökkel. Személyesen azonban csak Trump beiktatása után találkozhatnak.
Ukrán szakértők szerint fél éven belül elkészülhetne az ukrán atomfegyver és hozzá a ballisztikus rakéta, ha leállnának az amerikai támogatások. Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő a HVG-nek azt mondta, ez kommunikációs blöff lehet, mert ha Kijev nukleáris programba kezd, azzal az összes támogatását elveszítené, Moszkvát pedig nem rázná meg.
Tele volt nyugati alkatrésszel az Ukrajnában a múlt hónapban lezuhant orosz S-70 Okhotnik pilóta nélküli harci repülőgép (harci drón) – állítja az ukrán katonai hírszerzés.
Már több mint ezer embert ítéltek el a háborúellenes felszólalásaik miatt Oroszországban egy jogvédő szervezet szerint.
