Zöldpolitika kaphat támogatást az Orbán-kormánytól: az Energiaügyi Minisztérium hajlik arra, hogy a fuvarozók pénzügyileg jobban járjanak, ha a kamionokat vonatra rakják, és ezzel nagyságrendekkel csökkentik a széndioxid-kibocsátásukat. Januártól megszűnt a közúti fuvarozók eddigi támogatási rendszere, ami mérsékli a motivációjukat a környezetbarát fejlesztésekre, ezen javítanának a mostani tervek.
Kilépteti az USA-t a Párizsi Megállapodásból Donald Trump. Ez a második alkalom, hogy így tesz, de most várhatóan sokkal inkább az elevenébe vág. A lépésnek szerteágazó hatásai lehetnek, gyengülhetnek a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülését célzó erőfeszítések, és az USA biztosan elveszti a befolyását erre. Trump viszont gazdaságilag is lábon lőheti országát azzal, hogy átengedi a terepet a versenytársaknak a tiszta technológiákban, még úgy is, hogy Amerika fele nem megy vele. A lépés várható hatásait Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke segített mérlegelni.
Michael Bloomberg milliárdos üzletember alapítványa közölte, hogy más szervezetetekkel együttműködve biztosítani fogják, hogy az Egyesült Államok teljesítse globális klímavédelmi pénzügyi vállalásait.
Német kutatók klímamodellezése szerint 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés felett jelentősen megnő annak a kockázata, hogy a bolygót hűtő négy nagy természeti rendszer valamelyike összeomlik. És ha ez megtörténik, az magával rántja a többit is.
A kínaiak járnak az élen a szénerőmű-kapacitás növelésében, de az USA és Európa sem tartja be a vállalásait.
A kívánatos másfél fokos növekedés helyett inkább három fokhoz közelít a világ.
A világszervezet szerint sürgősen cselekedni kellene a klímaváltozás miatt, a szaúdi óriáscég azonban válaszra sem méltatta az ENSZ-t.
1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.
Egy új tanulmány szerint az emberi táplálkozással kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2100-ig csaknem 1 Celsius-fokkal járulhat hozzá a felmelegedéshez, ha nem változtatunk sürgősen.
Százmilliárdos nagyságrendű összeggel szállnának be a németek az oroszok sarkvidéki cseppfolyós földgáz projektjébe, miközben a mostani áradásokért jó eséllyel a klímaváltozás a felelős.
Kutatók szerint 3 Celsius-fokos felmelegedés esetén háromszorosára fog nőni az időjárás okozta elhalálozás kockázata Európában.
A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való maximálásával csupán feleannyit emelkedne a század végére a globális tengervízszint a jégtakarók olvadása miatt, mint azt a jelenlegi előrejelzések mutatják – derült ki egy nagyszabású tanulmányból.
A legtöbb ország gazdasága még akkor is megsínyli majd a klímaváltozást 2050-re, ha elérjük a párizsi megállapodásba foglalt klímacélokat.
A szimbolikus nyilatkozatot konkrét lépések követhetik.
Nem tétlenkedett a beiktatása után.
Több nemzetközi civil szervezet indított kiemelkedő jelentőségű pert a francia kormány ellen, amiért nem tettek eleget a klímaváltozás ügyében.
Áttörésnek látszó eredmény született napra pontosan öt évvel ezelőtt Párizsban, az ENSZ klímacsúcsán: a résztvevő államok a történelemben először vállaltak számszerűsíthető kötelezettségeket az üvegházhatást okozó gázok – elsősorban a szén-dioxid – kibocsátásának a csökkentésére. Bár világszerte nő a megújuló energiaforrások részesedése az energiamixből, a megállapodás ellenére még mindig tovább nő a károsanyag-kibocsátás.
Egy friss jelentés szerint több mint 50 világváros jó úton halad afelé, hogy a Párizsi egyezménynek megfelelően másfél fokon tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést. Új kerékpárutakkal, tömeges faültetésekkel próbálkoznak.
Nem fogadta kitörő lelkesedés a dél-amerikai ország vállalását, a szakértők szerint amit Brazília a kibocsátása csökkentése érdekében tesz, édeskevés.
A négy európai kutatási szervezet közös projektje, a Climate Action Tracker (CAT) friss elemzése azt sugallja, hogy a század végére sikerülhet 2,1 Celsius-fokban korlátozni a globális hőmérséklet-emelkedést.
