Az építési minisztérium „partnerekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, érintettekkel” egyeztet a plázastop szigorításáról. A legnagyobb kiskereskedelmi érdekvédelmi szervezet, az OKSZ ugyanakkor nem is hallott ilyen egyeztetésekről. A minisztérium kompromisszumkész, de az eredeti célból nem enged – ami a jelek szerint az, hogy külön, személyre szabott állami jóváhagyás nélkül ne működhessen közepesnél nagyobb kereskedelmi egység.
Piaci források szerint a Lázár János vezette szakminisztérium valakikkel egyeztetett a plázastop szigorításáról, s azt ígérte, a kormány nem fog (vissza)élni a plusz engedélyezési jogkörrel. A jelek szerint az érintettek által erősen kritizált tervezetből jogszabály lesz.
Az OKSZ főtitkára szerint a kiskereskedőket hasonló ideológiai előítéletek sújtják, mint az 1960-as években.
Teljesen átgondolatlan, vagy valamilyen hátsó szándék vezérli a plázastop tervezett szigorítását, amely a boltok napi működésén túl a kereskedelmiingatlan-piacot is ellehetetleníti.
A minisztérium szerint a plázastop szigorítása nem szigorítás, eredetileg is az volt a szándék, hogy a kormány engedélye nélkül ne nyílhasson cipőbolt egy elektronikai üzlet helyén. A kormány önmagában nem kíván beleszólni ingatlantranzakciókba, de ügyelni kell a „vonzáskörzetre gyakorolt hatásokra”.
Megvenni, sőt bérelni is csak külön kormányzati engedéllyel lehetne közepestől nagyobb kereskedelmi ingatlanokat. A „plázastop” eredetileg az élelmiszermultik ellen született, de az új szabály az igazi plázákat, sőt az egész kereskedelmiingatlan-piacot nyírná ki. A minisztérium senkivel sem egyeztetett, az érintettek nem értik, mi végre az értelmetlen szigorítás.
A 2006-ban vásárolt telken a budapesti agglomeráció egyik első Lidl-áruháza épülhetett volna fel, ehelyett végül 18 évet kellett várniuk Érdliget lakóinak, hogy újra a városrészen belül intézhessék a nagybevásárlást.
Gulyás Gergelynél lobbizhattak osztrákok azért, hogy a plázastop ellenére terjeszkedhessenek a cégeik; megelőzte a filippínó és vietnami vendégmunkások száma a Szlovákiából és Romániából érkezőkét; valószínűleg a végére ért a kamatcsökkentés. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Elvitelre – a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben, és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten a plázastop kijátszása és Podmaniczky Frigyes életútja kerül a középpontba.
A tárca sajtóirodája ezt azzal támasztja alá, hogy a cikkünkben szereplő debreceni beruházás végül nem valósult meg.
Gulyás Gergely együttműködött a szélsőjobboldali osztrák politikussal, Heinz-Christian Strachéval, hogy egy ausztriai befektető a plázastop ellenére is terjeszkedhessen Magyarországon. Az erről szóló üzenetváltást a Der Standard szerezte meg az osztrák parlament vizsgálóbizottságának irataiból.
Az építési hatóság el fog utasítani minden engedélykérelmet, amit a tervtanács nem ajánl megvalósításra.
Hangzatos nevével ellentétben a plázanyitást korlátozó törvény nem a bevásárlóközpontokat akarta megállítani, hanem a külföldi vállalatok előretörését a hazai kiskereskedelemben – és ezzel együtt persze helyzetbe akarta hozni a magyar tulajdonú cégeket. Hiába azonban a szigorú szabályozás, a külföldi társaságok stratégiát váltottak, sikerült továbbterjeszkedniük, míg a magyarok nem tudtak élni a lehetőséggel.
Pénz és szándék lenne rá – árulta el a cég magyarországi vezetője a Világgazdaságnak.
A vasárnapi zárva tartást egész biztosan nem próbálják visszahozni, a plázastoptörvény átalakítása viszont 2020 témái között lehet.
Törvénymódosítással nehezítik tovább az áruházláncok terjeszkedését: szakhatósági jóváhagyás szükséges a 400 négyzetméter feletti üzleteknél már olyan átalakításokhoz is, amelyek eddig nem minősültek építésiengedély-kötelesnek.
A német multi egyszer már megkapta az engedélyeket, mégpedig Matolcsy György akkori nemzetgazdasági minisztertől. Szatmáry Kristóf egykori miniszteri biztos viszont keresztbe tenne a terveiknek, ráadásul a plázastop alóli felmentést újra – és most már a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivataltól – kellene kérni a fejlesztőnek.
Szatmáry Kristóf szerint nincs érvényes építési engedélye az új plázát építtető cégnek, emiatt az egész engedélyeztetést újra kell kezdeni.
Az Index megszerzett egy törvénytervezetet, amely azt mutatja: újabb tervekkel állhat elő a kormány, hogy a kiskereskedelem többsége magyar kézbe kerüljön, és ezzel valóra váljon Orbán Viktor álma.
A Csalogány utca üres telkére egy hatalmas épületet terveznek építeni, amelyben helyet kapna egy közel kétezer négyzetméteres Lidl is.
