szerző:
HVG Könyvek
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A placebojelenség megértése segíthet, hogy más, nem tudatos hatásokat is jobban feltérképezhessünk - mutat rá Rory Sutherland, az Ogilvy legendás reklámszakembere. Részlet az Alkímia című könyvből.

Néhány éve az Ausztrál Verseny- és Fogyasztóvédelmi Bizottság racionálisan gondolkodó ünneprontói vádat emeltek egy fogyasztási cikkeket gyártó vállalat ellen egy migrénre, egy tenziós fejfájásra, egy menstruációs görcsökre és egy hátfájásra ajánlott készítményükkel kapcsolatban. Az indoklás szerint „az egyes termékeket különböző típusú fájdalmakra ajánlják, miközben mindegyiknek ugyanaz a hatóanyaga”. A problémát az jelentette, hogy a fenti változatokat magasabb áron forgalmazták, mint az alapterméket, holott farmakológiai tulajdonságaik azonosak voltak.

Bár biztos vagyok benne, hogy a bizottság pontosan utánajárt a készítmények kémiai összetételének, pszichológiai szempontból tévedtek. Én még a fentieknél is konkrétabb problémákra ajánlott fájdalomcsillapítókat szeretnék látni: egy terméket "a slusszkulcsot keresőknek” és egyet "a reggae-kedvelők szomszédainak”. Ezekbe nem kell semmilyen pluszhozzávaló, elég, ha a csomagolásuk és a rajta olvasható ígéret más.

Az ötlet nem is annyira komolytalan: a kutatások szerint a márkás fájdalomcsillapítók jobban hatnak. Emellett, ha egy szűken definiált tünet megszüntetésére ajánlanak egy gyógyszert, felerősödik a placebohatás, csakúgy, mint az ár emelésével vagy a szín megváltoztatásával. A szóban forgó gyártó pont ezt tette, és minden egyes változtatással javított a termék hatásfokán.

A placebo és más, nem tudatos hatások

Nicholas Humphrey pszichológus szerint a placebo azért működik, mert arra készteti a testet, hogy több erőforrást mozgósítson a gyógyulás érdekében. Úgy gondolja, hogy az evolúció a mainál barátságtalanabb környezethez fejlesztette ki az immunrendszerünket, ezért az immunrendszer teljes erőbedobásához meg kell győznünk a tudatalattinkat, hogy a felépülés feltételei különösen kedvezőek. Törvényhozóink azonban ferde szemmel néznek minden olyan megoldásra, amely tudat alatti folyamatokra támaszkodik, ezért a placebohatás kutatására sokkal kevesebbet áldoznak, mint amennyit a jelentősége indokolna.

A placebojelenség megértése segíthet, hogy más, nem tudatos hatásokat is jobban feltérképezhessünk. Megmagyarázza, miért viselkedünk sokszor látszólag irracionálisan, hogy tudat alatti folyamatokat befolyásoljunk – önmagunkban és másokban is. Továbbá ha kiderítjük, miért vonakodunk kihasználni a placebohatásban rejlő lehetőségeket, talán közelebb kerülhetünk annak megértéséhez is, miért esik nehezünkre általában teret engedni a problémák pszichológiai megoldásainak.

A placebo az elme vagy a test automatikus folyamataira próbál hatni. A tudatalattink, főleg az „adaptív tudatalatti”, ahogy Timothy Wilson amerikai szociálpszichológus nevezi, nem úgy érzékeli és dolgozza fel az információt, mint ahogy az a tudatos gondolkodás során történik. Más nyelvet beszél, mint tudatos elménk, mégis nagyrészt a tudatalatti irányítja az emberi viselkedést.

Ez azt is jelenti, hogy ezeket a folyamatokat nem mindig lehetséges puszta akaraterővel, logikusan vezérelni. Ezért meg kell próbálnunk azokra a tényezőkre összpontosítani, amelyeket képesek vagyunk befolyásolni, és hatással vannak arra, amit nem irányíthatunk. Úgy kell alakítanunk a környezetünket, hogy a feltételek kedvezőek legyenek egy olyan érzelmi állapot kialakulásához, amelyet akaratlagosan nem tudunk létrehozni.

Gondoljuk csak végig! Íme néhány mondat, amelyeket nemigen hallunk.

1. „Úgy döntöttem, nem gurulok dühbe.”
2. „Tervei szerint holnap délután fél ötkor lesz szerelmes.”
3. „Úgy határozott, hogy többé nem érzi magát kényelmetlenül a férfi jelenlétében.”
4. „Akkor eldöntötte, hogy soha többé nem lesz tériszonya.”
5. „Elhatározta, hogy mostantól szereti a kígyókat és a pókokat.”

Az ilyesmiket nem tudjuk közvetlenül irányítani, mert ösztönös, automatikus érzelmi reakciókról van szó. Az evolúciónak jó oka volt arra, hogy ilyen erős, akaratlan érzéseket ültetett belénk: az érzelmek örökölhetők, az okokat viszont meg kell tanítani az utódoknak, így a törzsfejlődés megbízhatóbban szelektálja az érzelmeket, mint az észérveket. Túlélésünk elősegítésére biztosabb módszer, ha ösztönösen félünk a kígyóktól, mint ha minden nemzedéknek külön meg kellene tanítania az utódoknak, hogy kerüljék őket.

Hogyan lehet befolyásolni, amit nem tudunk irányítani?

HVG Könyvek

Testünk autonóm rendszereit valóban nem tudjuk közvetlenül irányítani, de kerülő utakon befolyásolhatjuk őket azáltal, hogy szándékosan olyan feltételeket alakítunk ki, amelyek kiváltják a kívánt automatikus választ.

Képzeljük el, hogy ki akarjuk tágítani a pupillánkat, gyorsítani vagy lassítani akarjuk a szívritmusunkat, vagy erősíteni szeretnénk az immunrendszerünket! Közvetlenül, a puszta akaratunkkal ezeket nem vagyunk képesek megtenni, de tudatos folyamatokkal hatással lehetünk a tudatalattinkra. Például pupillánkat összeszűkíthetjük, ha fénybe nézünk, és kitágíthatjuk, ha bemegyünk egy sötét szobába. Pulzusszámunkat növelhetjük kocogással, csökkenthetjük jógával vagy meditációval.

És igen, ha Nicholas Humphrey igazat mond, akár az immunrendszerünket is felpörgethetjük így. Csak megfelelő körülményeket kell teremtenünk a szervezetünk számára, hogy elhiggye: a jelen pillanat különösen alkalmas, hogy erőforrásait sebgyógyításra vagy fertőzések elleni küzdelemre mozgósítsa.

Lehet, hogy az említett feltételek megteremtéséhez néhány baromságnak tűnő cselekedetre is szükség van – de minden csak akkor baromság, ha nem tudjuk, miért tesszük. A placebohatással és az alkímia hasonló formáival szembeni gyanakvás gyakran abból ered, hogy rejtélyes módon befolyásolják a tudat alatti pszichológiai és érzelmi folyamatokat.

Szeretjük ugyanis azt hinni, hogy több szabad akaratunk van, mint valójában, ezért a közvetett, kevésbé logikusnak tűnő beavatkozások helyett a közvetlen módszereket pártoljuk, amelyek megadják nekünk a személyes autonómia illúzióját.

A fenti cikk az Alkímia című könyv szerkesztett részlete.

Miért működik az IKEA-hatás a gyógyszeriparban? Mit tanulhatunk a méhektől a fenntartható üzleti kapcsolatokról? Rory Sutherland, az Ogilvy legendás reklámszakemberének könyve harmincévnyi tapasztalat alapján fedi fel viselkedésünk és a sikeres kommunikáció titkait. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Könyvek HVG Könyvek

Egy jó ötlet ellenkezője is lehet jó ötlet

Míg a fizikában egy jó ötlet ellenkezője általában rossz ötlet, a pszichológiában egy jó ötlet ellenkezője is lehet nagyon jó ötlet: mindkettő működhet - mutat rá Rory Sutherland, az Ogilvy legendás reklámszakembere. Részlet az Alkímia című könyvből.