Nem tud lépést tartani a kereslettel egy helyi pékség Törökországban, miután egy ötezeréves recept alapján készítenek kenyeret. Az egykori összetevők rokonfajtáit használják, és az már csak kellemes ráadás, hogy fölöttébb szárazságtűrő növényekről van szó.
Az archeogenetika támpontot ad az ősök eredetének felkutatásában, és mint Rácz Zsófia régész elmondja, bizonyítékkal szolgál arra, hogy a hunok kapcsolatba hozhatók a Hsziungnu Birodalom elitjével. Mindkét hun birodalomra igaz, hogy nem kizárólag erőből terjeszkedtek, hanem ügyes sztyeppei diplomáciával is. Rácz és kutatótársai több genetikai kapcsolódási pontot találtak a Kárpát-medence és Mongólia között húzódó térségben. De vajon elárulja a genetika, hova tűntek a hunok?
Amerikai kutatók úgy vélik, hogy az ember őse nem szándékosan készített éles kőszerszámokat, hanem véletlenül talált ilyeneket.
A dombormű valószínűleg a Római Birodalom késő köztársasági korszakából származik.
II. Thotmesz a 18. dinasztia uralkodója volt, sírjának felkutatását az utóbbi évek egyik legfontosabb feltárásaként kezelik.
Erőszakos kannibalizmusra talált nyomot egy nemzetközi kutatócsoport egy olyan ősrégi kultúrában, amely egyébként gyönyörű sziklaművészetéről ismert.
Peter Bennicke sétálás közben bukkant rá egy furcsa kövületre, amiről kiderült, legalább kétféle tengeri liliomot tartalmaz, amit egyszer már elfogyasztott valami.
Drónok segítségével tárták fel Grúziában azt a 3000 éves erődöt, amely a nagyvárosok kialakulásának tanulmányozásában is sokat segíthet.
Dán kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy az 1300-as évek után a norvégoknak azért kellett elhagyniuk Grönlandot – szemben az inuitokkal –, mert nem tudták a gyerekeiket megfelelően felkészíteni a rájuk váró életformára.
Később temető létesült a helyén.
A Mikulás legendája Szent Miklós püspöknek köszönhetően alakult ki, akinek sírjára egy török templomban végzett ásatáson bukkanhattak rá.
Több száz újabb, csak madártávlatból látható talajrajzot fedeztek fel a régészek a mesterséges intelligencia segítségével a perui Nazca-sivatagban.
Amerikai kutatók megkövesedett szőlőmagokat találtak Dél-Amerikában, ami egyértelműen bizonyítja, a növény nagy haszonélvezője volt a dinoszauruszok eltűnésének.
A négyéves kisfiú kíváncsi volt, hogy mi van az edényben, és bele akart nézni. Nem lett jó vége.
Egyelőre nem tudni, hogyan és mikor került Bulgária Várna városának tengerpartjára az a szarkofág, amit egy volt rendőr szúrt ki az egyik vendéglátóhelynél.
Nemcsak a terepmunkát végző német és magyar régészhallgatóknak lehet érdekes a Keszthely mellett zajló régészeti feltárás, hanem azért is, mert az egyméteres gödörből több mint ezer éves tárgyak kerülnek elő.
A francia Jacques Monod Intézet kutatói olyan sírra bukkantak, amely több ember végső nyughelyéül is szolgál. Kiderült, az egyikük minden szempontból fontos genetikai információkat hordoz.
Többéves restaurálási és feltárási munkálatok után a látogatók számára is elérhető az a herculaneumi tengerpart, ahol a Vezúv kitörése elől menekülők várták a felmentő sereget.
Bizarr felfedezés: egy emberi maradványokat tartalmazó urnában találtak rá egy vöröses folyadékra, melyről kiderült, hogy bor.
A Zsigmond király idején épült Szűz Mária-templom romjait találták meg egy teniszpálya alatt, a visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző régészeti feltárás során.
