Az EU és az USA gazdasága is akkorát zuhant, mint még sosem; átnéztük, kik és mennyi közpénzt kaptak a balatoni szállodafejlesztésekre; kiderült, hogy 17,4 helyett 44 milliárd forintjába került az államnak a Mátrai Erőmű megszerzése. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A gazdasági válság példátlan, és még mélyülhet, ha elindul a vírusfertőzés második hulláma. Ha nem lesz ilyen, akkor kilőhet a növekedés. Az IMF friss jelentése is megerősítette, hogy senki sem tud semmi biztosat, csak azt, hogy a globális járvány korszakhatárt húzott a világgazdaságban.
Az eddig vártnál jóval nagyobb recessziót vár a Nemzetközi Valutaalap a most kiadott világgazdasági prognózisában. A nagy gazdaságok közül egyedül Kína úszhatja meg annyival, hogy lassulva, de növekszik a GDP-je.
Nem megalapozottak az OECD-előrejelzésnek azok a pontjai, amely szerint 8-10 százalékos recesszió lehet idén – reagált a Pénzügyminisztérium a prognózisra.
Hiába az 1197 milliárd eurós gazdaságmentés, több ágazatban csődhullám várható, a regisztrált munkanélküliek száma pedig az év végéig hárommillióra emelkedhet a márciusban regisztrált 2,335 millióról Németországban.
Csaknem az idei költségvetés felét átírja a kormány, ha a beígért válságkezelő program valóban eléri a hazai össztermék 18–22 százalékát. Ennek döntő része átcsoportosítás lehet. A kieső bevételek és többletkiadások szaldója ennek a töredéke, nagyjából ezermilliárd forint körül alakulhat.
Nehéz helyzetbe hozza a koronavírus a hajléktalanellátó rendszert is, a is túlzsúfolt szállókon a járvány miatt most még kevesebb a hely. A kormány úgy reagált: hamarosan bemutatják az ország történetének legnagyobb gazdaságvédelmi akciótervét.
A piac szinte meg se rezdült a hírre, hogy a magyar gazdaság százalékpontokkal mélyebb recesszióban volt a második negyedévben, mint bárki gondolta. A központi költségvetés hiányát és annak finanszírozását érinti a vártnál nagyobb visszaesés, és talán már a jegybank is kénytelen lesz elengedni örök optimizmusát.
Eddig két ország adott csak le olyan GDP-adatot a második negyedévről, amelyben 10 százalékosnál kisebb a visszaesés.
A magyar gazdaság 7, az európai 8,3 százalékkal esik vissza idén az Európai Bizottság nyári gazdasági előrejelzése szerint. Még jövőre sem érjük el azt a szintet, ahol 2019 legvégén álltunk.
Még annál is rosszabb a brit gazdaság helyzete, mint ahogy eddig gondoltuk.
Váratlanul csökkentette az alapkamatot az MNB, de azzal is felhívta magára a figyelmet a jegybank, hogy egyedüliként továbbra is növekedést vár 2020-ra. Változhatnak a kata szerinti adózás szabályai, segítséget kérnek a strandok, közel kétmilliárd eurót eltüntetett a Wirecard. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
2022-ben érhet vissza a szlovák gazdaság a járvány előtti szintre.
Recessziót és nagy munkanélküliséget jósol az Európai Bizottság és az OECD is; Budapesttől egyre több pénzt vennének el, Debrecennek 29 milliárd forintot adnak; kiderült, hogy a magyarokat zavarja a legkevésbé a korrupció. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Annyira kitett a magyar gazdaság a nemzetközi folyamatoknak, hogy hiába voltak kevésbé szigorúak a járvány miatti korlátozások, nem ússzuk meg recesszió nélkül – erre jutott az Európai Bizottság konvergenciajelentése. Azt is megállapították: a kormány nem nagyon pumpálja a pénzt a gazdaságba, hogy kezelje a válságot.
Az önmentés luxusát a fejlett ipari országok engedhetik meg maguknak, és még ők is szenvednek, miközben a fejlődő világ a járvány áttételes hatásait is nyögi. Az IMF gyors zuhanás után lendületes kilábalást jósol, ám a globalizáció szétszakadt hálója bizonytalanságot kelt.
A Nemzetközi Valutaalap a gyors zuhanás után gyors kilábalást jósol, azonban óriási a bizonytalanság. Az is kérdéses, hogy nyárra gátat szabhatnak-e a vírusnak, ami a gazdaság újraindításának kulcsa. Míg a fejlett ipari országok is szenvednek, a fejlődők pedig még jobban megsínylik a járvány hatását.
Varga Mihály nyilatkozott a Kossuth Rádióban erről.
A kérdés az, mikor jön el és milyen lesz a kilábalás – ebben nincs egyetértés.
A munkanélkülivé váló brit dolgozóknak a kormány fizeti ki bérük akár 80 százalékát. Várhatóan így lesz ez a légitársaság embereinek esetében is.
