Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Csaknem az idei költségvetés felét átírja a kormány, ha a beígért válságkezelő program valóban eléri a hazai össztermék 18–22 százalékát. Ennek döntő része átcsoportosítás lehet. A kieső bevételek és többletkiadások szaldója ennek a töredéke, nagyjából ezermilliárd forint körül alakulhat.

Koronavírus-világjárvány
Már meghaladja az ötmilliót a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, és több mint háromszázezren vesztették életüket a betegség miatt, a járvány gazdasági hatásai pedig felbecsülhetetlenek. A járvány terjedése már több országban lassul, több helyen elkezdték enyhíteni a korlátozásokat, Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartson velünk, olvassa cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

„A gazdasági előrejelzések készítői most olyan mértékű bizonytalansággal néznek szembe, amelyre korábban még soha nem volt példa. A gazdasági alapú krízisekkel ellentétben most olyan külső tényező drámai hatásával kell számolnunk, amelyről még azt sem tudjuk, hogy meddig fog tartani, milyen lefolyása lesz” – mondta a hvg.hu-nak Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, hozzátéve: a magyarországi bizonytalanságot növeli, hogy miközben a világ országainak a túlnyomó része jelentős állami gazdasági és társadalmi mentőcsomagokat jelentett be, Magyarországon ez sokáig késett.

Szombatig kellett várni, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter néhány részletet fellebbentsen, például egy 663 milliárd forintos járványügyi alap és egy 1345 milliárdos gazdaság-újraindítási alap felállításáról. A kettő együtt a beharangozott, a hazai össztermék 18-22 százalékára rúgó teljes védelmi terv ötöde lehet.

Az állami támogatások mértékének optimális beállításához szükség volna valamiféle prognózisra, még akkor is, ha azok szavatossági ideje most legfeljebb egy-két hét. A kormány egyelőre nem tett közzé számszerű kitekintést, a Magyar Nemzeti Banké pedig meghökkentően – és bevallottan – optimista volt. Tavaly decemberben 3,5 százalékos gazdasági növekedést jövendölt 2020-ra, ezt március végén mindössze 2–3 százalékra mérsékelte, azt feltételezve, hogy a háztartások fogyasztása csaknem 4 százalékkal nő, és a beruházásokban sem lesz visszaesés. Lehet, hogy a jegybank már akkor is be volt avatva a készülő grandiózus kormányzati tervekbe?

A Matolcsy György vezette jegybank optimista, vagy tud valamit?
©

Mindenesetre ez, a mai szemmel kevéssé reális jegybanki változat azon a feltételezésen alapul, hogy a krízis V-alakú lesz, azaz a gyors leállást a termelés, a szolgáltatások hasonlóan gyors felugrása követi. Ebből a szempontból nem túl megnyugtató, hogy a nemzetközi kutatói véleményeket összegző Focus Economics felmérése szerint csupán a megkérdezettek 28 százaléka lát esélyt V-alakzatra, a többség, 58 százalék U-alakot, azaz tartósabb mélyben ragadást és lassabb felívelést valószínűsít. A recesszió időszakát 42 százalék két negyedévre, további 23 százalék ennél is hosszabbra tippeli. A válaszadók több mint kétharmada véli úgy, hogy a járvány gazdasági hatása 2020 után is érződik.

A jegybanki előrejelzéssel egyidejűleg az Erste Bank 4 százalékos magyarországi recessziót jelzett előre 2020-ra. A Századvég Gazdaságkutató idei első, márciusi prognózisa még azzal kalkulált, hogy ha a koronavírussal kapcsolatos helyzet néhány hónap alatt megoldódik, és az addig kieső termelés egy részét az év második felében be tudják hozni a vállalatok, akkor a visszaesés csupán 0,3 százalék lehet. Ezt pénteken egy alternatív forgatókönyvvel árnyalta: ha a vírushelyzet a vártnál hosszabb lesz, viszont a második negyedévben nagyrészt véget ér, és a vállalatok a harmadik és a negyedik negyedévben részben be tudják pótolni a korábban elmaradt termelést, akkor a visszaesés az év egészében 4,8 százalék; a háztartások fogyasztása és a beruházások egyaránt ilyen mértékben csökkennének. Ebben az esetben viszont 2021-ben gyors, 7,8 százalékos „felpattanás” várható.

A GKI márciusban 3 és 7 százalék közötti mínuszt jövendölt, attól függően, mennyire húzódik el a leállás. A Kopint-Tárki szintén tág határokat adott meg. „Ha a járvány nagyjából a nyár végéig befejeződik, addig feloldják a korlátozásokat, és az év utolsó harmadában megindul a konszolidáció, akkor az év egészében 5,5 százalékkal zsugorodhat a gazdaság. A még viszonylag erős első negyedéves növekedés után (becslésünk szerint 3–3,5 százalék) a második negyedév gyászosan rossz lesz, 10 százalék körüli, vagy akár azt meghaladó visszaeséssel. Jó esetben az év utolsó negyedévében sikerülhet az előző év azonos negyedévének a szintjére visszakapaszkodni. Ám ha a járvány tovább húzódik, mint a nyár végéig, a zuhanás akár 10 százalék is lehet”– kalkulál Palócz Éva. A belga KBC Bank optimista forgatókönyve 3 százalékos, az alapváltozat 9 százalékos, a pesszimista 12 százalékos GDP-csökkenést jelez előre az idei évre.

©

Az állami beavatkozás tétje az, hogy mennyire lehet megtámasztani a roskadozó gazdaságot. A Kopint–Tárki úgy becsüli, hogy egy összességében 2 ezermilliárd forintos gazdaságösztönző program a szerkezetétől függően 4–5 százalékponttal javíthatja a növekedési kilátásokat, így a GDP minimálisan, 0 és 1 százalék közötti mértékben eshet vissza – feltéve, hogy a krízis a nyár végéig lezárul.

Mindenesetre viszonyítási alapként abból lehet kiindulni, hogy ha a költségvetési törvényben kalkulált 4 százalékos növekedés helyett 4 százalékos mínusz következnék be, akkor a gazdaság cirka 4 ezermilliárd forinttal húzódna össze. Ezzel a mai adókat, járulékokat, vagyis a normál üzletmenetet feltételezve nagyjából 1800 milliárd forint esne ki a költségvetésből. A tervezett deficitet ez olyannyira megemelné, hogy az államháztartás idei hiánya megközelítené a GDP 5 százalékát, az államadósság a tavaly év végi mértékről, a hazai össztermék 66 százalékáról ismét 70 százalék fölé ugrana.

Csakhogy Varga Mihály korábbi nyilatkozataiból az derül ki, hogy szeretné 3 százalék alatt tartani az államháztartás hiányát. Ezt támasztja alá az Európai Bizottságnak április 1-jén elküldött jelentés is. Ebből kitetszik, hogy a költségvetési törvényben rögzített eredeti deficit-előirányzatot a GDP 1 százalékáról szép csendben máris annak 2,9 százalékára emelték. A költségvetési törvény 367 milliárdos deficittel készült, a friss jelentésben azonban már 1420 milliárd forintos hiány szerepel. Vagyis a teljes gazdaságösztönző csomag nettó értékét – az elvonások és többletkiadások végső szaldóját – legfeljebb ezermilliárd forintra kalibrálták. Kérdés, ezt a változatot azóta felülírták-e.

A Gulyás Gergely által szombaton bejelentett „gigantikus” terv a GDP 18–22 százalékát érintené, ez cirka 9–11 ezermilliárd forint, a nagyobbik szám csaknem a központi költségvetés felét adja ki. Ha mindeközben megvalósul a pénzügyminiszter álma, és fogcsikorgatva 3 százalék alatt tartja a deficitet, akkor az egészségügy által és gazdaságösztönzésre igénybe vehető segítség legnagyobb része átcsoportosításokból adódik. Ebben az esetben az államháztartás hiánya valóban csak ezermilliárd forinttal romlana. Más szóval: ennyi lenne a gazdaságba csorgatott többletforrás az állam részéről. A 663 milliárd forintos járványügyi alap forrásait a miniszter megjelölte, ennek döntő részét a központi tartalék adja, ezt a pénzügyi és a kereskedelmi szektor különadója (utóbbi egy régi adó feltámasztása), az önkormányzatoktól és a pártoktól elvont summák egészítik ki. A gazdaság-újraindítási alap 1345 milliárdját a minisztériumoktól és a foglalkoztatási alapból elvont összegek tennék ki, nagy csoda lenne, ha a pótlólagos gazdaságösztönző és egészségügyi kiadások fejében egyes területeket nem nulláznának le teljesen. Minden összevetve, eddig nagyjából a beígért program ötödét fedte fel a kormány.

©

Kétségkívül nagy a kísértés, hogy a nemzeti költségvetések irdatlan összegekkel vegyenek részt a háztartások, a vállalkozások és a bankok megsegítésében, mentsenek mindent, ami menthető. A bőkezűségnek tisztán az ésszerűség szab korlátokat: mekkora terheket szabad a jövő generációkra hagyni. A 2008–2009-es válság idején egyes országok egyik évről a másikra a hazai össztermékhez viszonyítva 10-15 százalékával is növelték eladósodottságukat, mert nem akarták a költségvetési kiadásokat a gazdaság zsugorodásával, a kieső bevételekkel arányosan mérsékelni, és nem, vagy csak mértékletesen szűkítették a szociális juttatásokat. Ez akkor jól jött, tompította a visszaesést, viszont némelyikük még ma sem tudta az adósságrátát a krízis előtti szintre leszorítani. Pedig akkor még léteztek intézményes adósság- és deficitkorlátok, volt némi tétje a szabályszegésnek, ha nem is nagy.

Most viszont az Európai Bizottság odadobta a gyeplőt, a Nemzetközi Valutaalap pedig külön regisztert állított össze arról, hogy melyik ország kormánya milyen méretű csomaggal védi polgárait és gazdaságát. Az IMF iránt olyannyira megugrott az érdeklődés, hogy Kristalina Georgieva vezérigazgató szerint – aki maga is erőteljes költségvetési programokat szorgalmazott – immár nyolcvan ország ácsingózik a segítségére. Magyarország nincs köztük.

A válsággal valamennyi jövedelemtulajdonos veszít. A háztartások, a vállalkozások és a pénzügyi szféra egyrészt elesnek folyó bevételeik egy részétől, másrészt az eszközeik is leértékelődnek. Ez a háztartások esetében annyit tesz, hogy akik kereset nélkül maradnak, azok vagy a tartalékaikhoz kénytelenek nyúlni, vagy súlyosan nélkülözni kényszerülnek. A befektetett megtakarításokat a tőzsdei zuhanás, a vagyonokat azok értékvesztése nyirbálja meg. Az üzleti szektorra sem igaz a közkeletű bölcsesség, hogy szereplői abból élnek, ha zárva tartanak. Ha lehúzzák a rolót, a kiadásaikat is minimalizálniuk kell, hiszen bevétel hiányában bármit csak az eredménytartalék, a korábbi nyereség vagy a jövőbeli profit terhére tudnak kifizetni. Az ő vagyonuk szintén leértékelődik, ezzel hitelképességük is romlik. A pénzügyi rendszer pedig kényszerhitelezővé lép elő, ha el akarja kerülni, hogy a tömegesen fizetésképtelenné váló adósai őket is csődbe rántsák. A három szektor állami megsegítésére az IMF tetszetős táblázatot eszkábált:

Vagyis az állami segítség mindenütt elkél. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet három kategóriát állított fel: ösztönzők, halasztások és garanciák. Az azonnali költségvetési ösztönzők közé az egészségügyi kiadások, a munkahelyek megőrzése, a foglalkoztatási támogatások, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott segítség, illetve a közösségi beruházások tartoznak. A halasztás kategóriájában a hitelek, a fizetési kötelezettségek, a közműtartozások átütemezése (de a törlésük nem vetődött fel). A harmadik csoportot a különböző pénzügyi garanciák alkotnák. A Bruegel számításai szerint a magyar kormány eddig a GDP 0,4 százalékára – 208,6 milliárd forintra – tehető összeggel támogatta a bajba jutott ágazatokat, viszont a GDP 8,3 százalékára tehető az átütemezhető hitelek összege (450 milliárd forint kamat- és 3423 milliárd forint tőketörlesztés halasztása); utóbbi a pénzintézetekre terhelt könnyítésnek tekinthető. Bár akinek van keresete, jövedelme, aligha ugrik bele a halasztás kockázatos kalandjába.

Ez volt a kezdet. A folytatásra néhány órát még várni kell.

Vezetőképünkön Varga Mihály pénzügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök a március 10-én rendezett gazdasági évnyitón. Ekkor még növekedést remélt a kormány, bár már gyülekeztek a viharfelhők, és Varga néhány órával később felvetette a visszaesés lehetőségét.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Kovács Gábor Gazdaság

Elég karcsú a kormány gazdaságvédelmi alapja

Tízezer milliárdos nagyságrendű lesz a magyar gazdaságmentő akcióterv, de a kormány a központi költségvetésben csak 1345 milliárdot csoportosít át. A pénz nagy részét a jelek szerint a jegybank fogja kipumpálni.

Megcsinálta a házi feladatot, be is akarta adni, csak épp a küldés gombot nem találta

Megcsinálta a házi feladatot, be is akarta adni, csak épp a küldés gombot nem találta

Havi 1,2 millió forintért ad tanácsokat Kásler Miklósnak az Alkotmányvédelmi Hivatal volt vezetője

Havi 1,2 millió forintért ad tanácsokat Kásler Miklósnak az Alkotmányvédelmi Hivatal volt vezetője

Rejtélyes OnePlus telefon pontszáma került fel a netre, elindultak a találgatások

Rejtélyes OnePlus telefon pontszáma került fel a netre, elindultak a találgatások