Nem várt döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa: 0,75 százalékosra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az elmúlt több, mint négy évben 0,9 százalékos volt az alapkamat. A jegybanki indoklás szerint a cél az, hogy laza monetáris politikával pörgessék a gazdaságot, jöjjünk ki minél hamarabb a válságból. Virág Barnabás, az MNB újonnan kinevezett alelnöke azt is belengette, hogy júliusban újabb 0,15 százalékos kamatvágás jöhet.

A kamatcsökkentés szinte automatikusan gyengébb forintot jelent, és az árfolyam valóban úgy kezdett mozogni, ahogy az ilyen helyzetben várható. A bejelentés utáni nyolc percben 348-ről 350-re mozdult a forint/euró árfolyam, és ott stabilizálódott. Az ezt követő napokban tovább gyengült, egészen a pénteki 355-ös szintig.

Túry Gergely

Vannak fogyasztási hitelek, amelyek olcsóbbak lesznek az alapkamat csökkentése után. A lakáshitelt törlesztők nagy része elsőre nem sokat fog megérezni a kamatcsökkentésből, a többség ugyanis 5 vagy 10 évre, vagy még hosszabb időre fix törlesztőrészletet fizet. Hosszabb távon azonban már lesznek hatásai a döntésnek a lakáspiacon is. A jegybank egyhetes betéti eszköze kamatának csökkentése ugyanis lefelé fogja húzni a BUBOR-t, amihez a változó kamatú ingatlanhitelek nagy része kötött.

A kamatdöntés mellett az MNB elkészítette a növekedési prognózisát is: szerintük idén 0,3-2,0 százalékkal nőhet a magyar GDP. Ez már nem olyan hiperoptimista forgatókönyv, mint az eddigi 2-3 százalékos növekedési előrejelzésük, de még mindig a leginkább derűlátó. Igaz, a második negyedévre jelentős, 7 százalékos visszaesést várnak.

Mások nem látják ennyire fényesnek a jövőt. A GKI Gazdaságkutató elvetette az eddigi optimistább forgatókönyvét, most már úgy számol, hogy 5-7 százalékos visszaesés lehet, ha nem jön a járvány második hulláma. A Moody's hitelminősítő szerint idén 4,8 százalékos lehet a recesszió, jövőre 4 százalékos a növekedés, de az ország hitelbesorolása stabil maradt.

Március végén, április első három hetében 16-18 százalékos lehetett a magyar gazdaság visszaesése az előző évhez képest - számolt a Pénzügyminisztérium. A második negyedév még tart, tehát várni kell az erről az időszakról szóló GDP-adatokra, de addig is, a minisztérium már elkészített egy becslést.

Túry Gergely

Az IMF globális szintű előrejelzést adott ki. Úgy számoltak: idén 4,9 százalékkal csökkenhet a világ gazdasági teljesítménye, 2021 végén pedig 0,2 százalékkal leszünk a 2019 végi szint fölött. A részletes számokból az is kiderül, hogy a fejlett országokban lehet nagyobb a visszaesés, a kevésbé gazdagok könnyebben megúszhatják a járványt.

Kellemetlen meglepetéssel kezdte a budapesti nyaralását az a két turista, akik egy neten lefoglalt szállásra megérkezve az I. kerület ellenőreivel találkozott. Kiderült, hogy egy önkormányzati lakást adtak ki a bérlők. Alig pár nap különbséggel egy másik bérlakásnál is ugyanilyen ellenőrzést tartott az önkormányzat, azt az ingatlant szintén illegálisan adtak ki turistáknak az Airbnb-n keresztül.

Az önkormányzat kérdésünkre azt közölte: havonta összesen 32 118 forintot kaptak a bérlőtől, akivel ez után azonnal felbontották a szerződést. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a Várnegyed legfelkapottabb részein átlagosan naponta 25 ezer forint körüli bevételt tudnak elérni a bérbeadók egy rövid távra kiadó apartmannal, vagyis egy-két nap alatt visszajött a bérleti díj.

A hét képe: a Nyugati pályaudvar átépítése

MÁV

Elsőre furcsának tűnhet, hogy a magyar strandok számára nem a járvány jelenti az egyetlen igazán nagy bajt, de jobban belegondolva logikus: sokkal nagyobb gond az, hogy az újranyitás óta alig volt strandolásra alkalmas idő. Több kisebb fürdő inkább ki sem nyitott, ahol pedig újranyitottak, ott a forgalom a töredéke a korábbinak.

A magyarországi fürdők vezetői abban reménykednek, hogy a szokásosnál többen akarnak idén belföldön nyaralni. A nagyjából 100 napos strandszezon első harmadát elbukták, ezt szinte lehetetlen lesz visszapótolni, akármilyen idő is lesz július-augusztusban.

Változik jövőre a kata szerinti adózás szabálya: 40 százalék adót kell fizetni az ugyanazon felek között, évi 3 millió forintot meghaladó számlák után. A kormány tervét bejelentő Gulyás Gergely ezt azzal indokolta, hogy így szeretnék felszámolni a munkaviszonynak álcázott foglalkoztatást és csökkenteni a cégek közötti versenyhátrányt.

Azt a javaslat kritikusai is elismerik, hogy a kormány terve a legsúlyosabb visszaéléseket kezelné. Csakhogy nem tudni, hogyan fogják kezelni a kapcsolt vállalkozások által számlázott összegeket, valamint az adómérték elinflálódását, és nem indul-e be körbeszámlázás.

Fazkas István

Nem ez volt azonban a hét legmeglepőbb törvényjavaslata: Kósa Lajos a semmiből húzta elő a Fidesz egy régi álmát, amely az italgyártó multikat regulázná meg. Egészen pontosan úgy, hogy teljes mértékben megtiltaná a kizárólagos forgalmazást előírő megállapodásokat a vendéglátóhelyek és a nagy gyártók között.

Bár a törvényjavaslatban szerepel az üdítőital és az ásványvíz is, az igazán érdekes a sörpiac átalakítása lehet, itt ugyanis a kisüzemi főzdék helyzetbe hozása a cél. Ezzel a kormány a múltban is próbálkozott már, néha igen furcsa eszközökkel: a csíkszentsimoni Csíki Sört például úgy, hogy az ellene védjegybitorlás miatt pert indító Heinekennek be akarta tiltani a címkéjét a rajta levő vörös csillag miatt, a Pécsi Sörfőzdét pedig úgy, hogy felemelte a kisüzemi főzdéknek járó adókedvezmény felső határát.

--- voting control ---

Fizetésképtelenséget jelentett a Wirecard. Németország legnagyobb online fizetési szolgáltatója nem mindennapi módon omlott össze: a könyvvizsgálója nem volt hajlandó aláírni az éves beszámolót, mert nem talált 1,9 milliárd eurót a cég mérlegében.

Azóta kiderült, hogy ez a pénz nem egyszerűen nincs meg, hanem valószínűleg soha nem is létezett. A vállalat vezérigazgatója lemondott, és előzetes letartóztatásba helyezték, csak ötmillió euró óvadék ellenében szabadulhatott.