Szinte tökéletesre sikeredett a Kádár által kivégzettekről szóló megemlékezés ürügyén a Kádár-rendszer állami fölmagasztalása. Együtt van minden: állami történetírók, ideológiai iránymutatás, vurstli, kommersz zene és kommersz barack. Már csak a Dolly Roll és a Neoton Família hiányzott. A hvg.hu egykori Fidesz-tag szerzőinek írása a rendszerváltó emlékév vasárnapi nyitányáról.
Az állambiztonsági szolgálatok utolsó nagy erőbedobásainak egyike volt Nagy Imre és társai újratemetése, de már csak furcsa kibicként vettek abban részt. A folyamatot megállítani nem, legfeljebb már csak befolyásolni akarhatták, a hatalmas igyekezetben két ügynöktől is szó szerint ugyanaz a jelentés született.
Jánosi Katalin harminc évvel ezelőtt nem gondolta volna, hogy lesz egy új önkényuralom Magyarországon. A Nagy Imre Alapítvány kurátora a hvg.hu kérésére visszaemlékezik, mi történt az újratemetéskor, amit ő nem is hív újratemetésnek. A Hősök terén összegyűlt tömeg emelkedett némasága, a nemzet lelkiismeretének hangjai, a gyász és a tisztelet nagy emberi kárpótlást nyújtottak neki 1989. június 16-án. De – veti fel – talán mégsem Orbán Viktorra kellett volna bízni a feladatot, hogy szóljon az összegyűltekhez. Elmondja azt is, mi bántotta igazán abban a beszédben.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze is ott volt harminc évvel ezelőtt Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén. Iványi Gábor azt mondja, a fájdalom friss könnyeit látta az elhunytak szeretteinek arcán, Orbán beszédére pedig nem igazán emlékszik a Hősök teréről. De már akkor sejteni lehetett az autokrácia való hajlamot a kormányfőben. Interjú.
Történelmileg meglehetősen érdekes felállásban rendezik meg június 16-án a Szabadságkoncertet.
2004-ben először tagadta, majd elismerte, hogy ügynök volt.
1968. augusztus 21-e óta vártam és óhajtottam az állítólagos szocializmus (a szovjet típusú tervező államkapitalizmus) összeomlását.
Az autoriter rendszerekben, ha nincs már alternatíva, az emberek az adott keretek között keresik a boldogulásukat – mondja Majtényi György történész, akivel az általa is szerkesztett Kommunista kiskirályok című könyv kapcsán beszélgettünk. Interjú a friss HVG-ben.
Emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják.
A rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék kiemelkedő alakja, az SZDSZ egyik alapítója azt mondta, bár létezik parlamentáris rendszer, amely lehetővé tenné a politikai váltógazdálkodást, mégis egyetlen párt uralkodik, s az folyamatosan korrumpálódik. A Magyar Helsinki Bizottság alapítója a hvg.hu-nak adott interjújában arról is beszélt, ez Móricz Zsigmond és a Rokonok országa.
Szentirmay László újságíró a kádári Magyarország egyik „legszabadabb” helyén vezette az egyik legfontosabb politikai vitafórumot. Most jelent meg az erről és a félszabad politizálás egykori világáról szóló könyve.
Harminc éve egy ország hitte, hogy mikróban rotyog a jövő. Odaégett.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója a rendszerváltás 30. évfordulójának emlékévét koordinálhatja.
Összeült három rendszerváltó politikus a rendszerváltás után harminc évvel, hogy hátra, majd előre is nézzenek. Magyar Bálint eljutott odáig, hogy ha „szaros a gatya, le kell váltani”, nem kell megvárni, míg kitisztul a fenék.
Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat - mondta Tölgyessy Péter rendszerváltást körüljáró szerdai előadásában, viszont szerinte a helyzet kudarcos ugyan, de nem reménytelen. Az eddigi nagy nekirugaszkodásból semmi sem lett – mondta, ma pedig, a harmadik Fidesz-kétharmad után, harminc évvel a rendszerváltás után a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk.
Harminc évvel ezelőtt az MSZMP egyik vezető politikusa, Pozsgay Imre egy rádióinterjúban népfelkelésnek nevezte az 1956-os forradalmat. Ezzel kiengedte a szellemet a rendszerváltás palackjából. Azonban az interjút készítő újságíró szerint Pozsgay mások kutatói munkájával villogott. Rendszerváltó cikksorozatunk első része.
Akinek van ilyenje otthon, az beviheti a múzeumba, kiállítást akarnak rendezni belőle.
Harminc éve adott engedélyt az MSZMP, hogy Nagy Imre és mártírtársai méltó sírhelyet kapjanak. Ezzel párhuzamosan a párt történelmi albizottsága átértékelte az 1956-os ősz eseményeit, és "népfelkelésnek" minősítette azt. A döntés bejelentésével Pozsgay Imre beelőzött mindenkit. Egy drámai interjút elevenítünk fel a Fülkében a rádió akkori, a HVG jelenlegi munkatársával, Farkas Zoltánnal.
A rendszerváltozás éve volt, és ahogyan sok más mindent, a szocialista autókínálatot is kisöpörte a következő néhány év. Az akkor új autók pedig mára – jól megőrzött állapotban – milliós ritkaságok lettek.
„30 éve szabadon.” Ilyen néven nyilvánította a kormány emlékévvé a 2019. március 15. és 2021. június 19. közötti időszakot. A létrehozott emlékbizottság húsz tagja között azonban csak hárman vannak, akiknek részük volt az eseményekben. Olyan pedig egy sincs, aki ne a mai Fidesz-táborhoz tartozna.
