Moszkva és a Nyugat is félt a rendszerváltástól, végül hagyták megtörténni

HVG: Ronald Reagan amerikai elnök csillagháborús tervével kényszerítette térdre az általa „a Gonosz birodalmának” nevezett Szovjetuniót. Mennyiben igaz ez a közkeletű kép?

Békés Csaba: Kevéssé. Egyrészt Reagan egyetlenegyszer, egy kis vallási közösség előtt használta ezt a fogalmat, amit aztán a sajtó alaposan felfújt. Az űrfegyverkezés pedig csak terv maradt, sem az USA, sem a Szovjetunió nem költött rá komolyabb összeget. Az USA elvileg képes lett volna rá, de korántsem biztos, hogy a kongresszus megszavazta volna a szükséges forrást, mint ahogy az sem, hogy technikailag megvalósítható lett volna.

HVG: Szóval csak blöff volt?

B. Cs.: Egy kiváló színész élt vele, aki tudta, hogy ezzel a fenyegetéssel a Szovjetuniót tárgyalásokra és engedményekre tudja bírni. A nyolcvanas évek második felében egymást érő szovjet–amerikai csúcstalálkozókon Reagan számos engedményt ajánlott – hiszen ő sem akart többet költeni a fegyverkezésre –, még a teljes nukleáris leszerelést is felvetette 1987-ben. A csillagháborúból azonban nem engedett, holott néha egyenesen könyörgött ezért Mihail Gorbacsov akkori szovjet pártfőtitkár.