Európai uniós átlagra mutogat az Orbán-kormány, amikor a magas magyarországi halálozási adatokat magyarázza, ám ehhez az első és a második hullám összesített adatait veszik alapul. Pedig ha csak az elmúlt egy hónap járványügyi trendjeit nézzük, sokkal súlyosabb a helyzet: egymillió főre vetítve csak Szlovéniában és Bulgáriában halnak meg többen koronavírus miatt, mint Magyarországon.
Októberre az ipar nem csak visszatért oda, ahol a válság előtt járt, hanem már meg is haladta azt.
A több haláleset ráadásul nem is magyarázható csak azzal, hogy hozzáadjuk a szokásoshoz a koronavírusban elhunytakat.
A miniszterelnök kétezerrel mondott nagyobbat egy hivatalos számnál, éppúgy, mint a belügyminiszter egy héttel ezelőtt.
A folyamat 1990 óta az egész országban töretlen, de nem mindenütt ugyanakkora mértékű. Népességarányosan most Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van a legtöbb művi terhességmegszakítás.
21 százalékkal kevesebb új fertőzöttet találtak, mint egy héttel ezelőtt.
A térkép a címe szerint településenkénti bontásban mutatná be a fertőzöttséget, illetve a koronavírusosak életkori megoszlását is ábrázolja.
A magyarországi állapotokról az önmagában sokat elárul, hogy a fideszesek közel harmada szerint elfogadható, ha a politika befolyásolja a médiát. A HVG-t ugyanakkor a lakosság a második leghitelesebb hírforrásnak tartja.
A falvakban a legsúlyosabb a helyzet, de a fővárosban is jóval kevesebb háziorvos van, mint húsz éve.
A sikeres válságkezelés egyik legfontosabb kelléke a bizalom. Kormányozni viszont könnyebb, ha sikerül némi zavart fenntartani. Az elmúlt szűk tíz hónapban az utóbbi volt jellemző.
Érezhetővé vált a halálozási statisztikákon a koronavírus hatása. A 42. héten az előző öt év átlagához képest majdnem annyival többen hunytak el, mint ahány ember meghalt a vírus miatt.
Az egy évvel korábbi szint 85 százalékára esett vissza a magyar építőipar teljesítménye. A tavaszi mélyponthoz képest láthatunk némi javulást, de nagyon messze van a válság és a kedvezményes lakásáfa kivezetése előtti állapot.
Az egy évvel korábbihoz képest 1 százalékkal esett vissza szeptemberben az ipari termelés, majdnem pontosan visszatért a válság előtti állapotra. Főleg az autóipar fellendülése magyarázza a kilábalást.
Egy 32 éves férfi és egy 38 éves nő is elhunyt.
Voltak alapbetegségek a rekordszámú halottnál, de ez sokszor csupán magas vérnyomás.
Önálló kategóriaként kezelve a koronavírus az egyik vezető halálokká vált itthon.
Az európai statisztika szerint 2018-ban a kontinens elitjébe tartoztunk ebben a kérdésben.
Az uniós országokat tekintve Magyarország az élmezőnyben van az egymillió főre vetített friss halálozási listában. A kormány kommunikációja azonban nyugodt maradt, állítása szerint nem ezt, hanem a járvány egészét nézi, így az összkép az enyhe tavaszi hullám miatt még mindig kedvező. A fő kérdés, meddig lehet elkerülni a komolyabb lezárásokat.
Lassan elérjük az 1,2 millió halálos áldozatot is.
A magyarok elsősorban nem kalandvágyból, hanem a jobb megélhetés miatt távoztak külföldre dolgozni, de több mint egyharmaduknál a politikai hangulat is szerepet játszott a kivándorlásban. A magyarországi helyzetet másképp látják az itthon maradottak, mint a kivándorlók, emiatt lelassult a mozgás. A koronavírus-járvány miatt viszont borulhat minden.
