szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A magyar GDP-nek egyre nagyobb részét termelik meg Budapesten, de arra a szintre nem ért még vissza a főváros, ahonnan 2010 után visszaesett. A statisztikai hivatal adatai alapján megnéztük, mennyit változott a főváros helyzete Tarlós István főpolgármestersége idején.

A magyar GDP valamivel több mint harmadát termelik meg Budapesten – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal most kiadott Budapesti statisztikai évkönyvéből. A gazdasági vízfej kialakulásában az igazán nagy növekedés 2000 és 2010 között volt, akár azt nézzük, hogy az ország gazdasági teljesítményének mekkora része a fővárosé, akár azt, hogy az egy főre jutó GDP mekkora az országos átlaghoz képest. 2010 és 2015 között visszaesést mértek az arányokban, utána volt némi javulás, de a 2010-es szintet egyelőre nem sikerült elérni (itt 2018-as a legfrissebb szám, amit a KSH kiadott). Ha pedig az EU-átlaghoz – pontosabban a mostani 27 tagállam átlagához – viszonyítunk, akkor azt látjuk, hogy a 2000 és 2010 közötti nagy fejlődés után közel egy évtized stagnálás következett.

Míg azonban 2000-ről 2010-re 26 ezer fővel csökkent a főváros népessége, 2015-re visszaköltöztek annyian, hogy visszatért a lakosságszám a 2000-es szintre (sőt, egész precízen 198 fővel a fölé). Azóta közel 9 ezer fős volt a csökkenés, így 2019. december 31-én 1 750 216 fő volt Budapest lakossága. A természetes fogyás évek óta stabil, csakhogy az országon belül megfordult a vándorlás iránya: amíg 2010-ben közel 15 ezerrel többen költöztek Budapestre, mint ahányan vidékre mentek, 2019-ben már 5700-zal többen hagyták el a fővárost, mint amennyien oda jöttek az ország más részéről. A külföldiek körében viszont egyre népszerűbb lett Budapest: a 2010-es 84 ezerről 91 ezerre nőtt az ott élő külföldiek száma.

Az 1,75 millió budapestire összesen 924 664 lakás jutott 2020. január 1-jén, 33 ezerrel több, mint tíz évvel korábban. A legtöbb lakás kétszobás, a kivétel Óbuda és Kispest, ahol a 3 szobás lakások vannak többségben, illetve a XVI. és XVII. kerület, ahol a négy- vagy többszobás ingatlanokból, nyilván családi házakból van a legtöbb.

A lakások 17,4 százalékában élnek bérlők, ami több mint a duplája az országos 8,1-es átlagnak. A városban 41 530 önkormányzati lakás volt ekkor – ebből több, mint 40 ezer a kerületek fenntartásában –, a legtöbb ezek közül Angyalföldön, Józsefvárosban és Óbudán, a legkevesebb, mindössze 45 Soroksáron.

Budapesten 2010-ben 6186 lakás épült, 2019-ben pedig 5838. Az óriási visszaesés 2012–2013-ra jött el, az országban annyira kevés lakást, mint akkor, utoljára az első világháború idején építettek. A fővárosban azonban egy kicsit korábban indult meg a kilábalás, ott még 2012, míg országosan 2013 volt a mélypont. Az évtized elején az új lakások 29, a végén már csak 27 százaléka volt budapesti.

Abban nincs nagy meglepetés, hogy a budapestiek több mint fele gázzal fűt, távfűtést szinte pontosan a város lakásainak egyhatoda használ. 6 százalék fölötti még mindig azoknak a lakásoknak az aránya, amelyet szénnel, fával fűtenek fel, vagy bármi mással, ami épp akad.

Új lakásokból 2019-ben Angyalföldön volt messze a legtöbb, de Ferencvárosban, Józsefvárosban és Kőbányán is kimondottan sok új lakás készült. Persze ez nem csak azt mutatja, hogy melyek a legnépszerűbb helyen a városban, nyilvánvaló, hogy a sűrűn beépített belvárosi kerületekben nem épülhet annyira sok új ingatlan.

Az 1,75 millió budapesti közül 2019-ben 1,1 millióan dolgoztak, ami 2019 végén, a válság előtti utolsó hónapokban 74 százalékos foglalkoztatási arányt jelentett, némileg magasabbat, mint az országos, 70,4 százalékos átlag. 2010-ben Budapesten 61,4, országosan 54,9 százalék volt ez az arány.

Kicsit több mint harmaduk nagy, 250 főnél is többet foglalkoztató cégnél dolgozik. A legtöbben a kereskedelemből, közigazgatási munkákból, vagy épp a logisztikából élnek, de 1982-en vannak a fővárosban, akik a mezőgazdaságban dolgoznak.

Míg országos szinten az egy főre jutó havi átlagos jövedelem 167 ezer forint volt, ez az összeg Budapesten 220 ezer forint. A munkaviszonyból származó egy főre jutó jövedelem közel 37 ezer forinttal magasabb a fővárosban, mint országos átlagban, a munkanélküli-segélyekből és szociális ellátásokból kell kevesebbet kifizetni Budapesten. Azonban az olló egy kicsit zárult: az egy főre jutó nettó havi jövedelem 2010 és 2019 között Budapesten 66 százalékkal nőtt, míg a falvakban 73, a kisvárosokban 72 százalékkal, a megyeszékhelyeken viszont csak 61 százalékkal.

Ami pedig a munkát illeti: a mostani adatsorban az egy adózóra jutó, szja-alapot jelentő jövedelemmel is számolnak (vagyis ide a gyerekek és a nyugdíjasok nem számítanak be), ez alapján épp csak 300 ezer forint alatt maradt az átlag. A kerületi bontásban nincs nagy meglepetés: a budaiak és a pesti belvárosiak keresnek a legjobban, a soroksáriak és a józsefvárosiak a legrosszabbul.

Ennek a pénznek a legnagyobb részét ételre-italra költik el. A lakással kapcsolatos kiadásokra havi átlagban 28 ezer forint megy el – a rezsi is ide tartozik –, míg a közlekedésre egy BKK-havibérlet kicsit több mint másfélszeresét költik el fejenként.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Már 2025-ben jön az első elektromos Ferrari

Már 2025-ben jön az első elektromos Ferrari

Szlávik János: Az elhunytak száma nem csökken kellő mértékben

Szlávik János: Az elhunytak száma nem csökken kellő mértékben

Törőcsik Mari 2000-ben: Ismerik a színész-mondást: „ha meghalok, bérlet leszek”

Törőcsik Mari 2000-ben: Ismerik a színész-mondást: „ha meghalok, bérlet leszek”