#statisztika

Így éltünk 2018-ban Magyarországon

Valójában mennyit nőtt az ország gazdasági teljesítménye Orbánék 2010-es hatalomra lépése óta? Mennyire jött be a keleti nyitás? Mekkora esélye van a munkaerőpiacon annak, aki felsőfokú-, és mennyi annak, aki szinte semmilyen végzettséggel nem rendelkezik? Immár 25. alkalommal jelent meg a KSH éves összefoglalója az országról. Szinte minden kiderül belőle - mutatunk néhány példát.









A Kremlben nem értik, hogyan nem jut az oroszoknak pénzük cipőre

Meglepte a Kreml szóvivőjét az ellenzékiséggel aligha vádolható állami statisztikai hivatal, a Roszstat azon adatsora, amely szerint a polgárok négyötödének komoly megélhetési gondjai vannak, egyharmaduknak pedig arra sincs pénze, hogy egy második pár cipőt vásároljon magának.







Sopronnyi embert tilthatnak el év végéig a cégügyektől

Tovább emelkedett a cégvezetéstől eltiltott magánszemélyek száma, mely idén év végére elérheti a 62 ezer főt. Bár a megelőző intézkedéseknek nincs ereje, decemberre tetőzni fog az eltiltások száma – mert egyszerűen nem fér át több eset a hazai cégjogi adminisztráció sávszélességén.





„Csak részlegesen töltötte be célját” – írja a jegybank a csokról

A Magyar Nemzeti Bank honlapján megjelent elemzésből kiderült, hogy a három év alatt megvalósult lakáspiaci tranzakciók értékének mindössze 3,5 százalékát tette ki a csok-támogatás. A kedvezménynek köszönhetően eddig 13 ezer új nagycsalád született, az MNB szerint azonban a csok demográfiai szempontból csak részben nevezhető sikeresnek.


Alacsonyabb a csődkockázat, ha nő vezeti a céget

Kevesebb, mint fele annyi céget vezet kizárólag női vezető, mint ahány mint kizárólag férfi által vezetett létezik - derül ki az OPTEN Kft. elemzéséből. A női vezetők által irányított cégek jellemzően kisebbek, ugyanakkor alacsonyabb csődkockázattal működnek, mint a férfiak által irányítottak. Minden pénzügyi mutatóban jobban teljesítenek azok a cégek, ahol férfiak és nők egyaránt megtalálhatóak a vezetésben.