Nem árt fenntartással kezelni a friss magyar statisztikai adatokat

A koronavírus megjelenése óta a társadalom, néhány bizonytalan adattól eltekintve, nem kap tájékoztatást a valós helyzetről – írja Katona Tamás. A KSH volt elnöke szerint ez több okból ered: egyrészt abból, hogy a járvány alapvetően felülírta a társadalmi helyzetet, de a statisztika módszertani sajátosságai is közrejátszanak. Úgy látja azonban, hogy a rendkívüli helyzet a szokásosnál gyorsabb tájékoztatást kívánna meg.

Ehhez képest például a munkaerő-felvételnél a márciusi adatok egy részét még a veszélyhelyzet előtt vették fel, a másik információforrásnak számító Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat pedig jó ideig visszatartotta az aktuális adatokat, az is torzíthatja azonban az adatokat, hogy az ügyfélfogadás is szünetel a munkaügyi hivatalokban. A szakember szerint az átlagkereset, a létminimum vagy a jövedelmi viszonyok más mutatóinak kiszámításánál történt módszertani változások nem megfelelő alkalmazása is bizonytalanná teszi a közölt adatok hitelességét. A legkritikusabb adat a közvélemény szemében azonban a fogyasztóiár-index, ahol a bevett számítási módszer érzékelhetően torzította a mutatót.

A szakember írásában kiemeli: az utóbbi évtizedben az állami tevékenység tényleges megismerése ellehetetlenült, szisztematikus az elhallgatás, mára szinte teljesen megszűnt az átláthatóság.

Katona Tamás írását teljes terjedelmében a csütörtökön megjelenő HVG-ben és a hvg360-on olvashatja. 

HVG