Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Különleges új munkatársat fogadtak a közelmúltban a Fuji Xerox jokohamai kutatóközpontjában: a belépő egy társasági robot volt, aminek az lesz a feladata, hogy az adminisztráció intézése mellett tapasztalja ki, miként férhetnek meg békében egymás mellett azonos munkahelyen a robotok és az emberek. A sydney-i UNSW egyetemmel közösen kifejlesztett gépember az első hónapokban ideje egy részét az egyik tokiói múzeumban tölti, így két helyen is teszteli majd a hús-vér kollégák reakcióját.
AFP / Julian Stratenshulte
„Olyan robotot akartunk építeni, amely tökéletesen illik a munkahelyre, és nem zavarja az embereket, ám leveszi a vállukról a munka egy részét.
Az átlagos irodai alkalmazottak manapság az idejük négyötödét nem a fő feladatukkal töltik, hanem papírokat keresgélnek, aktákat tologatnak vagy azt próbálják kideríteni, ki az illetékes egy-egy ügyben” – magyarázta újságíróknak Roshan Thapliya, a Fuji Xerox kutatási részlegének egyik vezetője. A fő cél nem elsősorban az – hangsúlyozzák a fejlesztők –, hogy érzéketlen drónt állítsanak munkába, hanem hogy újítókkal egészítsék ki a csapatot, és a kollégákkal folyamatosan kommunikáló gépember segítségével javítsák egyrészt a robot és az ember, másrészt pedig az emberek közötti munkahelyi kapcsolatokat is.
Armeo Spring - váll és kéz robot
AFP / SAM PANTHAKY
A humán–robot együttműködés sikerességének két alapfeltétele van. Az egyik az, hogy a robotok mesterséges intelligenciáját (MI) úgy kell programozni, hogy felismerjék, mikor fárad el a hús-vér munkaerő, és a teljesítményt mindig az emberek éppen adott pihentségi szintjéhez igazítsák. Ellenkező esetben hamar olyan stresszhelyzet alakulna ki, amely hosszabb távon is csökkentené a kooperáció sikerességét. Az is fontos, hogy a közösen végzett feladatok – például műtétek – során a gépek tudatában legyenek, kik a kevésbé gyakorlottak a műtőben, és kik a szakértők. A robotnak segítenie kell a bizonytalanokat, viszont nem szabad feleslegesen korlátoznia a gyakorlott sebészeket.
Ugyancsak fontos, hogy az ipari, irodai, kórházi vagy akár otthoni környezetben tevékenykedő robotok száz százalékig biztonságosak legyenek, egyebek mellett elkerüljék az ütközéseket, a véletlen baleseteket. Ehhez pedig a mesterséges értelem mellett sok és bonyolult érzékelőre van szükség. Már készülnek is az érzékelésre képes robotbőrök, valamint azok a kamerákkal és radarokkal összekötött algoritmusok, amelyek a korábbi tapasztalatok alapján előre kiszámítják, merre is mozognak a közelben lévő emberek. A biztonságot tovább növelheti, hogy a vegyes környezetben tevékenykedő emberek ruháiba kis méretű jeladókat helyeznek el, így a robotok már nagyobb távolságról is észreveszik őket.
Roboguard - Elsősorban emberek azonosítására használható
DPA / Brend Thissen
Bár sokan előre idegenkednek az esetleges robot munkatársaktól, és még nehezebben tudják elképzelni a robot főnökök megjelenését, több olyan kutatási eredmény is született már, amely szerint az emberek hajlandók elfogadni a gépek utasításait. A Massachusettsi Műegyetem (MIT) MI-fejlesztéssel foglalkozó laboratóriumában például három különféle munkakörnyezetet teszteltek. Minden csoportba két embert és egy robotot osztottak be, az elsőben az egyik hús-vér alkalmazott volt a főnök, a másodikban a két ember és a robot is önállóan tevékenykedett, míg a harmadikban a gépemberre bízták a munkafolyamat megszervezését és irányítását. A sokszor, sok szereplővel megismételt kísérletben az emberek rendre a harmadik megoldást találták a legjobbnak. És amikor indokolni kellett a döntést, többször elhangzott, hogy a „robot jobban megértett bennünket”.
Tamim Asfour, az Antropomatika és Robotika Intézet vezetője demonstrál egy robotot a Karlsruhe Technológiai Intézet (KIT) standján a Cebit Technológiai Vásáron, Hannoverben, 2018. június 11-én.
AFP / Hauke-Christian Dittrich
A humán–robot együttműködés pszichológiai aspektusait vizsgáló Tomas Chamorro-Premuzic szerint egyáltalán nem meglepő, hogy az emberek hajlanak a robot főnökök elfogadására. A pszichológus rámutatott: az utóbbi száz év vezetéstudományi kutatásainak köszönhetően kiderült, mely tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen. Márpedig – hangsúlyozta – ezeket a képességeket az MI irányította gépek is képesek elsajátítani. A robotok nemcsak a döntésekhez szükséges tárgyi tudás fejlesztésében és az általános intelligenciaszintben lehetnek jobbak, hanem abban is, hogy ki tudják szűrni a rossz döntések mögött álló káros érzelmeket, az előítéleteket vagy a személyes szimpátiákat. Chamorro-Premuzic szerint az is fontos, hogy míg a hús-vér főnökök hajlamosak saját magukat a csoport legfontosabb tagjának tartani, a gép menedzser – ha úgy programozzák – valóban a közösség érdekeit tartja szem előtt.
BMW Group Production
A narcisztikus hajlamoktól mentes robot főnökök a visszajelzések meghallgatásában és elfogadásában is jobbak, és a szakértő szerint az irányítói posztra ültetett gépek képesek pótolni az ember főnökök sikeréhez szükséges érzelmi intelligenciát is. A szakértő szerint miközben már folynak kísérletek az emberi érzelmeket imitáló és talán át is élő MI-rendszerek megalkotására, az is igaz, hogy az emóciók nélküli gépek is képesek lehetnek az emberi érzelmek felfogására és kezelésére.
„Nem az érzelmi kitöréseket produkáló főnökök a jók, hanem azok, akik minden helyzetben képesek megőrizni a nyugalmukat”
– magyarázta Chamorro-Premuzic.
A cikk eredetileg a HVG 2018/41. számában jelent meg.
