Védetté nyilvánítanák az M0-ás tövében hódmérnökök által fenntartott lápot
A XV. kerületi önkormányzat kezdeményezi a fővárosnál annak a lápnak a helyi védettségét, amelyet gátat építő hódok állítottak helyre az M0-ásnál. A hódgát és a láp ugyanis veszélybe került, mert a felduzzasztott víz zavarja a közútkezelő egyik műtárgyának működését.
HVG
A Rákospalotai-láp helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását javasolja a XV. kerület Képviselő-testülete a Fővárosi Önkormányzatnak. Erről a Momentum helyi képviselője, Gyurkó Dániel számolt be, aki maga kezdeményezte a fenti lépést a helyi közgyűlés csütörtöki ülésén, amelyen egyhangúlag el is fogadták azt.
A képviselő posztjában jelezte, hogy a hódok megjelenése ökológiai szempontból kedvező változásokat hozott a területen, ám korábban többször is felszámolták a gátjukat, ami a vizes élőhely (átmeneti) megszűnéséhez vezetett. A helyi védettséggel mindez elkerülhető lenne.
Ez az az újjászületett tőzegláp, aminek megóvása érdekében előző hétvégén akcióztak természetvédők. A lápot az M0-ás építésekor lecsapolták, helyreállítása a Mogyoródi-patakon megtelepedett hódoknak köszönhető, akik gátat építettek a patakon, és az így elárasztott terület ismét jelentős vizes élőhellyé válhatott.
A rákospalotai hódvár 2,5 méter magas
Facebook / Kriska György
Ezt az állapotot azonban – mint a HVG is megírta – a Magyar Közút Zrt. veszélyezteti, amely paradox módon környezetvédelmi szempontokra hivatkozva kezdeményezte a hódgát felszámolását. Céljuk az lenne, biztosítsák a 2A út felé haladó lehajtó hivatalosan környezet- és természetvédelmi célokat szolgáló olajfogó műtárgyának működését. Ezt ugyanis zavarja a hódok tevékenysége.
Meg szeretnék óvni a rákospatolai hódgátat a Magyar Közúttól, amely besokallt a szőrös ökoszisztéma-mérnökök buzgólkodásától. Egy biztos: láp hamarabb volt itt mint az M0-s, és senkinek nem ártana, ha maradna.
A hétvégén helyszíni bejárást szervező természetvédők jelezték, a gátat nem kellene elbontani, elég lenne csupán beépíteni egy túlfolyót, ami csak a víz egy részét vezetné el. Ezzel meg lehetne előzni az olajfogót veszélyeztető túl magas vízszintet, de hagyna annyit, hogy megmaradhasson a láp.
A hódok tájátalakító tevékenysége az emberével vetekszik, megjelenésük pedig, bár sok esetben nélkülözhetetlen a természeti környezet helyreállításában és az ökoszisztéma gazdagításában, sok helyen okoz konfliktusokat. A kérdés évek óta napirenden van, de egyelőre nincs mindenki számára megnyugtató megoldás. A tájrendező hódmérnökökről itt írtunk bővebben.
A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk.
Borítóképünk illusztráció, a rajta látható hód a város egy másik részében, a Rákos-patakon tüsténkedik.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
Egyelőre nem tudni, milyen rakétával hajtott végre csapást Irán Izrael ellen csütörtök reggel, de az biztos, hogy a lövedék sikerrel jutott át a Vaskupolán.