szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A XV. kerületi önkormányzat kezdeményezi a fővárosnál annak a lápnak a helyi védettségét, amelyet gátat építő hódok állítottak helyre az M0-ásnál. A hódgát és a láp ugyanis veszélybe került, mert a felduzzasztott víz zavarja a közútkezelő egyik műtárgyának működését.

A Rákospalotai-láp helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását javasolja a XV. kerület Képviselő-testülete a Fővárosi Önkormányzatnak. Erről a Momentum helyi képviselője, Gyurkó Dániel számolt be, aki maga kezdeményezte a fenti lépést a helyi közgyűlés csütörtöki ülésén, amelyen egyhangúlag el is fogadták azt.

A képviselő posztjában jelezte, hogy a hódok megjelenése ökológiai szempontból kedvező változásokat hozott a területen, ám korábban többször is felszámolták a gátjukat, ami a vizes élőhely (átmeneti) megszűnéséhez vezetett. A helyi védettséggel mindez elkerülhető lenne.

Ez az az újjászületett tőzegláp, aminek megóvása érdekében előző hétvégén akcióztak természetvédők. A lápot az M0-ás építésekor lecsapolták, helyreállítása a Mogyoródi-patakon megtelepedett hódoknak köszönhető, akik gátat építettek a patakon, és az így elárasztott terület ismét jelentős vizes élőhellyé válhatott. 

A rákospalotai hódvár 2,5 méter magas
Facebook / Kriska György

Ezt az állapotot azonban – mint a HVG is megírta – a Magyar Közút Zrt. veszélyezteti, amely paradox módon környezetvédelmi szempontokra hivatkozva kezdeményezte a hódgát felszámolását. Céljuk az lenne, biztosítsák a 2A út felé haladó lehajtó hivatalosan környezet- és természetvédelmi célokat szolgáló olajfogó műtárgyának működését. Ezt ugyanis zavarja a hódok tevékenysége.

Lápvédők akcióztak az M0-s menti hódmérnökök gátjáért

Meg szeretnék óvni a rákospatolai hódgátat a Magyar Közúttól, amely besokallt a szőrös ökoszisztéma-mérnökök buzgólkodásától. Egy biztos: láp hamarabb volt itt mint az M0-s, és senkinek nem ártana, ha maradna.

A hétvégén helyszíni bejárást szervező természetvédők jelezték, a gátat nem kellene elbontani, elég lenne csupán beépíteni egy túlfolyót, ami csak a víz egy részét vezetné el. Ezzel meg lehetne előzni az olajfogót veszélyeztető túl magas vízszintet, de hagyna annyit, hogy megmaradhasson a láp.

A hódok tájátalakító tevékenysége az emberével vetekszik, megjelenésük pedig, bár sok esetben nélkülözhetetlen a természeti környezet helyreállításában és az ökoszisztéma gazdagításában, sok helyen okoz konfliktusokat. A kérdés évek óta napirenden van, de egyelőre nincs mindenki számára megnyugtató megoldás. A tájrendező hódmérnökökről itt írtunk bővebben.

Csak néhány családdal van probléma, mégis nyakunkra nőttek a tájrendező hódmérnökök

A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk.

Borítóképünk illusztráció, a rajta látható hód a város egy másik részében, a Rákos-patakon tüsténkedik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!