Több embernek okoztak sérüléseket varjak Tatabányán, a sárberki lakótelepen – írta a Kemma. A portál szerint a lakótelep egyik házát az ott lakók is féltek megközelíteni a madarak miatt – egy idős nő kórházi ellátásra szorult, és a helyszínre vonultak a rendőrök is.

Azt a Duna–Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre, Szabó Máté is elmondta a lapnak, hogy a varjaknál különösen erős a fiókaféltés, és természetes viselkedésnek számít a „rárepülő ijesztgetés”, ha valaki a fiókák közelébe merészkedik. Akkor szoktak így viselkedni a varjak, amikor a fiókák már elég nagyok ahhoz, hogy elhagyják a fészket, és repülni tanulnak. Néhány napig, legfeljebb egy hétig vigyáznak így a fiókákra.

Azt írják, a rendőrök elvitték a védelmezett fiókákat az emberek közeléből, mert a varjak veszélyt jelentettek a lakótelepen élőkre.

A varjak és az emberek együttélésével egyébként külön Facebook-oldal is foglalkozik, és „varjúsimogatókat” is szoktak tartani, hogy csökkentsék az emberek bizalmatlanságát a madarakkal szemben. Egy bejegyzésben azt írják, hogy a varjak pont úgy védik fiókájukat, mint egy anya a gyermekét. Ám mielőtt emberre támadnának, egyre hangosabban kárognak, ilyenkor pedig jobban tesszük, ha másfelé megyünk.

Ha már ránk repült a varjú, akkor hajtsuk le a fejünket, és minél előbb menjünk onnan, néhány méterrel arrébb már nem fog a varjú követni. Ne hadonásszunk, és ne akarjuk elzavarni, mert ezzel csak még jobban megijesztjük, és még inkább támadni fog.

Más helyzetben a varjak soha nem támadnak emberre, és ilyenkor is legfeljebb apróbb hámsérülést okoznak, a céljuk ugyanis az, hogy elijesszenek féltett fiókájuktól, és nem az, hogy sérülést okozzanak.

Korábban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője, Orbán Zoltán az RTL-nek arról beszélt, hogy „néhány hangos lakó erőszakos követelőzése miatt” minden évben megpróbálkoznak az önkormányzatok azzal, hogy a fészkes ágak levágásával kilakoltassák a varjakat, de szerinte ezzel annyit érnek el, hogy egy varjúkolóniából lesz akár húsz-harminc kisebb-nagyobb, és az eredeti helyre is visszatérnek a madarak. Szerinte alapvetően az agrár- és vadgazdálkodók felelőssége, hogy a varjak betelepültek a lakott területekre, ugyanis a hazai állomány 93 százalékát lemészárolták az ezredfordulóra, és nem is tűrik el, hogy visszamenjenek lakott területen kívülre. Mintha az emberek azt várnák el, hogy „szép csendben” haljanak ki, és ne okozzanak nekünk kellemetlenséget – fogalmazott. Valójában egy dolgot tehetünk: elfogadjuk őket, és megtanulunk velük együtt élni. Azt is mondta, hogy a problémát nem kell túldimenzionálni: feltehetően rollerbalesetből is sokkal több történik egy nap, mint varjútámadásból évek alatt.