Az ország legnagyobb ipari parkját építenék meg Bicsérd határában, Pécs közvetlen közelében, csak éppen a felülről jövő elképzelés nem egyezik a helyiekével. Gazdák alól kihúzott első osztályú termőföldek, rengeteg bizonytalanság, illetve a környezetszennyezéstől való félelem jellemzi a beruházást. Már ha megvalósul.
Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének egyik eszköze lehet a regeneratív mezőgazdaság. Európában nincs hivatalos szabályrendszere, fő kérdésekben még a követői között sincs egyetértés.
A szántóföldek ára és bérleti díja is lassulva nő. Rövid távon nagyobb megtérülést biztosíthat a lakáskiadás, de hosszú távon a termőföldek értékállóbbak, ráadásul uniós támogatás is jár utánuk.
A tavalyi átlagárral számolva több mint 41 milliárd forintos bevétele lehet. A cél, hogy segítség a kis- és közepes gazdálkodókat, de a korábbi tapasztalatok alapján vannak kétségek, hogy ez megvalósul-e.
A regeneratív gazdálkodás hasznos eszköz ahhoz, hogy az intenzív termesztéssel kizsigerelt termőtalaj újraéledjen. Egyre több gazda tapasztalja meg, hogy szántás nélkül is van élet. Az EU ökogazdálkodási programja segíthet a bevételek megtartásában az átállás során.
Ha elfogadnák az ellenzéki törvényjavaslatot, megszűnne az a gyakorlat, hogy termőföldeket minősítenek át azért, hogy ott mondjuk ipari park épüljön. A Párbeszéd a legfőbb ügyészhez is fordul közben, mert a Soroksár melletti ipari központ Tiborcz-érintettségét gyanúsnak találják.
Nem nagy a külföldi, így a kínai részesedés sem az amerikai földpiacon, ám annál érdekesebb ügyleteket bonyolítottak kínaiak.
Egyre népszerűbbek az agrárkütyük, a kérdés csak az, hányan tudják használni.
A természeti világ képes a megújulásra. A tönkretett termőföldek helyreállításának első lépése ezért az, hogy felszámoljuk a természetes regeneráció útjában álló akadályokat - mutatnak rá a Regeneráció című könyv szerzői. Részlet.
Békés megyében a legdrágább a föld, egy hektár átlagosan 2,3 millió forintba kerül.
A kormány 2018 vége helyett most próbál megfelelni egy Ab-határozatnak, de leszűkítve. Arra hivatkozik, hogy már csak egyetlen egykori termelőszövetkezetben maradt megoldandó probléma.
Összesen 400 millió eurós földalapból vettek volna határon túli földeket, a szlovák külügy nehezményezte, hogy erről csak a sajtóból értesült.
Százmilliárd forintot költhetnek erre a célra a költségvetésből.
A lap úgy értesült, hogy a Karmelitában is felháborodást keltett az 1,6 milliárd forintos ügylet.
Ötven százalék: ennyivel több élelmiszert kell előállítani az előttünk álló 30 évben, ha azt akarjuk, hogy mindenkinek jusson megfelelő ennivaló. A kérdés: hogyan lesz kenyér az asztalon?
A termőföld elaprózottságát próbálja megszüntetni a kormány, de az eddig hozott jogszabályok mintha inkább egy újabb földosztást készítenének elő.
A családi gazdaságok erősítését zengte évekig az Orbán-kormány, de mostanra már nyíltan a birtokkoncentráció szükségességéről beszél az agrárvezetés is. A gazdák mindenesetre kikaparták a gesztenyét: a politikai csatát megnyerték a Fidesznek. A most rendezett első országos gazdabálra csak az elit jutott be.
Ráadásul nem csak a szántók ára ugrott meg, a gyümölcsösé és a szőlőé is feljebb ment.
Szeptember végén az állam még egy utolsót taposhat az egykori kishantosi mintagazdaságon. Az öt évvel ezelőtti „földosztás” több gazdaságot is lerombolt, köztük az ökogazdaságot is, most indul az utolsó perük.
Tovább drágultak a magyarországi termőföldek 2018 első három negyedévében, igaz, 2015 óta először már lassuló mértékben, annak ellenére, hogy a forgalom 2017-hez képest nem esett vissza – derült ki a TAKARÉK Index elemzéséből. A legtöbbet szinte minden régióban a szőlőkért és a gyümölcsösökért kellett fizetni, a legkevesebbet pedig az erdőkért és a fásított területekért.
