Nincs itt a vége: még mindig tudnak drágulni a termőföldek!
Tovább drágultak a magyarországi termőföldek 2018 első három negyedévében, igaz, 2015 óta először már lassuló mértékben, annak ellenére, hogy a forgalom 2017-hez képest nem esett vissza – derült ki a TAKARÉK Index elemzéséből. A legtöbbet szinte minden régióban a szőlőkért és a gyümölcsösökért kellett fizetni, a legkevesebbet pedig az erdőkért és a fásított területekért.
Átlagosan 6,4 százalékkal drágultak a termőföldek 2018 első háromnegyedévében 2017-hez képest, az úgynevezett reálár-növekedés – vagyis, amely az infláció hatását kiszűri – azonban jóval kisebb, 3,5 százalékos volt. Vevői szempontból persze sosem szívderítő, ha valamiért többet kell fizetni, mégis az előző két év (2016, 2017) kétszámjegyű áremelkedései után mindenképpen jó hír. Ami nemcsak a tulajdonszerzés 2015-től életbe lépett szigorítását követően a legkisebb növekedés, hanem 2011 óta nem látott alacsony szint.
A termőföldek árváltozását immár csaknem két évtizede mutató TAKARÉK Termőföldindex értéke 216,2-re változott 2018 első három negyedévében a 2017 egészére számított 203,2-es szinthez képest. A fogyasztói árindexszel csökkentett mutató pedig a korábbi 162,4-es értékről a 2018. január és szeptember közötti időszakban 168,1-re növekedett.
Szinte minden régióban nőtt a szántó átlagos ára
Nézzük, hogyan változott az egyes termőföld-típusok piaci értéke 2018 első három negyedévében. A szántóterületek egy hektárja átlagosan 1,46 millió forintért cserélt gazdát, mintegy 80 ezerrel többért, mint 2017-ben. Ez kevesebb, mint 6 százalékos drágulás, szemben az előző évek 10 százalék feletti bővülésével.
Szinte minden régióban többet kellett fizetni a szántóföldekért 2018. január-szeptember között, kivéve Közép-Magyarországot, ahol a 2017-hez képest sokkal alacsonyabb átlagáron adták-vették ezen ingatlanokat. Ezt a Takarék Csoport szakértői néhány értékes termőterület 2017-es, kiugróan magas árú eladásának tudják be, ezek révén került ugyanis magasra a viszonyítási alap. E feltételezést erősíti az is, hogy 2016-ról 2017-re 30 százalékkal ugrottak meg a közép-magyarországi szántókért hektáronként kifizetett átlagos összegek, s a 2018. első háromnegyedévi ár még a tavalyi, több mint 17 százalékos mérséklődéssel együtt is majdnem 8 százalékkal haladta meg a 2016-os árat.
A többi régióban 3,6-9,1 százalék közötti áremelkedést azonosítottak a TAKARÉK Termőföldindex elemzői. A legjobban a Dél-Dunántúlon lévő szántók hektárja drágult, míg a nyugat-dunántúliaké 7,9, a dél-alföldieké 7,6 százalékkal. Ezzel szemben az Észak-Alföldön 3,6, Észak-Magyarországon pedig 4 százalékkal kellett többet leszurkolni a szántók átlagos hektárjáért 2018 első háromnegyedévében, mint 2017-ben.
Más a helyzet, ha azt nézzük, hogy átlagban mennyibe kerültek a szántóterületek. Ebben az összevetésben Dél-Alföld „vezet”, ahol a hektáronkénti ár közelítette az 1,6 millió forintot, de nem sokkal maradt el tőle az Észak-Alföld sem. E képzeletbeli dobogóra még Nyugat-Dunántúl fért fel, a szintén 1,5 millió forint feletti fajlagos áraival. A legolcsóbban, 900 ezer forintnál kevesebbért az elmúlt évekhez hasonlóan Észak-Magyarországon lehetett egy hektár szántóföldhöz megszerezni.
Ami a megyéket illeti, 2018. január-szeptember között Hajdú-Bihar számított a legdrágábbnak, a majdnem 2 millió forintos fajlagos értékesítési áraival, Békés megyében jellemzően 1,8 millió, Győr-Moson-Sopronban 1,7 millió forinton csaptak egymás tenyerébe a vevők és az eladók. Az ellenpólust Nógrád megye jelentette a 730 ezer forintos fajlagos értékesítési áraival, a második legolcsóbbnak Borsod-Abaúj-Zemplén bizonyult 820 ezer, a harmadiknak pedig Heves 900 ezer forintos hektáronkénti árral.
A szőlő és a gyümölcsös a legdrágább
Az árakat tekintve viszont a prímet szinte minden régióban a szőlőterületek vagy a gyümölcsösök vitték el a különböző művelési ágak közül 2018. január-szeptember között, míg a legkevesebbet az erdőkért, illetve fásított területekért kellett fizetni. Kivéve a Nyugat-Dunántúlt és az Észak-Alföldöt, ahol a gyep, rét és legelő művelési ágba tartozó földterületek egy kicsivel alacsonyabb áron keltek el a tavalyi év első három negyedévében, mint 2017-ben.
A szőlőterületeknél a legtöbbet a Közép-Dunántúlon kellett leszámolnia a vásárlóknak egy hektárnyi földterületért, itt 3 millió forinthoz közelítettek a fajlagos értékesítési árak 2018-ban, Dél-Dunántúlon 2,55 millió, míg Nyugat-Dunántúlon 2,1 millió forintért cserélt gazdát egy hektár. Ez a három régió állt az élen a gyümölcsösök drágulását tekintve is, csak éppen fordított sorrendben: Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl. Régiós bontásban pedig a különböző művelési ágak között a legolcsóbbnak Észak-Magyarország erdői, fásított területei bizonyultak, ezek 2018 első három negyedévében 617 ezer forintos hektáronkénti átlagos áron forogtak.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Takarék Csoport megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
Hol érdemesebb most lakást venni: zöldövezetben vagy a belvárosban?
Jócskán felértékelődtek a budapesti belvárosi ingatlanok, áruk már a zöldövezetben lévőkét közelíti. Egyre többen ugyanis az alapján vesznek lakást, hogy azt ki tudják adni, az könnyen megközelíthető, a szolgáltatások pedig gyorsan elérhetők legyenek. Márpedig e tulajdonságok inkább a főváros belső kerületeit jellemzik.
Na, milyen volt Afrika? Film készül Széchenyiről, a híres magyar vadászról
Nagyszabású dokumentumfilm készül az egyik legismertebb magyar Afrika-utazó és vadászíró, gróf Széchenyi Zsigmond életéről, ezzel állítva emléket születésének 120. évfordulójára. Az alkotást várhatóan 2019 nyarán mutatják be.
Amit tudni akart a babaváró hitelről, de nem merte megkérdezni
Nemsokára igényelhetővé válik a maximum 10 millió forintos babaváró hitel, amely fiatal házasoknak kamatmentes, három gyermek születése esetén pedig az állam a teljes tartozást elengedi. Nézzük a fontosabb részleteket.
Mikor lesz saját lakásom? – Nagyok a különbségek az országban
Az ingatlanárak jelentős regionális különbségei miatt a fővárosban az állami támogatások egy új lakás értékének harmadát, egy községben viszont csaknem a kétharmadát is kitehetik egy háromgyermekes családnál – derül ki a TAKARÉK Index elemzőinek kutatásából.
Idén több marad a fizetésünkből és többet is költhetünk
A gazdasági növekedés a háztartásokban is kézzelfoghatóvá válik idén a Takarék Csoport előrejelzése szerint. Az inflációnál sokkal jobban emelkednek ugyanis a bérek, vagyis nemcsak többet költhetünk, hanem többet is tehetünk félre. Azért is jó hír ez, mert az alacsony kamatok világában alig kapunk valamennyit a megtakarításainkra, amennyiben a szokásos banki lekötött betétekben gondolkodunk.
Kíváncsi, miért lehetnek még drágábbak az ingatlanok? Mutatjuk!
A tavalyi tíz százaléknál kisebb mértékben, de az idén még mindig feljebb mehetnek a hazai ingatlanárak – vélik a TAKARÉK Index elemzői. Legalábbis átlagban, mert korántsem mindegy, hol próbálunk venni, illetve eladni családi házat, lakást.
Idilli képet mutathat a magyar gazdaság, de vannak kockázatok
Többet vihetünk haza, mint tavaly, igaz, többet is kell majd fizetnünk, ha valamit vásárolunk, a bérek növekedése azonban meghaladhatja az árakét. Külföldi utazásunkhoz pedig olcsóbban vásárolhatunk eurót. Ezt az idilli képet zavarhatják össze a magyar gazdaságot befolyásoló külső tényezők, jelesül az USA és a Kína közötti kereskedelmi háború.
