szerző:
Szlavkovits Rita

Szeptember végén az állam még egy utolsót taposhat az egykori kishantosi mintagazdaságon. Az öt évvel ezelőtti „földosztás” több gazdaságot is lerombolt, köztük az ökogazdaságot is, most indul az utolsó perük.

„Egy olyan per indul szeptember végén ellenünk, amit én a pokol kénköves leheletének hívok. Már a növényeink elpusztítása is a középkort idézte, ezt most azzal tetézik, hogy az ellenünk küldött kigyúrt kopaszok bérét is rajtunk követelik.

Ez olyan, mintha az elítélttel fizettetnék ki a hóhért"

– mondja Ács Sándorné, a kishantosi ökogazdaság vezetője.

Az állam azoknak az őrző-védőknek a bérét követeli a kishantosi gazdaságon, akiket 2014-ben, a választások után öt nappal azért küldtek a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság földjeire, hogy a több mint négyszáz hektáros területen a földpályázat nyertesei zavartalanul pusztíthassák el a biogazdaság növényeit, amivel 117 millió forintos kárt okoztak. Arról, hogy ki birtokolhatja jogosan a területet, két héttel későbbre bírósági tárgyalások voltak kitűzve, de a nyertesek fütyültek a bíróságra, letarolták a területet.

Ács Sándorné
©

Az egykori mintagazdaság 452 hektáros területét 2012-ben azzal vette el az állam, hogy a földjeire 10 részre osztva pályázatot írtak ki. Bár a kishantosiak is pályáztak, egy négyzetcentimétert sem kaptak, így az ökológiai mintagazdaságot megszűnésre ítélték. Összesen 17 per indult az ügyben, ezek zömét a kishantosiak kezdeményezték, egy részét pedig a pályázat nyertesei.

Több pert megnyertek: visszakapták a becsületüket, kimondta a bíróság, hogy az agrártárca képviselői hazugságokkal vádolták a gazdaságot. Az is bebizonyosodott, hogy olyan is nyert a pályázaton, aki nem indulhatott volna, de azt már senki nem vizsgálta, hogy okiratot kellett annak hamisítania, aki így jutott állami földhöz.

Greenpeace-aktivisták és civilek tüntetnek a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt a Greenpeace elleni per első tárgyalási napján, amelyet a magyar állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) indított a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország ellen
©

A legfontosabb pereket azonban nem tudták megnyerni, pedig volt olyan ügy, amely az Alkotmánybíróságot is megjárta. A Fővárosi Törvényszék azzal kereste meg a testületet, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet működését szabályozó törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az Alaptörvénybe ütköznek, és sértik az ENSZ Korrupció elleni egyezményét is. Az Alkotmánybíróság azonban vizsgálat nélkül visszaküldte az ügyet a másodfokú bíróságnak, amely szintén vizsgálat nélkül zárta le az ügyet. Ez az ügy most Strasbourgban parkol.

Bolye Ferenc kollégánk ebbe halt bele

– mondja keserűen Ács Sándorné. – Nem tudta feldolgozni, hogy mi, akik soha egy fillért nem vettünk el a közösből, hanem inkább beletettünk, ingyen dolgoztunk a mintagazdaság létrehozásán, hogy példát adjunk a fenntartható mezőgazdaságra, segítsük az embereket és a közösségeket megérteni, mit tehetnek a jövő nemzedékekért, mégis mi lettünk az üldözöttek."

Bolye Ferenc
©

 Egy jogállamban meg kellett volna várni a bíróság döntését, de inkább jöttek a traktorokkal, meg a kopasz, kigyúrt őrző-védőkkel, és felszántották az értékes bionövényeket” – idézi vissza a történteket Ácsné.

Túlélésre berendezkedve

„Igen, eladjuk néhány mezőgazdasági gépünket, jól látta” – reagál arra Ácsné, amikor a Facebook-oldalukon látható hirdetésre kérdezünk rá. „A központi ingatlant 2011-ben megvásároltuk, ez így megmaradt, itt próbálunk túlélni.

De ez az utolsó hazai per végképp tönkre teheti Kishantost.

"A Greenpeace-től és Kishantostól 9 millió forintot követelnek az ellenünk küldött "hadsereg" bérére, és 5 milliót azért, mert a nyertesek önkényesen nem fizettek a pusztítás napjáig bérleti díjat. Ezt az NFA jóváhagyta, és most rajtunk akarják leverni” – magyarázza az utolsó perük lényegét Ácsné, aki még reménykedik abban, hogy Strasbourgban döntés születhet az ügyben. Ezzel nincsenek egyedül, mások is az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak az évekkel ezelőtti földpályázatok miatt, így a Hortobágyon legelő nélkül maradt gazdák is.

©

Nem csak a kishantosi mintagazdaság került padlóra az „új földosztással”: Hortobágyon többezres juhállomány maradt legelő nélkül, és majdnem szétszedték a mezőhegyesi Ménesbirtokot is. A szintén nagyobb sajtóvisszhangot kapott bábonymegyeri ügyben a gazda ugyan megnyerte a perét, de közben a per költségei miatt szinte mindenét eladta. Több földügy is a strasbourgi bíróságon parkol arra várva, hogy döntést hozzanak az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Rákosi is korrektebb volt

„Hétéves voltam, amikor jöttek a teherautóval, és felpakolták a jószágainkat” – mondja a már hetvenes éveit taposó Rezes Gábor, az egyike azoknak a hortobágyi gazdáknak, akik alól kihúzták a földet a „Földet a gazdáknak” programban. „Akkor már este nem kellett etetni az állatokat, ennyivel volt korrektebb Rákosi” – mondja fanyarul a gazdálkodó arra utalva, hogy az állami földek elvétele után ott maradt a több ezer juh egy szál fű, legelő nélkül.

Hiába állapított meg a Kehi vizsgálata egy sor szabálytalanságot, a jogszabályban, amely a végrehajtásról rendelkezett, nem találtak a bíróságok kivetnivalót. Így végül, bár többeknek az „új” nyertesek közül vissza kellett adniuk a földeket az államnak, a juhnyájak zöme így is legelő nélkül maradt. „Sokan felszámolták az állományokat, töredéke van az akkorinak. A Juh Szövetség megnyert promócióra milliókat az Európai Uniótól, de lassan már nem lesz bárányhús, csak reklám” – zárta rövidre Rezes, akinek fogalma sincs arról, hogyan áll az ügyük a strasbourgi bíróságon.

Földügyek a levegőben

Strasbourgban vár döntésre Kishantos és a Hortobágyról kiebrudalt gazdák ügye, de két másik eset is itt parkol: két magánszemély is a 2014 tavaszán hatályba lépő jogszabály megváltoztatása miatt fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel a vonatkozó törvény magánszerződéseket írt felül. Néhány tízhektáros terület holtig tartó haszonélvezetéről van szó, amelyeket magánszemélyek kötöttek egymással, és úgy váltak semmissé, hogy azt maguk a szerződő felek nem akarták. Az Alkotmánybíróság a jogszabály megsemmisítését ugyan elutasította, de azt azonban megjegyezte, hogy a vonatkozó jogszabályok nem rendelkeznek a kártalanításról. Így a gazdálkodókat önhibájukon kívül érte kár az állam beavatkozása miatt, ám ez utóbbi egy fillérrel sem enyhítette a feleket. Az ügyben a bíróság megkezdte az érdemi vizsgálatot, a felek elküldték a szükséges nyilatkozatokat múlt év májusában, csak az ítéletre várnak.

A pert nyert bábonymegyeri gazda is a túlélésért küzd

„Galambjaim vannak, és megmaradt a vetőgépem” – mondja Paksi István, a Som és Bábonymegyer közti osztatlan földterület 11 tulajdonosa közül az egyetlen, aki perelt a jussáért. Az ő perük nem az egész jogszabályegyüttest támadta, neki „csak” azt kellett bizonyítania, hogy amikor kiírták pályázatra a területet, akkor a kárpótlásból kapott föld az ő nevén volt, csak éppen a földhivatalban elmulasztották azt bejegyezni.

Így az ő esete ugyan simább volt, mint az előbbiek, és a magyar jogorvoslaton belül dűlőre jutottak. Ám a hatvanas férfi életéből is elcsordogált öt év, és sok pénz, amit a perekre költött. Paksi István, miután megkapja a végzést, megy a földhivatalba, hogy végre a nevére kerüljön a földrészlet. Aztán újra beveti.

Bort iszik, vizet prédikál a kormány?

A kormány 2010 után azt hangsúlyozta, hogy a kis- és középbirtokot támogatják, ennek megfelelően szerintük erre is tettek intézkedéseket, de közben az adatok szerint 2016 és 2019 között az egyéni gazdaságok száma hozzávetőleg 30 százalékkal csökkent. Az pedig, hogy ebben az időszakban a felére csökkent a 2500 hektár feletti területet használó gazdaságok száma, csak szemfényvesztés, hiszen például ekkor pumpálódott fel Mészáros Lőrinc holdingja is a tucatnyi céget bekebelezve. Most már alig hallani a kisgazdálkodók támogatásáról, a versenyképességre hivatkozva az integrációt, a birtokkoncentrációt tolják, ami akár el is fogadható, de azok, akiket eddig éppen az ellenkezőjéről akart meggyőzni a kormány, nem biztos, hogy örülnek a hírnek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Átlagosan másfél hónapnyi túlórája volt egy rendőrnek tavaly

Átlagosan másfél hónapnyi túlórája volt egy rendőrnek tavaly

Hogyan kezelhetők a magánéleti krízisek a munkahelyen?

Hogyan kezelhetők a magánéleti krízisek a munkahelyen?

"Ha visszaküldenének, belehalnánk" – Erdogan háborúja szír menekültek szemével

"Ha visszaküldenének, belehalnánk" – Erdogan háborúja szír menekültek szemével

Háromezer éves óegyiptomi szarkofágokat találtak Luxorban, bennük ép múmiákkal

Háromezer éves óegyiptomi szarkofágokat találtak Luxorban, bennük ép múmiákkal

Azt hitte, szellemet lát a babamonitoron, de az igazság ennél sokkal viccesebb volt

Azt hitte, szellemet lát a babamonitoron, de az igazság ennél sokkal viccesebb volt

Olasz rendszámú bérautókkal építik a BMW debreceni gyárát

Olasz rendszámú bérautókkal építik a BMW debreceni gyárát