Magyarországról nézve különösen érdekes felfedezésről adott hírt az amerikai Harvard Egyetem. A jakutföldi eredetről szóló elmélet nem igazi meglepetés ugyan, de a magyarok elődeinek keleti kapcsolatai érdekes feltételezésekhez adnak alapot.
Az Olvadás című regényben nem kronologikusan követik egymást az események, de végül mint egy nyomozás során, összeáll a kép.
Egy online térképen kikereshető Magyarország összes településének címere.
Ahogy az európai társadalmakban, úgy az európai filozófiában is megszűnt az Istenbe vetett hit egyeduralma a 18-19. században. Isten létét és vele az eleve adott erkölcsi rend létezését egyre többen tagadták. A filozófiatörténet legprovokatívabb alakja, az 1900. augusztus 25-én meghalt Nietzsche vonta le a legradikálisabb következtetéseket: Isten – és vele együtt a morál – halott. Az erkölcsösség, a részvét, a szolidaritás nem üdvözlendő erény. Csak akadály, melyet az alacsony tömeg állít az emberen túli ember, az Übermensch elé.
Szabó Zoltán és gyerekkori barátja a nyolcvanas években hidegvérrel ölt meg egy nőt, de életfogytiglani büntetéséből végül csak tíz évet ült le, mert a kigyulladt szegedi bútorgyárban hősiesen helyt állt. 2015-ben aztán tisztázatlan körülmények között fejbe lőtte Nagy Jenőt, akinek az életét végül ő maga mentette meg. Egy gyerekkorától brutális bűnöző furcsa karrierje.
Ha meg akarjuk érteni, hogy nyugaton miért sorolják Iránt a “gonosz tengelyéhez”, miért vív háborút Izraellel és Amerikával, miért tart még mindig az ajatollahok vallási és militarista uralma, érdemes a 45 évvel ezelőtt elhalálozott sah, Mohamad Reza Pahlavi életművét felidézni. Egy erős apa gyenge gyermeke, aki négy évtizeden át fészkelődött Perzsia trónján, mialatt eljátszotta országa esélyeit arra, hogy hatalmas olajbevételei segítségével belépjen a demokratikus, jóléti országok körébe. Hosszú uralkodásánál is több idő telt el a bukása óta. A következetlen és változékony világi diktatúrát következetes és állhatatos vallási diktatúra váltotta fel.
Az augusztus 20-i tűzijátékban emlegetett magyar király nevét valószínűleg kevesen ismerik, főleg, hogy összesen öt évet uralkodott, két részletben. A leárulózott Orseolo Péter fő bűne most valószínűleg a neve volt. Az ünnep közben elhangzott narráció alapján nem nehéz belelátni a figurájába Magyar Pétert, de hogy ez még simább legyen, a készítők a történelmen is hajlítottak egyet.
A magyarországi kihalt falvakról szóló sorozat egyik legkülönlegesebb túrája, amolyan Tüskevár-érzés volt, amikor Tiszahalász emlékei után kutattunk. A sok évszázadig virágzó település 1876. március 24-én egyik pillanatról a másikra tűnt el a föld színéről. A folyószabályozás áldozata lett. Nyomai ma egy Tisza-szigetre vezetnek.
Egy jezsuita szemfülessége, Mária Terézia Habsburg uralkodó szorult anyagi helyzete, egy pávatáncot járó városállam pofára esése és a Helytartótanács rendelete is hozzájárult ahhoz, hogy kiemelt egyházi és állami ünneppé váljon augusztus 20., Szent István napja.
1944 őszére a japán legfelsőbb vezetésben is mindenki tudta, hogy a háború erősen vesztésre áll. A hadi helyzeten egy első látásra példátlannak tűnő új taktikával igyekeztek fordítani: fiatal, gyakran az iskolapadból éppen csak kiesett, brutális módszerekkel kiképzett pilóták ezreit küldték a biztos halálba. A japán kapituláció és az utolsó öngyilkos küldetés nyolcvanadik évfordulóján a kamikaze hadviselés történetét idézzük fel.
Száz évvel ezelőtt, 1925. augusztus 12-én született Farkas Vladimir, aki a Rákosi-korszak rettegett államvédelmi hatóságának tagjai közül egyetlenként gyakorolt bűnbánatot a nyilvánosság előtt, a nyilvánosságot keresve. A túlélő prominens ávósok közül alighanem ő járt a legrosszabbul. Harmincas évei közepén túl volt már mindenen. Az apátlan-anyátlan gyerekkori nyomorúságon, az emigráción, a rettenetes bűnökkel terhelt ávós karrieren, a börtönön. Élete nagyobb részén a múltja uralkodott.
Minden jel szerint számos túlélő visszatért Pompeji romjaihoz, hogy új életet kezdjen, ám a terület az ötödik évszázadra végül teljesen elnéptelenedett.
A történelmi díszleteket kedvelő Orbán Viktor történelmi elődeinek szűkebb környezetében egyáltalán nem volt divat a hirtelen és hivalkodó meggazdagodás. Azért a korrupció nem mai találmány, olyanoktól sem volt idegen, akikről utcákat neveztek el a mai Budapesten. Ki gazdálkodott anno Hatvanpuszta helyén? Melyik korszakban kezdtek tartózkodni a legfőbb vezetők a feltűnő gazdagodástól?
Lakkcipővásárlás Kosztolányi Dezsővel, közös csínytevés Bartók Bélával, látogatás a kificamított bokájú Móricz Zsigmondnál. Korántsem József Attila volt Thomas Mann egyetlen magyarországi kapcsolata.
A 150 éve született Thomas Mann a német társadalom századfordulós átalakulását ábrázoló családregényéért kapta a Nobel-díjat. Aztán néhány évtizeddel később ugyanez a német társadalom olyan átalakuláson esett át, ami miatt a nagy író emigrációba kényszerült, ahonnan soha nem is tért vissza.
Korán elmúlt a divatja, élete delelőjén is old boy volt már, de a népszerűsége soha nem múlt el. A divattal együtt haladók egymás után ejtették el a divatjamúltakat, de a Vámosi–Záray álompárt mindig karjában tartotta a divattól lemaradó, a régiben bennmaradó, állandóságra és nyugalomra vágyó közönség és az újrafelfedező generációk. Így volt ez mindhalálig és azon túl.
Jurij Gagarinnak és Farkas Bertalannak is hatalmas, nyitott autós felvonulást szerveztek Budapesten, miután visszatértek az űrből és erre a propaganda is készült rendesen. Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
Egy fiatal számára a saját lakáshoz jutás a XXI. században még talán nehezebb is, mint a szülei, nagyszülei számára volt. Lakhatási szakértőt, az építéstörténet szakértőjét és a témával foglalkozó szociológust is kérdeztünk az emberemlékezet óta tartó lakhatási válság okairól és a fordulat lehetőségéről.
Isten kiválasztott népének tartják magukat, talán másfél millióan lehetnek, az egyik legnagyobb diaszpórájuk Dél-Amerikában van, a zsidók a legjobb barátaik és gyanakodva néznek a megjuhászodott dzsihádistákra, akik Szíriát vezetik.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A totalitárius diktatúrák más vezetői nem írták le előre, talán nem is tudatosították magukban, hogyan kell ezt csinálni – csak csinálták. Adolf Hitler viszont fölfedte a siker titkát: úgy vesd meg a népet, hogy büszke legyen rád és magára. A Mein Kampfban kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
