#történelem

Elrettentő hatása nem más, mint illúzió – mit követett el az utolsó bűnöző, akit kivégeztek Magyarországon?

Sok vita után ma 35 éve, 1990. október 31-én lépett hatályba az Alkotmánybíróság döntése, amellyel alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést. Mit követtek el azok, akik épphogy elkerülték az ítélet végrehajtását? És az utolsóként kivégzett Vadász Ernő? Milyen szerepe volt a halálbüntetés eltörlésében az 1989-ben alakult Halálbüntetést Ellenzők Ligájának? Milyen személyes élmény vezérelte Göncz Árpádot, mi volt az intézkedés utóhatása, és milyen más országok vették alapul a magyarországi döntést?

Hadilábon a történelemmel: Orbán Viktor és a magyar Hulk

A miniszterelnök szívesen példálózik nemzeti ünnepeinken a magyar múlttal, rendre előadja, hogy ki mindenkit zavartunk már haza, meg hogy mi mindig milyen eredményesen álltunk ellen mindenféle birodalmaknak. Persze ebben van igazság, de ez a része is idegen toll. Honnan jött Orbánnak ez a gondolat, és mi igaz a nagy történelmi elkergetésekből?

Stark Tamás: „A Második Ukrán Front”

Orbán tudatosan nem fogalmazott pontosan október 23-i beszédében, mert így akarta „összeukránozni” a szovjet hadsereget – írja a történész.

Csata vagy mészárlás? Máig viták övezik az indián háborúkat lezáró Wounded Knee-i tragédiát

Mi történt 1890. december 29-én a Wounded Knee-pataknál? Lázadó indiánok vívtak vesztes csatát az Amerikai Egyesült Államok hadseregével vagy a katonák lemészárolták az ellenállásra is képtelen indiánokat? Miért kaptak a katonák Becsület érdemérmeket a katonai szempontból nem túl jelentős akcióért és miért akarták ezt most megvonni tőlük? Ki a felelős a lakota sziúk 135 éve történt tragédiájáért?

Rainer M. János történész: Ahhoz több idő kell, hogy a tankönyveket a mai kormány gyalázatos oroszbarát politikájához igazítsák

A miniszterelnök „azt képzeli, hogy egyedül, egy szál evezővel megvalósítja a kompországot, amit a kitalálói is tragikus képnek tartottak, mert soha nem tud partot érni” – mondja a 68 éves akadémikus, a bedarált 56-os Intézet egykori igazgatója, akit arról is kérdeztünk, hogyan juthatott idáig Orbán Viktor onnan, hogy Ruszkik, haza!. Meddig lehet október 23. ünnep? Mit gondol Rainer M. János a kurzusfilmekről, kap-e háttér-információkat orosz történész kollégáitól, és szocializmusnak tartja-e, ami itt 1945 után volt? HVG-portré.

Tóta W. Árpád: Budapesten nem lesz béke

Oroszország kiéheztetése reális és elérhető cél. Nincs annyi légvédelmük, hogy megóvják az összes finomítót és pumpát. Aztán amikor mind lángokban áll, talán megismerhetünk egy sokkal szerényebb Oroszországot. Egy békés, udvarias Tigrist.

Ahol találkozik a Föld szívcsakrája és Orbán Nyugat-ellenes politikája: hogyan vált kultikus hellyé a Pilis?

Játékfilmes megerősítést is kapott a minap az 1989 után kibontakozó, misztikus erőteres, Szent György-vonalas Pilis-kultusz, amely immár az Orbán-kurzus Nyugat-ellenes politikáját is szolgálja.

Az őszinte nősténytigris, aki büszke volt gúnynevére – 100 éve született Margaret Thatcher

Száz évvel ezelőtt, 1925. október 13-án született az az egészen különleges államnő, aki egyszerre volt nagyon őszinte és nagyon sikeres politikus. Pontosan azzal kampányolt, amit tenni akart, és pontosan azt is tette. Mindig a meggyőződését követte, nem érdekelték a népszerűségi mutatók. És ezzel tudott sokkal hosszabb ideig hatalmon maradni, mint Nagy-Britannia bármely más miniszterelnöke az utóbbi kétszáz évben.

„Foglaljuk el a feedet, ne a várat” – a jövő tanácsait osztja a múltnak a Duma Aktuál

Mennyivel máshogy alakult volna a történelem, ha anno például csaták helyett PR- és marketingkampányokkal kellett volna eldönteni a világ sorsát. Erre hozott példákat a Duma Aktuál közönségének Elek Péter. Persze talán jobb, hogy nem volt még Tripadvisor a II. világháború idején, de lehet, hogy nagyot mentek volna Robespierre guillotine-készítő videói a YouTube-on, és talán Imre herceg és Zrínyi Miklós is hosszabb ideig élhetett volna, ha van „Agyar a magyar ellen”-kampány. Petőfi Sándorék írhattak volna egy 13. pontot is, ha sikerül még négyezer lájkot összegyűjteni.

Kommunista történelemhamisítás, nyakon öntve egy kis pilisi sámánkodással – Laszlovszky József történész a tatárjárásfilmről

Az ötvenes évek történetírásának hamis toposzait melegítette fel az 1242 – A Nyugat kapujában című film, amelynek üzenete „buta, sőt értelmetlen” – mondja Laszlovszky József történész. Pedig a régészeti emlékekből rekonstruálható valós események a legkevésbé sem nélkülözik a drámát, sőt a tatárjárás történetének vannak olyan elemei is, amelyekre a magyarok büszkék lehetnének. A pilisi szívcsakra azonban nem tartozik ezek közé.

50 éve történt a tömeggyilkosság, amelynek a tetteseit keresni is tilos

1975. szeptember 30-án elpusztították a Malév Tu-154-es repülőgépét hatvan utasával Bejrút partjainál. Hivatalosan máig is ismeretlen a szerencsétlenség oka. Biztos, hogy a repülőgépet megsemmisítették, azt viszont nem tudjuk, hogy kik. A hatóságok a rendszerváltás után is akadályozták a körülmények felderítését.

Nem sejtették, mibe rángatják bele őket – háborús légkör megteremtésével indították Kádárék a papi békemozgalmat 75 évvel ezelőtt

A püspöki kar ellenállásának megtörésére a pártközpontban találták ki az államhoz (is) hű papok „spontán békemozgalmát”. Az 1950 augusztusában tartott alakuló gyűlésre úgy kellett összevadászni a résztvevőket, akik között szerzetesnek beöltözött ávósokat is látni véltek.

Karsai László: A náci tömeggyilkos fényképének margójára

A náci tömeggyilkosok számára nem volt mindegy, milyen módon öltek. A rendszer őket kímélte, nem az áldozatokat.

Az MI segítségével azonosították a holokauszt egyik legismertebb fotóján szereplő gyilkost

Közismert az a kép, amin a tömegsír szélén térdelő embert éppen fejbe lőni készül a gyilkosa, miközben a többi SS-legény a jelenetet figyeli. Egy német történész most azonosította a gyilkosságot elkövető SS-szakaszvezetőt, és ebben a mesterséges intelligencia mellett az elkövető egyik leszármazottja is a segítségére volt.

Pedáns rend a lakásban és a kamerába rendíthetetlenül mosolygó arcok – Észak-Korea közelnézetből

Magyar és koreai fotósok szemén keresztül nyílik bepillantás Dél-Korea divatos, nyüzsgő és Észak-Korea végletekig elzárt világába a Mai Manó Ház egymást kiegészítő kiállításain. Van-e még közös a két Koreában? Mit engedtek egy magyar fotósnak 1989-ben Phenjanban? Mit jelent a nunchi, a koreai élet alapelve?

Választottunk magunknak egy diktátort, csináljunk demokráciát!

Száz éve született Vitányi Iván. A tudós-politikus emléke előtt konferencián tisztelegtek, az előadások és sok más érdekesség a Mozgó Világ Kiadó jóvoltából most kötetbe szerkesztve is megjelent, benne a HVG munkatársa, Farkas Zoltán írásával. Az Arcképvázlat – elvi keretben című megemlékezést most itt is olvashatják, négy epizódot mesél el a 97 éves korában elhunyt Vitányi Iván és a szerző életéből.

„Volt arra példa a történelemben, hogy egy ilyen rendszert ikszelgetéssel váltott le a nép?” – aki válaszol: Stefano Bottoni

Aczél György és a színházak, fajgyalázási perek az 1940-es években, eddig lappangó Márai-levelek a Mozgó Világ nyári dupla számában. Lapajánló.

Hősök vagy gonosztevők? Árpád-házi kavarások Borisszal, az örök trónkövetelővel

Borisz a XII. századi Magyar Királyság hatalmi harcainak egy visszatérő szereplője volt. A középkori magyar krónikairodalom alapján a Disney-rajzfilmek klasszikus főgonoszaihoz hasonló figuraként jelenik meg a szemünk előtt, akinek semmilyen egyéb vágya nincsen, mint megkaparintani a szerinte jogosan őt illető koronát. És persze, ahogyan az lenni szokott, mindig pórul jár. A nyilvánvalóan elfogult krónikák beszámolóin túl mit lehet tudni erről a vitatott származású, de kétségtelenül ambiciózus emberről?

Mi köze a megzsarolt diplomatákhoz és a melegpornós gyilkossághoz Ambrus Attilának?

A rövid válasz az, hogy semmi. A budai Várban Csapó Csaba történész, idegenvezető és a Viszkis rabló által vezetett tematikus séta mégis működik, Ambrus Attila ugyanis minden erőlködés nélkül csatlakozik rá bármire, ami börtönnel, bűncselekményekkel, sztriptízbárral, egy ablakon kilógó kötéllel vagy egy már bezárt kispostával kapcsolatos.

A konstruktőrök királya és Hitler bogara – 150 évvel ezelőtt született Ferdinand Porsche

Az 1875. szeptember 3-án az Osztrák Magyar Monarchiában született zseniális német-osztrák mérnök soha nem szerzett mérnöki diplomát, de korszakot meghatározó személyautók, versenyautók, katonai járművek, motorok tervezője volt. Neki köszönheti a világ a legnagyobb számban eladott autómodellt, a Volkswagen Bogarat, amely Hitler bogara volt. A náci párt tagjaként szolgálta Porsche a Harmadik Birodalmat. Le is ülte a magáét. Fia, veje, unokája is az autóipar meghatározó szereplői voltak.

1 ... 4 5 6 7 8 ... 77