#történelem

Sven Beckert harvardi történész: A kapitalizmus az emberiség legnagyobb forradalma, de most minden vívmánya veszélyben van

Az eltelt ezer évben a kapitalizmus egyaránt megmutatta a jó és a rossz arcát, de rendkívül életképesnek bizonyult, mindig tudott alkalmazkodni a változásokhoz, ám a piac nem mindenható. Ezt mondta a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban Sven Beckert német születésű amerikai történészprofesszor, aki monumentális munkában foglalta össze az utóbbi ezredév történetét.






A diktátort termő perek – így élhetett túl mindent Rákosi Mátyás, hogy „népünk bölcs vezére” lehessen

Száz évvel ezelőtt, 1925. november 14-én kezdődött meg Rákosi Mátyás és társai pere a statáriális bíróság előtt Budapesten. Ahhoz, hogy a vádlott egy emberöltő múltán Magyarország diktátora lehessen, két dolog kellett. A nimbusz és a világhír, amelyet ez a per, majd a következő hozott számára, és a börtön, amely távol tartotta Moszkvától a Nagy Terror időszakában, amikor a hozzá hasonló 1919-es népbiztosok túlnyomó többségét megölték. Rákosi évtizedeken át titkolt feltáró vallomása önmagában is elég lett volna Moszkvában a halálos ítélethez.







Máig nem tudjuk biztosan, hogyan ölték meg, vagy ölette meg magát Pier Paolo Pasolini

Ötven éve halott a filmtörténet talán legnagyobb botrányrendezője: vonzotta mindenféle ellentétes eszme, és taszította minden gyakorlat. Így került ambivalens, kritikus viszonyba kommunizmussal, katolicizmussal, antifasizmussal. Homoszexualitását természetes nyíltsággal gyakorolta, de élete tragédiájának tartotta. A világháború utáni olasz kultúra legsokoldalúbb, legkihívóbb zsenije volt. Költő, író, publicista, filmrendező, színész, esszéista, nyelvész, világcsavargó. Művei heves vitákban élnek.


Elrettentő hatása nem más, mint illúzió – mit követett el az utolsó bűnöző, akit kivégeztek Magyarországon?

Sok vita után ma 35 éve, 1990. október 31-én lépett hatályba az Alkotmánybíróság döntése, amellyel alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést. Mit követtek el azok, akik épphogy elkerülték az ítélet végrehajtását? És az utolsóként kivégzett Vadász Ernő? Milyen szerepe volt a halálbüntetés eltörlésében az 1989-ben alakult Halálbüntetést Ellenzők Ligájának? Milyen személyes élmény vezérelte Göncz Árpádot, mi volt az intézkedés utóhatása, és milyen más országok vették alapul a magyarországi döntést?


Hadilábon a történelemmel: Orbán Viktor és a magyar Hulk

A miniszterelnök szívesen példálózik nemzeti ünnepeinken a magyar múlttal, rendre előadja, hogy ki mindenkit zavartunk már haza, meg hogy mi mindig milyen eredményesen álltunk ellen mindenféle birodalmaknak. Persze ebben van igazság, de ez a része is idegen toll. Honnan jött Orbánnak ez a gondolat, és mi igaz a nagy történelmi elkergetésekből?



Csata vagy mészárlás? Máig viták övezik az indián háborúkat lezáró Wounded Knee-i tragédiát

Mi történt 1890. december 29-én a Wounded Knee-pataknál? Lázadó indiánok vívtak vesztes csatát az Amerikai Egyesült Államok hadseregével vagy a katonák lemészárolták az ellenállásra is képtelen indiánokat? Miért kaptak a katonák Becsület érdemérmeket a katonai szempontból nem túl jelentős akcióért és miért akarták ezt most megvonni tőlük? Ki a felelős a lakota sziúk 135 éve történt tragédiájáért?


Rainer M. János történész: Ahhoz több idő kell, hogy a tankönyveket a mai kormány gyalázatos oroszbarát politikájához igazítsák

A miniszterelnök „azt képzeli, hogy egyedül, egy szál evezővel megvalósítja a kompországot, amit a kitalálói is tragikus képnek tartottak, mert soha nem tud partot érni” – mondja a 68 éves akadémikus, a bedarált 56-os Intézet egykori igazgatója, akit arról is kérdeztünk, hogyan juthatott idáig Orbán Viktor onnan, hogy Ruszkik, haza!. Meddig lehet október 23. ünnep? Mit gondol Rainer M. János a kurzusfilmekről, kap-e háttér-információkat orosz történész kollégáitól, és szocializmusnak tartja-e, ami itt 1945 után volt? HVG-portré.




Az őszinte nősténytigris, aki büszke volt gúnynevére – 100 éve született Margaret Thatcher

Száz évvel ezelőtt, 1925. október 13-án született az az egészen különleges államnő, aki egyszerre volt nagyon őszinte és nagyon sikeres politikus. Pontosan azzal kampányolt, amit tenni akart, és pontosan azt is tette. Mindig a meggyőződését követte, nem érdekelték a népszerűségi mutatók. És ezzel tudott sokkal hosszabb ideig hatalmon maradni, mint Nagy-Britannia bármely más miniszterelnöke az utóbbi kétszáz évben.