Az A23a kódjelű jéghegy valamivel nagyobb Vas vármegyénél, és a tudósok úgy vélik, virágzó ökoszisztémát hozhat létre a vizekben. Az elmúlt években csak körbe–körbe forgott, amiből most tudott kiszabadulni.
Brit kutatóknak sikerült egy olyan rendszert építeniük, amelynek köszönhetően tanítás nélkül tudnak elnavigálni a terepen a robotkutyák.
Kína 2050-re végezhet az erdőtelepítési programjával, amely során 100 milliárd fát ültetne el az ország. A cél, hogy a sivatag ne terjeszkedjen tovább.
Kínai kutatók a pamutban lévő cellulóz, valamint a tintahalak csontjában lévő kitin segítségével olyan anyagot fejlesztettek, ami segíthet megtisztítani a szennyvizet a mikroműanyagtól.
Nem csupán mi, emberek vagyunk társas lények, az állatvilágban is többé-kevésbé tetten érhető ez a jelenség. Dánia partjainál egy olyan magányos delfint figyeltek meg, amelyik különös módon próbálja kompenzálni a társak hiányát.
Egészen különös dolog történik az agyban, amikor zenét hallunk: addig passzív állapotban lévő neuronok reagálnak – derül ki egy új kutatásból. Az eredmények magyarázatot adnak arra a bizonyos libabőrt kiváltó érzésre is, amelyik bizonyos zenék hallgatása közben kapja el az embert.
Csalódniuk kell azoknak, akik eddig úgy gondolták, hogy rájuk nem érvényesek a figyelmeztetések a sok ülés negatív hatásairól, hiszen amúgy rendszeresen edzenek. Amerikai kutatók szerint ez sajnos kevés a kompenzációhoz.
Egy nemzetközi tudóscsoport arra figyelmeztet, nem szabad addig tükörbaktériumokat létrehozni, amíg nem bizonyosodnak meg 100 százalékosan arról, hogy az nem törli el a földi életet. Mutatjuk, mi az a tükörbaktérium.
Don Pettit, a NASA asztronautája egy speciális, saját maga által fejlesztett eszközzel örökítette meg a Tejútrendszer körül keringő két galaxist.
Ha azt hitte, egy befagyott antarktiszi tó jege alatt nincs élet, tévedett – de nem ön volt lemaradva, a tudósok is csak most fedezték fel. Az Enigma-tó neve már önmagában sejtelmes, de mint az egy friss tanulmányból kiderül, egyedülálló mikrobák is vígan élik világukat a jeges felszíne alatt.
Az ősidőkbe nyúlik vissza mély kapcsolódásunk a természethez, és a saját érdekünkben nagyon jól tesszük, ha a napjainkra igencsak kihűlt viszonyt újra felmelegítjük.
Hangok, fény, hőmérséklet, a Föld gravitációs ereje, családunk, barátaink, kollégáink. Orientációs pontok, amelyek nélkül elveszettek vagyunk. Vagy mégsem? Mi történik, ha egy órára kiszakadunk az ingerek megszokott konstellációjából? És ha 14 hónapra?
A neurodiverzitás idegrendszeri sokszínűséget jelent, és az utóbbi években az autistákkal foglalkozó szakemberek kulcsszavává vált világszerte. Már a névválasztásnál is jelezte elkötelezettségét e paradigma iránt a Neurodiverz Műhely, amelynek vezetője és egyik megálmodója a gyermekpszichiáter. Miben jelent változást a neurodiverzitás-paradigma a korábbi megközelítésekhez képest?
Bár jelen pillanatban nem épp az épületek hűtése a legfontosabb téma az északi féltekén, de pár hónap múlva itt is újra nyár lesz, és egyre nagyobb melegekkel kell számolni. Ennek megfelelően minden olyan innováció fontos, amelyik energiatakarékos hűtést ígér. Ezek közé tartozik dél-koreai kutatók különleges ablakfóliája.
A kávéról már korábban is kiderült, hogy – megfelelő mennyiségben – jó hatással lehet az egészségre, túl az élénkítő hatásán. Most pedig arra is fény derült, hogy a hosszabb, egészségesebb élethez is hozzájárulhat.
A Centaurus A nevű galaxis középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk ül, ami folyamatosan részecskéket lövell ki magából. A sugár beleütközik valamibe a lyuk közelében, de nem tudni, mi lehet az.
A Dulcibella camanchaca nevű rák létezéséről csak 2023-ban szereztek tudomást a szakemberek, de segíthet megérteni, miként alakultak ki az evolúció során az extrém körülmények között élő élőlények.
Jack McNamara, a Kelet-Londoni Egyetem tudósa egy ötpontos listában foglalta össze, a tudományos vizsgálatok eredményei alapján hogyan lehet a séta egyszerre hatékony és pihentető.
A CERN kutatói bizonyítékot találtak az antihiperhélium-4 nevű részecske létezésére, ami az eddigi legnehezebb és egyúttal legbonyolultabb összetételű antianyag, amivel találkoztak.
Regionális szinten is megvizsgálták, hogyan melegedhet a Föld a következő évtizedekben, és kiderült: 2060-ra néhol már a 3 Celsius-fokos melegedés sem kizárt.
