A már régen kihalt, Basiceros enana nevű faj példánya körülbelül 5 milliméter hosszú, tehát jóval kisebb, mint a ma élő rokonai, melyek akár 9 milliméteresre is megnőhetnek. A borostyánba záródott hangya azonban számos érdekességgel szolgált a tudósok számára, akik a Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóiratban publikálták a megállapításaikat.

Mint kiderült, a hangyafaj egykoron a Karib-térség szigetein élhetett, mielőtt kihalt volna valamikor 23 – 5,3 millió évvel ezelőtt – írja a BBC WildLife. A Basiceros hangyafaj képviselői az álcázási képességeikről ismertek, testfelületüket ugyanis olyan speciális szőrszálak borítják, melyek felfognak némi részecskét a talajból, és ezek segítségével be tudnak olvadni a környezetükbe.

A borostyánba zárt példány művészi ábrázolása

Gianpiero Fiorentino (NJIT)

A ma élő fajok felderítését éppen ez nehezíti meg, mivel a ragadozók mellett a tudósok számára is rejtve tudnak maradni – így a borostyánba zárt, egykori hangyafaj képviselője ritka és izgalmas felfedezésnek számít. Erről Gianpiero Fiorentino, a tanulmány társszerzője, a New Jersey-i Technológiai Intézet doktorandusza beszélt. „Mintha gyémántot találtunk volna” – fogalmaz, megjegyezve, hogy ez a fosszília alapjaiban különbözik minden mai fajtársától, és új megvilágításba helyezi a basiceros-nemzetség evolúciós történelmét.

Eddig valamennyi felfedezett példány Közép- és Dél-Amerikában élt, a meglepő karibi felfedezés azonban arra késztette a kutatókat, hogy gondolják újra az evolúciós történelmüket: a jelek szerint a Karibi-szigeteken élhetett ez a csoport, mielőtt lokálisan kihalt volna.

A fosszília vizsgálatához több fejlett képalkotó technológiát is használtak, mint például 3D-s rekonstrukciót, vagy épp mikro-CT-t. Mindent összevetve, a hangya több apró részletét is ki tudták elemezni a szakemberek a hangya különböző részeivel kapcsolatban.

A Basiceros enana számára valószínűleg hiába próbált alkalmazkodni, végül a környezet változása és a más fajokkal történő versengés pecsételte meg a sorsát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.