Nagyjából négy évtizede ismert a tudomány előtt, hogy van egy fura vegyi anyag az amerikaiak ivóvizében, de a kutatók csak most tudták azonosítani. A hatása még nem tisztázott, de nem kizárt, hogy akár mérgező is lehet.
Légzőszervi betegségek diagnosztikájára fejlesztenek új, hordozható, otthoni használatra is alkalmas légzésfunkciós mérőeszközt a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
Svájci kutatók olyan struktúrát találtak a Csendes-óceán alatti földköpenyben, amikről nem tudják pontosan, hogy micsoda, és elvileg nem is lehetnének ott.
Az agy túlnyomó része felesleges, gondolhatják sokan a tévhit alapján, miszerint csupán a szerv 10 százaléka aktív. Ezt már többször cáfolták: az igazi kérdés az, hogy mekkora részét használjuk valójában.
A klímaváltozás az élet legtöbb területére hatással van: a gazdaságtól az emberek környezetén át egészen az alvási szokásokig sok mindent érinthet. Azonban az egyre melegebb napoknak olyan társadalmi hatásai is vannak, amelyekről ritkábban esik szó. Ilyen a hőmérséklet-növekedés és a termékenység kapcsolata is.
4,2 kilométer átmérőjű az az aszteroida, ami hamarosan eléri látszólagos fényességének csúcsát. Távcsővel könnyen megfigyelhető az objektum.
Az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban sikerült megfigyelni az emlékek megszületését egy magyar kutatók által fejlesztett speciális mikroszkóp segítségével. A felfedezés új távlatokat nyithat az időskori és neurológiai betegségek kezelésében.
Már akkor is nőhet a rák kockázata, ha átlagosan napi egy pohár alkoholt fogyaszt – hívja fel a figyelmet az amerikai tiszti főorvos.
Amerikai kutatók szerint a citomegalovírus-fertőzés során előfordulhat, hogy egy aktív vírus eljut az agyig, ami hatással lehet az Alzheimer-kór kialakulására.
Brazil kutatók szerint a kávézaccban lévő szén segítségével kivonható lehet a talajvízből az egyik leggyakrabban használt gyomirtó szer.
Kutatók átnéztek néhány korábbi vizsgálatot, hogy átfogó képet kapjanak a magas vízbevitel jótékony hatásairól – az eredmény pedig nem maradt el.
A Kajmán-szigeteknél, 1054 méteres mélységben sikerült videóra venni annak a cápafajnak az egyedeit, amit eredetileg Japánnál fedeztek fel, és eddig csak a halászok fogásai alapján sikerült megvizsgálni.
Érdekes megállapításra jutottak kanadai és francia kutatók: napi öt percnyi extrém hidegnek való kitettség javíthatja az alvásminőséget.
Ausztrál kutatók egy olyan vérvizsgálati eljárást fejlesztettek ki, ami invazív beavatkozás nélkül is egyértelműen megmutatja, hogy az adott nő endometriózistól szenved-e.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói megfejtették, hogyan tudnak az idegsejtek egységes jeleket küldeni egymásnak. A felfedezés azért is fontos, mert ezek zavara számos problémához vezethet.
Ha valaki huzamosabb ideig tartózkodik a hideg levegőn, nem árt, ha tart magánál zsebkendőt. Persze csak akkor lesz rá szükség, ha a szervezete megfelelően teszi a dolgát.
Ma a fiatalabb generációk tagjai messze nem olvasnak annyit, mint a nagyszüleik, persze ennek technológiai okai is vannak. Azonban e megváltozott információbefogadás az agyra is hatással lehet.
A mesterséges intelligencia használata jól jöhet a kutatóknak, segítheti karriercéljaik beteljesedését. A tudomány egészére nézve viszont van egy negatív hatása.
Bár a japánok kedvelt vízitormája, a wasabi (vaszabi) közismerten csípős, azért egy olyan mellékhatására, amit egy izraeli nő akaratán kívül is megtapasztalt pár éve, nemigen gondolnánk. De úgy is fogalmazhatnánk: ha túl sok wasabit eszel, összetörhet a szíved.
Egy új kutatás eredményei alapján ideje lehet egy kis mozgást is beiktatni a mindennapokba a sok ülés mellé – a szív- és érrendszeri okokból bekövetkező halálozás kockázatát ugyanis akár 34 százalékkal is növelheti, ha valaki rendszeresen ülőmunkát végez.
