Az amerikai Stanford Egyetem kutatói szerint az evészavarral küzdő betegek agyának bizonyos területein sokkal kevesebb a dopaminreceptor, mint az egészségeseknél. A felfedezéssel új gyógymódokat fejleszthetnek ki.
Egy nemrég megjelent brit kutatási eredmény szerint aki mediterrán diétát tart, annak kisebb az esélye a demencia kialakulására.
Egy új tanulmány szerint az emberi táplálkozással kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2100-ig csaknem 1 Celsius-fokkal járulhat hozzá a felmelegedéshez, ha nem változtatunk sürgősen.
Bár a ketogén és a paleo diéták most nagy népszerűségnek örvendenek, amerikai kutatók kimutatták, ezek több szempontból sem jelentenek jó választást.
A pekingi Nemzeti Neurológiai Rendellenességek Központjának kutatói 10 éven át mérték meg időről időre 29 ezer 60 éven felüli ember kognitív állapotát, és fontos megállapításra jutottak.
Véletlenül bukkantak kutatók egy kőbányában egy pteroszaurusz, azaz egy repülő őshüllő maradványaira. A lelet számos érdekességgel szolgál, melyek árulkodnak a faj életmódjáról is: a tudósok szerint a kampós, fésűszerű fogazatával szűrte ki táplálékait a vízből.
A kutatók szerint megemelkedett a szívbetegségek, a stroke, a cukorbaj és egyes rákfajták miatti halálozás kockázata, mert kevesebb olyan élelmiszert eszünk, amelyekhez a beporzó rovarok is kellenének.
Már a neandervölgyi emberek is ínyencek lehettek, erre utalnak egy Irán északi részén lévő barlangrendszerben feltárt ételmaradványok. A kutatók szerint a legősibb főttétel-maradványok a neandervölgyiek összetett étkezési kultúrájáról tanúskodnak.
Egy 70 kg-os felnőtt szervezete mindössze 3-4 gramm vasat tartalmaz, ám ez a kis mennyiség mégis esszenciális, azaz az életfunkcióink számára nélkülözhetetlen.
A vöröshagyma kivonata a metformin nevű hatóanyaggal együtt beadva jelentős mértékben segítheti a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő emberek kezelését.
Egy friss kutatás szerint a banán héjából kiváló lisztet lehet készíteni, ami egészségesebbé teszi a péksüteményeket.
Édesebbé vált az életünk, pontosabban ételeink és italaink változtak cukrosabbá az elmúlt évtizedben, és ez komoly egészségügyi problémákhoz vezethet – állapították meg az ausztrál Deakin Egyetem kutatói.
Közismert, hogy míg egyfelől hasznos a napfürdő, miután serkenti az immunrendszert támogató D-vitamin termelődését, másfelől viszont növeli a bőrkárosodás és a bőrrák kockázatát. Ez utóbbi vizsgálata során vették észre izraeli kutatók, hogy hím kísérleti egereik éhesebbnek tűntek, ha UV-fénynek tették ki őket.
A májusban, Ljubljanában tartott európai dermatológiai szimpóziumon közzétett adatok szerint több mint 231 millióan szenvednek a világon a legelterjedtebb bőrbetegségtől: a gyakran az arcot elcsúfító hólyagocskáktól, bőratkától, pörsenésektől, csúnya pattanásoktól, összefoglalóan az aknétól.
A szervezet vashiányos állapota sok tényezőre visszavezethető. Hátterében a serdülőkori gyors növekedés, a menstruáció alatti fokozott vasvesztés, gyulladás, felszívódási zavarok, de akár daganatos megbetegedés is állhat. A hiány okának felderítése ezért minden esetben orvosi vizsgálatot igényel, pótlása pedig csak megfelelő protokoll mellett végezhető.
Kanadai kutatók közel 9000 gyerek étkezési szokásairól gyűjtötték össze a több mint egy évtizedet átfogó adatokat, hogy megvizsgálják a vegetáriánus étrend hatását.
Talán nem is gondolnánk, de a vashiány a fejlett országok lakosságának 60-80 százalékát érinti. Az okok természetesen nemenként és korcsoportonként eltérőek, de szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy a szervezetünk elegendő vashoz jusson.
A magyar lakosság ugyan kevesebb hamburgert eszik, mint nyugaton az emberek, de ettől még nálunk is elég baj van a táplálkozással. Jó tanácsok a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökétől.
Nemcsak az egészséget, a környezetet is károsítja a rossz táplálkozás – derült ki egy friss tanulmányból. A világ lakosságának majdnem fele szenved a helytelen étrend miatt, ami a túl sok vagy a túl kevés étel következménye.
Ha azt gondoljuk, hogy a vashiány a népesség körében viszonylag ritka, könnyen detektálható és gyógyítható betegség, sajnos tévedünk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a Föld teljes lakosságának mintegy 30 százaléka vashiányos, ami azt jelenti, hogy a vashiány tüneteitől körülbelül 1,3 milliárd ember szenved. Pedig a vas fontos szerepet játszik a vér oxigénszállításában és az immunrendszer megfelelő működésében, ezért nem mindegy, mikor és hogyan kezeljük a betegséget.
