Az 56-os Intézet is jelezte, hogy lehet letiltani a nekik adott interjúkat
Rainer M. János levelében azt írta, ha valaki úgy érzi, a Veritas Intézetnél nem lesz jó helyen az interjúja, megteheti, hogy letiltja a hozzáférést.
Rainer M. János levelében azt írta, ha valaki úgy érzi, a Veritas Intézetnél nem lesz jó helyen az interjúja, megteheti, hogy letiltja a hozzáférést.
Elterjedt nézet, hogy a középkorban az emberek szinte kényszermunkát végeztek egész életükben, és a modern embernek sokkal több szabadideje van – ez azonban a Múlt-kor magazin által idézett történelmi kutatások szerint nem állja meg a helyét a valóságban.
Julianus barát a 13. század elején elindult keletre, és viszontagságos utazása végén magyarul beszélő emberekre akadt. A Magna Hungariának elnevezett területen azután átsöpört a tatárjárás, és a magyarul beszélő közösség is eltűnt – azonban úgy fest, nem teljesen nyomtalanul.
Miért kulcskérdés egy közösség mitológiája, illetve a mitológia legfőbb hordozója, a film? Hogy hat a film az identitásra, miként értelmezi a jelent, hogyan épít múltat? Mi történt Magyarországon a filmmel?
Nincs ennél régebbi autó, melyen ott virítana a Porsche név, ennek megfelelően várhatóan sok-sok millió euró ellenében cserél majd gazdát a 80 éves sportkocsi.
Miért nem lehet hagyományos módon tanítani a történelmet? Mit kezdjen egy tanár a 20. századdal, amikor a politika is állandóan újra próbálja írni azt? Az ismeretekre vagy a diákok készségeinek fejlesztésére érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni? Foki Tamással, az ESTÖRI nevű történelmi verseny zsűrielnökével, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettesével beszélgettünk.
14 történelmi játékfilm forgatókönyvének fejlesztésére adott pénzt a Magyar Nemzeti Filmalap. Ez alapján film készülhet majd Szendrey Júliáról, a Mátyás király seregét kísérő nőkről, de Bartók Béla élete és egy 1989-es történet is vászonra kerülhet.
Az esszékérdések kiszivároghattak az érettségi előtt, az Oktatási Hivatal feljelentést tett.
Állítólag kedden már az országban sok helyen tudták a diákok a mai középszintű történelemérettségi esszéfeladatainak témáit. Egy fotó terjed erről a Facebookon, de más információk is megerősítik. Az Oktatási Hivatal büntetőfeljelentést tett.
A vizsgázóknak a négy esszétémából kettőt kell megírnia, egy rövidet és egy hosszút.
Reggel nyolc óra óta vizsgáznak az érettségizők.
Elég magasra tettük a lécet, amikor az uniós csatlakozás 15. évfordulóján az EU történetéről kérdeztük olvasóinkat. Kvízünkben arra voltunk kíváncsiak, mennyire ismerik a bővítési folyamatot, az euróövezet és a schengeni zóna tagjait, az EU fontosabb mérföldköveit. Mint kiderült, sok tévhit él még olvasóink körében is az unióval kapcsolatban, ezeket próbáljuk meg most eloszlatni.
A héten nyilvánosságra kerültek a centenáriumi Trianon-emlékmű tervei, amelyek elég gigantikusak bizonyultak ahhoz, hogy első pillantásra senki se vegye észre a megrendelő valódi célját: úgy alkotni bombasztikusat, hogy azt csak az lássa, aki tudja, merre kell keresni. Egy Gyurcsány-kormány is épp így oldotta volna meg a feladatot. Orbán Viktornak a jelek szerint a háta közepére sem kell a jövőre esedékes századik évforduló. Ez a hvg.hu heti belpolitikai elemzése.
Ez a világ legkönnyebb selyemruhája, és kétezer éve készült.
A volt keleti blokk kulturális ellenállásáról folyt nemzetközi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével. Szamizdatok, beatmisés dokumentumok vagy éppen a Fekete Lyuk koncertfelvételeinek lelőhelyeit gyűjtötték össze. Miben különbözött a magyar disszidens kultúra a romántól vagy a csehszlováktól, és milyen tanulságokkal szolgál a 80-as évek undergroundja? Apor Péter történésszel beszélgettünk.
Trianon-konferencia kezdődött a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója méltatta Horthy Miklóst, és a két világháború közötti elit jó teljesítményét.
Az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról általában annyit tudunk, amennyit a korabeli értelmiség, a politikusok és az írók, költők erről megírtak. De hogy élte meg a sorsfordító eseményeket a hétköznapi ember? Álltak-e nők a délceg honvédek mellett, mikor csatába indultak? Divat volt-e a borotválkozás a szakállas, bajszos tablóképek korában? A kérdésekre a Guerilla című film rendezője, Kárpáti György Mór és Fónagy Zoltán történész válaszoltak.