Balla István
Balla István

Miért nem lehet hagyományos módon tanítani a történelmet? Mit kezdjen egy tanár a 20. századdal, amikor a politika is állandóan újra próbálja írni azt? Az ismeretekre vagy a diákok készségeinek fejlesztésére érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni? Foki Tamással, az ESTÖRI nevű történelmi verseny zsűrielnökével, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettesével beszélgettünk.

Rákosi Mátyás beszélget Germanus Gyula elvtárssal. A rögtönzött színpadon a nemzetközi hírű orientalista-nyelvész Almássy László Afrika-kutató független tudósi tevékenységét védi, Rákosi erre egyre fenyegetőbb hangnemben, a kommunista kor nyelvén válaszolgat. Érezni, hogy a tudós minden megnyilvánulása érveket kínál majd a másik elítéléséhez.

Egy másik jelenetben Szent-Györgyi Albert próbálja meggyőzni Kállay Miklóst arról, hogy ő remek kiküldött lenne Isztambulban, és el tudná érni a háborúból való fájdalommentes kiugrást. Ám a miniszterelnök ebben kételkedik, szerinte egy tudós erre a feladatra nem alkalmas.

Ilyen típusú jelenetek kidolgozása és előadása is a része volt az idei – a Kárpát-medencei magyar tizedikes középiskolásoknak kiírt – ESTÖRI versenynek (a döntőt itt lehet megnézni), amelyet most harmadik alkalommal szervezett meg az Esterházy Magánalapítvány. A korábbi versenyek elsősorban az Esterházy családra fókuszáltak, idén viszont a 20. század viharos, 1936-1956 közötti húsz éve volt a tárgyalt időszak.

Ez pont egy olyan két évtized, amiről a közbeszédben sincs konszenzus. Nap mint nap látjuk, hogyan írja felül, sajátítja ki a maga számára a politika ezt kort.

„Izgultunk mi is, hogy félremehetnek dolgok. De a diákok nagyon érzékenyen, nagyon szépen dolgozták fel az általuk kiválasztott eseményeket, hősöket”

– mondja Foki Tamás.

©

A többkörös versenyben az adott korról szóló ismeretekről számot adó hagyományos tesztek mellett egy sor kreatív feladatot kellett megoldaniuk a versenyző háromfős csapatoknak, az egyik legérdekesebb kihívás pedig az volt, hogy a diákok ne a kor nagy történelmi személyiségeit, hanem inkább a helyben élt, kevésbé ismert alakokat mutassák be filmeken, Power Point-bemutatókon, vagy, mint láttuk, dramatikus formában. Olyan személyiségeket, akik a diktatúrákban vagy azok árnyékában helytálltak.

A nemesvámosi Fehérlófia Waldorf Gimnázium például Brusznyai Árpádnak, a forradalmi mozgalmak egyik helyi vezetőjének a történetét kutatta fel és mutatta be. A pedagógusból lett forradalmár Brusznyait annak ellenére is kivégezték 1956 után, hogy többek közt ávósokat mentett, hogy ne lincselje meg őket a tömeg. A diákoknak Brusznyai lánya mesélt, utánajártak az eseményeknek, sőt szülőkkel, diákokkal az eredeti helyszíneken rekonstruálták a forradalmi napokat.

Egy kassai csapat a málenkij robot után kutatott, idősotthonokba járt, emlékmorzsákat gyűjtögetett össze, sőt előkerültek az egyik fiú dédapjának feljegyzései is. Ezekből állították össze az előadásukat és a kisfilmjüket.

„Ezekhez hasonló, nagyon szép emberi példákat találtak meg és dolgoztak fel a diákok.

Összességében azt láttuk, hogy megértették: az emberi helytállás nem annyira a korból, inkább az emberből magából fakad, és bizonyos körülmények ellenére is lehetséges, sőt talán kötelesség is”

– mondta Foki, aki a versenyről kiemelte még, hogy a diákok egy nagyon nehéz időszakot is képesek voltak humorral, sokszor szarkazmussal bemutatni, ezek alkalmazása pedig a megértést segítette, nem a humor tárgyát figurázták ki.

És megkapták a visszajelzést is. „Élményekbe és érzelmekbe csomagoltátok a tragédiában gazdag múltat, de ti magatok mutattatok kiutat azzal, ahogy bizonyítottátok, hogy értitek és tisztelitek azt. A digitális hátterek közül sok életre kelt, komplex, értő, alapos gondolkodást és tervezést vittetek végbe. Ezekkel a képességekkel, amelyeket ma itt bemutattatok, bármit meg tudtok csinálni, nincs az az érettségi bizottság, ahol nem tudnátok eladni magatokat, ezek a tudási képességek a valódi életetekben elkísérnek benneteket” – mondta a diákoknak.

A Fazekasban tanító Foki egyébként úgy véli, a történelem tantárgy ilyen kreatív, a diákok tevékenységére, kooperációjára épülő feldolgozása nemcsak a versenyeken, hanem a napi oktatási gyakorlatban is hatékonyabb volna, mint hagyományos módon: „Kutatás, vitatkozás, belehelyezkedés. Nem új dolgok ezek, a régiek is pontosan tudták. Volt, amikor jobban ment, volt, amikor kevésbé, mert szorított az idő, a szakfelügyelet, a tananyag. Most megint inkább ez utóbbi van, de ennek ellenére lehet időt szakítani ezekre.”

Ő maga is érzi, hogy kénytelen változtatni a saját tanítási gyakorlatán, mert másképp már egyszerűen nem megy. Nemrég például a nagyhatalmak szövetségi rendszerének kialakulása volt a téma, ami a száraz tankönyvi leírás alapján unalmas a diákok számára. „Kitaláltam, hogy a tanulókat csoportba osztom, ahol az egyes csoportok adott országokat jelenítettek meg. Ők maguk próbáltak diplomatákat küldeni a többi országhoz, így alakultak ki a szövetségek. Jó óra lett, igaz, majdnem megbukott a tervem. A gyerekek ugyanis nyilván tudtak már valamit ezekről a szövetségekről (mert ők nagyon sokat tudnak a világról, áramlik az információ), és azt kérdezték, hogy lehet-e fiktív szövetségeket kötni. Mondtam, hogy lehet, de azért vegyék számításba a gazdasági érdekeket, a katonai erőket stb. Meg is köttettek a szövetségek, de azt is át tudtuk beszélni, hogy akár alakulhattak volna máshogy is a viszonyok. Nagyon élvezték a diákok az órát, és közben sokat tanultak, hiszen össze kellett írniuk az érveiket pró és kontra.”

©

A kiegyezés témáját is hasonlóképp dolgozták fel. „Volt a Ferenc József körüli csoport és egy Deák Ferenc körüli csoport, voltak tanácsadók, küldöncök. Utóbbiak hozták-vitték az érveket. Nyilván sok minden előjött ekkor, a végén természetesen rendszerezni kellett az ismereteket. Ha nem csinálnék ilyen rendhagyó órákat, akkor nehezen tudnám lekötni a gyerekeket. Lehet persze hagyományosabb módon is tanítani, de egyszerűen muszáj filmeket, PPT-bemutatókat, animációkat, kiselőadásokat beiktatni a tanulási folyamatba.”

De mi van az olyan tananyagokkal, mint a 20. századi történelem, amellyel kapcsolatban óriási a zűrzavar a közbeszédben is? Például, hogyan lehet a diákok tudására építeni a rendszerváltással kapcsolatban?

©

Nyilván egészen más narratívákat közvetítenek erről a különböző családok. A tanárnak, Foki szerint, tudnia kell az ebből adódó vitákat kezelnie. „Érdemes meghallgatnia minden diáknak azt is, akinek a családja a rendszerváltás vesztesének érzi magát, és azt is, aki a nyertesének. Átbeszélhetjük a biztonság kontra szabadság kérdéskört. Ők melyiket szeretnék jobban? Egy olyan rendszer a jobb, amely a biztonságot nyújtja, de szabadságot nem ad, vagy van szabadság, de egzisztenciális bizonytalanságban élhetnek emberek. Megoldani nem lehet a kérdést, de vitatkozni lehet róla. Persze azt kerüljük el, hogy egymás torkának essenek, akár verbálisan is, kerülendő, hogy a politika szintjére merüljön le a vita” – teszi hozzá a pedagógus.

Az ESTÖRI Kreatív Történelmi Verseny nyertesei

Hagyomány és modernitás – Sorsfordítók a 20. században címmel rendezték az ESTÖRI verseny döntőjét április 27-én a kismartoni Esterházy-kastélyban. Az idei versenyen elindult 149 háromfős csapatból 14 jutott be a döntőbe.

Az első három helyen a nagykanizsai Batthyány Gimnázium Perfetti Sconosciuti, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium EmlékfoszLányok és a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Andrássy Gráciák Kismartonban elnevezésű csapatai végeztek.


A különdíjasok listája itt.

Bővebb információk a versenyről itt.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ötven gyereket mentettek ki pedofilok karmai közül

Ötven gyereket mentettek ki pedofilok karmai közül

Üthet vagy visszaüthet a Huawei elleni támadás?

Üthet vagy visszaüthet a Huawei elleni támadás?

Hétvégén is nyitva lesznek az okmányirodák

Hétvégén is nyitva lesznek az okmányirodák

Most először: íme az új Skoda Superb terepkombi kivitele

Most először: íme az új Skoda Superb terepkombi kivitele

Hernádi Judit Alföldinek: Vállalom, de nem vetkőzöm

Hernádi Judit Alföldinek: Vállalom, de nem vetkőzöm

Hiába ígérték, nem kapjuk meg júliustól öt másodpercen belül a banki utalást?

Hiába ígérték, nem kapjuk meg júliustól öt másodpercen belül a banki utalást?