1989 karácsonyán mindenki a romániai forradalom híreit figyelte
Harminc évvel ezelőtt még nem voltak televíziós hírcsatornák, az országos napilapok viszont rendkívüli kiadásokban számoltak be a véres romániai rendszerváltás eseményeiről.
Harminc évvel ezelőtt még nem voltak televíziós hírcsatornák, az országos napilapok viszont rendkívüli kiadásokban számoltak be a véres romániai rendszerváltás eseményeiről.
Az idő megszépítette a magát a Kárpátok Géniuszának nevező Nicolae Ceausescu emlékét, Románia lakóinak már több mint 60 százaléka van jó véleménnyel a gyorsított eljárásban kivégzett diktátorról, aki perében azt mondta, majd a román nép mond róla végső ítéletet. Ítéletre vár – ha nem is végsőre – a véres rendszerváltás utáni első megválasztott román elnök, Ion Iliescu, akit súlyos vádakkal illetnek 1989-es cselekedeteiért.
Az előemberek közül messze a Homo erectus volt a legélelmesebb, de a klímaváltozás már neki is sok volt.
Az enyhülés és az emancipáció fogalmát is újszerűen interpretálja Békés Csaba a szovjet blokk és a nemzetközi politika 1944 és 1991 közötti történelmét vizsgáló könyvében.
Miközben a magyar kormány nagyívű terveiből semmi sem lett, Ausztriában lassan újjáépítik az Esterházy-tündérvilágot. Ott sem problémamentes az állam és a hercegi család vagyonát kezelő magánalapítvány kapcsolata, de legalább nem pereskednek egymással úgy, mint Magyarországon.
A 30 évvel ezelőtti bársonyos forradalmat ünnepelve újra felerősödtek a kormányellenes jelszavak Prágában és Pozsonyban. A kommunista múltú cseh miniszterelnök ellen már százezrek tüntettek és Szlovákiában is egyre többen elégedetlenek azzal, hogy a kormánypártok maffiaállammá változtatták az országot.
Harminc éve, 1989. november 26-án volt a négyigenes népszavazás, amely megakadályozta, hogy az MSZMP embere legyen a köztársasági elnök. Az SZDSZ ekkor vált népszerűvé, de későbbi hanyatlásának kezdetét is ez jelentette. A Fidesz viszont 2010 után újra elővette Pozsgay Imrét.
20 milliárd dollárból építene turistaközpontot a szaúdi királyság arra a vidékre, ahol az UNESCO világörökségi listájára már felvett kétezer éves, sziklába vájt nabateus szentélyek találhatók. Pont olyanok, mint a jordániai Petrában, csak egyelőre kevesebb turistával.
Ha tudunk büszkék lenni őseink hőstetteire, tudnunk kellene szégyenkeznünk is bűneik miatt.
A genetikai sokszínűség tehette naggyá Rómát – állapították meg antropológusok DNS-vizsgálatok alapján.
A magyarság eredetének központi elvárásait új káderek is nehezen préselik át az általuk irányított kutatóhelyeken. Közben már a Princetonon is a hunokat keresik – igaz, ott prekoncepciók nélkül.
Kiemelték a Spanyolországot 1975-ös haláláig kormányzó Franco tábornok földi maradványait az „Elesettek völgyében” lévő mauzóleumából, s a diktátor koporsóját a madridi Mingorrubio temetőbe vitték át. A szocialista kormányzat által beígért exhumálás megosztja a spanyolokat, de többen vannak, akik helyeslik a döntést.
Több mint hetven év után először, francia és német történészek jegyzeteivel ellátva jövőre ismét megjelenik Franciaországban Adolf Hitler antiszemita és rasszista politikai kiáltványa.
Két évszázad könyveinek és újságcikkeinek a nyelvezetét elemezte egy nemzetközi kutatócsoport és az előző századfordulót, a 1920-as, valamint a 2000-es éveket találta az elmúlt 200 év legboldogabb korszakának.
Évekbe telik majd az anyag feldolgozása, de azután kiderülhet, mi lett azokkal a magyarokkal, akik a Szovjetunióba kerültek hadifogoly-táborba.
A település maradványai egy útépítés során kerültek elő.
A világ egyik legnagyobb kísérleti archeológiai terepén, Burgundiában két évtizede építgetnek hajdani technikákkal egy középkori várat.
Abban ma már egyetértenek a történészek, hogy a nemi erőszak és a nemi erőszakkal való riogatás is a hadviselés része volt a második világháborúban, a jelenségről azonban még mindig nagyon keveset tudunk. A történetek és a traumák feltárásában sokat segíthetnek azok a naplók, amelyeket maguk az áldozatok írtak. Kunt Gergely történész legújabb könyve, a Kipontozva… ezeken a naplóbejegyzéseken keresztül a történelem egy nagyon személyes olvasatát adja.
Az orosz politikai elitet nagyon felbosszantotta, hogy Varsó nem hívta meg Vlagyimir Putyin elnököt a második világháború kezdetének nyolcvanadik évfordulója alkalmából tartott lengyelországi megemlékezésekre. Most jön a visszavágás, több orosz politikus már „be is bizonyította”, a lengyelek felelősek a háborúért. Meg azt is, hogy a lengyel hadsereg semmit sem ért. Putyint azért nem hívták az ünnepségekre, mert Varsó elítéli az Ukrajnához tartozó Krím 2014-es orosz bekebelezését, illetve a szakadár ukrán erők moszkvai támogatását.
A divat is lehet a hatalom eszköze, a női divatot pedig az ókor óta jellemzi, hogy nem tudja olyannak elfogadni a női idomokat, amilyenek.