Bár a rendőrség a történész egyik publicisztikájára is hivatkozott, amikor idén nem engedélyezte a neonácik felvonulását az úgynevezett becsület napján, Ungváry Krisztián szerint nem lehet minden köztéri megemlékezést betiltani. A HVG-nek adott interjúban elmondta, fontosabb lenne alternatív emléktúrákat szervezni a kitörés évfordulóján.
Olyan felelősségteljes állás a tanároké, hogy nem lehet rájuk bízni, mit tanítsanak – ennek a szellemében készült a Nemzeti alaptanterv legújabb változata, amelyben a politikai szempontok nyilvánvalóan felülírták a szakmai megfontolásokat.
A NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartja a Történelemtanárok Egylete (TTE). Állásfoglalásban szedték pontokba a kritikájukat.
A szépen csengő mondatok mögött nagyon súlyos részleteket rejt a péntek este 10 órakor nyilvánossá tett új Nemzeti alaptanterv: hagymázas múlt, nacionalizmus, a történelem megfelelő értelmezése, hangsúlyos politikai nevelés. A rendszerváltás óta nem volt olyan tanterv, ami ennyire fontosnak tartotta volna a honvédelmet. Noha a diákok maximális óraszáma csökken, az alaptanterv alapján a tananyag mennyisége nem fog.
Az amerikai hatóságok Kolumbusz Kristóf egy évtizedekkel ezelőtt Európából ellopott és 1,3 millió dollár (396 millió forint) becsült értékű, több mint 500 éve keletkezett levelét szerezték vissza.
Harminc évvel ezelőtt még nem voltak televíziós hírcsatornák, az országos napilapok viszont rendkívüli kiadásokban számoltak be a véres romániai rendszerváltás eseményeiről.
Az idő megszépítette a magát a Kárpátok Géniuszának nevező Nicolae Ceausescu emlékét, Románia lakóinak már több mint 60 százaléka van jó véleménnyel a gyorsított eljárásban kivégzett diktátorról, aki perében azt mondta, majd a román nép mond róla végső ítéletet. Ítéletre vár – ha nem is végsőre – a véres rendszerváltás utáni első megválasztott román elnök, Ion Iliescu, akit súlyos vádakkal illetnek 1989-es cselekedeteiért.
Az előemberek közül messze a Homo erectus volt a legélelmesebb, de a klímaváltozás már neki is sok volt.
Az enyhülés és az emancipáció fogalmát is újszerűen interpretálja Békés Csaba a szovjet blokk és a nemzetközi politika 1944 és 1991 közötti történelmét vizsgáló könyvében.
Miközben a magyar kormány nagyívű terveiből semmi sem lett, Ausztriában lassan újjáépítik az Esterházy-tündérvilágot. Ott sem problémamentes az állam és a hercegi család vagyonát kezelő magánalapítvány kapcsolata, de legalább nem pereskednek egymással úgy, mint Magyarországon.
A 30 évvel ezelőtti bársonyos forradalmat ünnepelve újra felerősödtek a kormányellenes jelszavak Prágában és Pozsonyban. A kommunista múltú cseh miniszterelnök ellen már százezrek tüntettek és Szlovákiában is egyre többen elégedetlenek azzal, hogy a kormánypártok maffiaállammá változtatták az országot.
Harminc éve, 1989. november 26-án volt a négyigenes népszavazás, amely megakadályozta, hogy az MSZMP embere legyen a köztársasági elnök. Az SZDSZ ekkor vált népszerűvé, de későbbi hanyatlásának kezdetét is ez jelentette. A Fidesz viszont 2010 után újra elővette Pozsgay Imrét.
20 milliárd dollárból építene turistaközpontot a szaúdi királyság arra a vidékre, ahol az UNESCO világörökségi listájára már felvett kétezer éves, sziklába vájt nabateus szentélyek találhatók. Pont olyanok, mint a jordániai Petrában, csak egyelőre kevesebb turistával.
Ha tudunk büszkék lenni őseink hőstetteire, tudnunk kellene szégyenkeznünk is bűneik miatt.
A genetikai sokszínűség tehette naggyá Rómát – állapították meg antropológusok DNS-vizsgálatok alapján.
A magyarság eredetének központi elvárásait új káderek is nehezen préselik át az általuk irányított kutatóhelyeken. Közben már a Princetonon is a hunokat keresik – igaz, ott prekoncepciók nélkül.
Kiemelték a Spanyolországot 1975-ös haláláig kormányzó Franco tábornok földi maradványait az „Elesettek völgyében” lévő mauzóleumából, s a diktátor koporsóját a madridi Mingorrubio temetőbe vitték át. A szocialista kormányzat által beígért exhumálás megosztja a spanyolokat, de többen vannak, akik helyeslik a döntést.
Több mint hetven év után először, francia és német történészek jegyzeteivel ellátva jövőre ismét megjelenik Franciaországban Adolf Hitler antiszemita és rasszista politikai kiáltványa.
Két évszázad könyveinek és újságcikkeinek a nyelvezetét elemezte egy nemzetközi kutatócsoport és az előző századfordulót, a 1920-as, valamint a 2000-es éveket találta az elmúlt 200 év legboldogabb korszakának.
Évekbe telik majd az anyag feldolgozása, de azután kiderülhet, mi lett azokkal a magyarokkal, akik a Szovjetunióba kerültek hadifogoly-táborba.
