A magyarság eredetének központi elvárásait új káderek is nehezen préselik át az általuk irányított kutatóhelyeken. Közben már a Princetonon is a hunokat keresik – igaz, ott prekoncepciók nélkül.
Kiemelték a Spanyolországot 1975-ös haláláig kormányzó Franco tábornok földi maradványait az „Elesettek völgyében” lévő mauzóleumából, s a diktátor koporsóját a madridi Mingorrubio temetőbe vitték át. A szocialista kormányzat által beígért exhumálás megosztja a spanyolokat, de többen vannak, akik helyeslik a döntést.
Több mint hetven év után először, francia és német történészek jegyzeteivel ellátva jövőre ismét megjelenik Franciaországban Adolf Hitler antiszemita és rasszista politikai kiáltványa.
Két évszázad könyveinek és újságcikkeinek a nyelvezetét elemezte egy nemzetközi kutatócsoport és az előző századfordulót, a 1920-as, valamint a 2000-es éveket találta az elmúlt 200 év legboldogabb korszakának.
Évekbe telik majd az anyag feldolgozása, de azután kiderülhet, mi lett azokkal a magyarokkal, akik a Szovjetunióba kerültek hadifogoly-táborba.
A település maradványai egy útépítés során kerültek elő.
A világ egyik legnagyobb kísérleti archeológiai terepén, Burgundiában két évtizede építgetnek hajdani technikákkal egy középkori várat.
Abban ma már egyetértenek a történészek, hogy a nemi erőszak és a nemi erőszakkal való riogatás is a hadviselés része volt a második világháborúban, a jelenségről azonban még mindig nagyon keveset tudunk. A történetek és a traumák feltárásában sokat segíthetnek azok a naplók, amelyeket maguk az áldozatok írtak. Kunt Gergely történész legújabb könyve, a Kipontozva… ezeken a naplóbejegyzéseken keresztül a történelem egy nagyon személyes olvasatát adja.
Az orosz politikai elitet nagyon felbosszantotta, hogy Varsó nem hívta meg Vlagyimir Putyin elnököt a második világháború kezdetének nyolcvanadik évfordulója alkalmából tartott lengyelországi megemlékezésekre. Most jön a visszavágás, több orosz politikus már „be is bizonyította”, a lengyelek felelősek a háborúért. Meg azt is, hogy a lengyel hadsereg semmit sem ért. Putyint azért nem hívták az ünnepségekre, mert Varsó elítéli az Ukrajnához tartozó Krím 2014-es orosz bekebelezését, illetve a szakadár ukrán erők moszkvai támogatását.
A divat is lehet a hatalom eszköze, a női divatot pedig az ókor óta jellemzi, hogy nem tudja olyannak elfogadni a női idomokat, amilyenek.
Sorozatunkban a HVG 10, 20, 30, 40 éve megjelent cikkeiből válogatunk.
A Szent Péter téren vasárnap tisztelgett az 50. évforduló előtt.
A Time magazin is kiveszi a részét a holdra szállás 50. évfordulójának megünnepléséből. Igazi különlegességgel készültek.
Az emberiség egyik óriási bravúrja a világtörténelem hatalmas gaztettével kapcsolódik össze: ötven éve a holdra szállás magába olvasztotta a náci Németország történetének egy részét.
Farkas Bertalan fiatal mérnökhallgatóként ünnepelte az első holdra szállást, és úgy véli, az emberiségnek ismét célba kellene vennie égi kísérőnket. Az első magyar űrhajóssal az Apollo-11 küldetés 50. évfordulója és a misszió eddig nem látott felvételeit bemutató dokumentumfilmje kapcsán beszélgetett a History tévécsatorna munkatársa.
Annak ellenére, hogy ezernyi bizonyíték van arra, hogy az amerikaiak több alkalommal megfordultak a Holdon, világszerte tartják magukat azok az összeesküvés-elméletek, amelyek szerint az egész csak egy óriási kamu: a filmeket és fényképeket egy stúdióban rögzítették, Armstrongékra pedig a színészkedés feladata hárult. Az amerikaiak 11 százaléka ma sem biztos abban, hogy járt ember égi kísérőnkön.
Ötven évvel ezelőtt, 1969 július 20-án elsőként lépett ember a Holdra. Emlékszik még, hogy zajlott a történelmi küldetés? Most ellenőrizheti tudását!
Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.
A NASA is nagyban készül a holdra szállás 50. évfordulójára. Most például öt évtizeddel korábban készült fotókat újítottak fel, s tettek közzé panorámaképként.
Az űrverseny első évei egyértelműen a szovjeteké voltak: a kommunista birodalom bocsátotta Föld körüli pályára az első műholdat, Jurij Gagarin volt az első ember, aki megjárta a világűrt, a szovjetek küldték az első űreszközöket a Holdra, s Alekszej Leonov volt az első űrhajós, aki kilépett a kozmoszba. Moszkva mégis elvesztette az egyik legfontosabb versenyt, a holdra szállásért vívott ütközetet. És nem is véletlenül.
