Határon túli magyarság, törökellenes küzdelmek – itt vannak az első hírek a történelemérettségiről
Reggel nyolc óra óta vizsgáznak az érettségizők.
Reggel nyolc óra óta vizsgáznak az érettségizők.
Elég magasra tettük a lécet, amikor az uniós csatlakozás 15. évfordulóján az EU történetéről kérdeztük olvasóinkat. Kvízünkben arra voltunk kíváncsiak, mennyire ismerik a bővítési folyamatot, az euróövezet és a schengeni zóna tagjait, az EU fontosabb mérföldköveit. Mint kiderült, sok tévhit él még olvasóink körében is az unióval kapcsolatban, ezeket próbáljuk meg most eloszlatni.
A héten nyilvánosságra kerültek a centenáriumi Trianon-emlékmű tervei, amelyek elég gigantikusak bizonyultak ahhoz, hogy első pillantásra senki se vegye észre a megrendelő valódi célját: úgy alkotni bombasztikusat, hogy azt csak az lássa, aki tudja, merre kell keresni. Egy Gyurcsány-kormány is épp így oldotta volna meg a feladatot. Orbán Viktornak a jelek szerint a háta közepére sem kell a jövőre esedékes századik évforduló. Ez a hvg.hu heti belpolitikai elemzése.
Ez a világ legkönnyebb selyemruhája, és kétezer éve készült.
A volt keleti blokk kulturális ellenállásáról folyt nemzetközi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével. Szamizdatok, beatmisés dokumentumok vagy éppen a Fekete Lyuk koncertfelvételeinek lelőhelyeit gyűjtötték össze. Miben különbözött a magyar disszidens kultúra a romántól vagy a csehszlováktól, és milyen tanulságokkal szolgál a 80-as évek undergroundja? Apor Péter történésszel beszélgettünk.
Trianon-konferencia kezdődött a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója méltatta Horthy Miklóst, és a két világháború közötti elit jó teljesítményét.
Az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról általában annyit tudunk, amennyit a korabeli értelmiség, a politikusok és az írók, költők erről megírtak. De hogy élte meg a sorsfordító eseményeket a hétköznapi ember? Álltak-e nők a délceg honvédek mellett, mikor csatába indultak? Divat volt-e a borotválkozás a szakállas, bajszos tablóképek korában? A kérdésekre a Guerilla című film rendezője, Kárpáti György Mór és Fónagy Zoltán történész válaszoltak.
Jövőre végre kiderül, hogy mit is csinált a Vatikán a holokauszt idején.
A Vezúv kitörése i. sz. 79-ben csaknem kétezer ember halálát okozta Pompejiben és Herculaneumban. De sokan elmenekültek, és egy új kutatás azt derítette fel, hogy hol telepedtek le az után, hogy az otthonuk hamuvá lett.
Ringatózó csípők! Káprázatos déltengeri hangulat! YouTube-történelem!
A hajdani Inka Birodalom egy előkelőségének sírhelyét tárták fel a régészek Peru északi részén.
Szép ez az újmagyar történelem, csak semmi sem igaz belőle.
Akinek van ilyenje otthon, az beviheti a múzeumba, kiállítást akarnak rendezni belőle.
A mítoszok tanítása arra jó, hogy újra sárba ragassza az országot.
Kutatók egy 1900-as járványkitörést vizsgálva jutottak arra, hogy az embereken élősködő vérszívókon keresztül terjedhetett a betegség.
Száműznék a magyar diákokban „kisebbrendűségi érzést” keltő részeket a történelemoktatásból a kormánypárt politikusai.
Freudi elütések, mosolyfakasztó félrehallások, tudatos betűmerényletek tárháza az írott sajtó története, melynek XX. századi eseteiben a hatalomgyakorlók gyakorta nem ismertek tréfát.