Minden másként volt? - jön a Fidesz-magyar történelemóra

„Azt szeretném, hogyha az előttünk álló négy évben egy olyan kulturális változás következne be Magyarországon, amely megerősíti a hazaszeretetet és visszaszorítja az öngyűlölet kultúráját. Ennek egy kulcseleme, nem szeretnék én ebből titkot csinálni, a Nemzeti alaptantervnek a megalkotása, mert a gyermekeink nevelésén keresztül tudunk legerősebben kulturális hatást kifejteni a saját közösségünkre” – adta meg az iránymutatást a magyar oktatásnak Orbán Viktor idén novemberben a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén. Így már érthetőbbé válik, miért is mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már a NAT bemutatásakor, hogy az ebben a formában biztosan nem lép életbe. „Komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományokra vonatkozó elképzeléseken.”

Az, hogy mit is hiányolnak a NAT történelemtanításra vonatkozó részéből a kormánypárti politikusok, pár nyilatkozatból hamar kiderült. Szerintük alapvetően az a baj, hogy a mai történelemoktatás nem nevel elég hazafiasságra, ezért ennek erősítése szükséges. Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter szerint „értékorientált hozzáállásra van szükség, a magyar történelem gazdag és tanulságos, tele van rendkívüli államférfiakkal, hadvezérekkel, politikusokkal, mélyen hívő emberekkel, ennek meg is kell jelennie az oktatásban”. L. Simon László korábbi kulturális államtitkár pedig kifejtette, hogy a NAT tervezete „nem szakított a kommunista történetírás terminológiájával”, pedig „nyugodtan nevezhetjük a trianoni békét békediktátumnak, ezt nem kell már elfinomkodni a szomszédaink érzékenységére hivatkozva”.

Kövér László, a parlament elnöke szerint egyenesen a rendszerváltoztatás kudarcterülete a történelemoktatás, „gyakorlatilag ugyanazt a marxista, posztmarxista koloncot cipeljük a nyakunkban, mint amit a második világháború után a nyakunkba akasztottak”. Kifejtette azt is, mit vár a NAT-tól: „itt az ideje, hogy végre megpróbáljuk magunk értelmezni a történelmünket, és visszavenni azt, ami a miénk”. Kövér szerint nemhogy 1990, de 2010 után sem történt fordulat a történelemoktatásban: „még mindig azoknak a szellemi örökösei akarnak diktálni, akik egykor a proletár internacionalizmus jegyében akarták a múltat végképp eltörölni”.

Ez mindenképpen meglepő, hiszen ugyanezek a fideszes politikusok adták a megbízást elismert szakembereknek a most elkészített NAT-tervezet kidolgozására, hogy azzal leválthassák azt az alaptantervet, amely – szintén az ő útmutatásuk alapján – a 2010-es kormányalakítás után készült Hoffmann Rózsa irányításával. Az igaz, hogy Hoffmann korábban MSZMP-tag volt, de nem valószínű, hogy 2012-ben, a Fidesz–KDNP oktatási államtitkáraként megpróbálta volna a NAT történelemoktatásról szóló részében a „marxista koloncot” benne hagyni. Bár a most hatályos NAT is a Fidesz erőteljes odafigyelése mellett készült, úgy látszik, Kövérék éberségét sikerült kijátszani olyan dolgokkal, hogy még a nyolcadikosoknak szóló, államilag engedélyezett tankönyvbe is bekerült Orbán Viktor egyik migrációval foglalkozó strasbourgi beszéde.

A mai fideszes hatalom elvárásait tolmácsolva Schmidt Mária, a Fidesz házi történésze is kifejtette a kívánatos történelemoktatással kapcsolatos nézeteit. „A történelem oktatásának elsődleges célja szerintem öntudatos és büszke magyar polgárok nevelése” – vélekedett, s ehhez még hozzátette, hogy „a diákokat jogos önbizalommal kell felvérteznünk, és azzal a tudattal, hogy nem kell senkivel szemben kisebbrendűségi érzést táplálniuk, mindenkivel szemmagasságból beszélhetnek”. A nemzeti összetartozás tudatát, a nemzeti identitást a Terror Háza vezetője szerint azzal lehetne erősíteni, hogy a közoktatásban a nemzet közös történeteit, hőseit, legendáit, mítoszait, győzelmeit, bukásait dolgozzák fel a diákok. A magyarság érdekeinek érvényesítését, érdekképviseletét használná mérceként a történelemoktatásban.

Schmidt Mária tárlatot vezet

MTI / Szigetváry Zsolt

Schmidt ugyanakkor több olyan szempontot is felsorolt, amellyel a történelemtanárok általában eddig is egyetértettek. Ilyen mindenekelőtt a szakítás a kronologikus történelemoktatással, hiszen a történelmet a diákoknak kétszer, 5–8. és 9–12. osztályban kell hasonló módon feldolgozniuk. Ebben a mostani NAT-tervezet kifejezetten előremutató, tematikus csoportosításban osztaná fel a megtanulandó anyagot, ráadásul úgy, hogy más megközelítésben tanulnának a diákok az általános iskola felső tagozatán, illetve a középiskolában. Bár Schmidt külön hangsúlyozza, hogy „általános iskolában kizárólag magyar történelmet tanítanék, egyetemes történelmet pedig csak annyiban, akkor és azt, ami a magyar történelem szempontjából releváns”, ez lényegében ma is így van. S a NAT-tervezet is hangsúlyozza, hogy szakítani kell az általános iskolában például az országtörténetekkel.

Nem igazán érthető tehát, hogy miért is keltek ki kormánypárti politikusok a NAT-tervezet történelemoktatásról szóló részével szemben. Hiszen a készítők külön hangsúlyozták az oktatás célját, hogy „megerősödjön a nemzeti identitás, amely a nemzetet egyszerre tekinti a történelem során kialakult csoportnak, valamint természetes vonatkoztatási pontnak”. Persze emellett olyan elemek is szerepeltek a történelemoktatás céljai között, amelyek zavarhatták a Fidesz politikusait. Nemcsak a nemzeti identitás fontosságát hangsúlyozták például, hanem hozzátették, az is szempont a diákokkal való törődésben, hogy „kialakuljon az európai civilizációs identitás, amely az antikvitás, a zsidó-keresztény kultúra és a felvilágosodás alapértékeire épül”. Az biztosan találkozik a kormánypártok támogatásával, hogy a tervezet szerint a történelem tantárgy „olyan tudást, kultúrát és normákat közvetítsen, amely a tanulókat hozzásegíti ahhoz, hogy hazájukat szerető” emberek legyenek. Ám az már kevésbé jöhet be a fideszeseknek, hogy „autonóm és demokratikus gondolkodású polgárok” lennének a történelemoktatás eredményeképp a diákokból.

A történelemtanárokat tömörítő szervezeteknek ugyanakkor kevésbé volt bajuk a NAT tervezetével, mint a politikusoknak. Még Nánay István, a gyakran kormányközelinek aposztrofált Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke is úgy nyilatkozott a Magyar Időknek, hogy „a magyar nemzettudat megalapozása szempontjából tartalmilag nincs kivetnivaló az új NAT történelmet érintő részeiben”. A Történelemtanárok Egylete pedig inkább olyan kifogásokat fogalmazott meg, hogy túlságosan Európa-centrikus a tervezet, illetve „nem fordít kellő hangsúlyt a Kárpát-medence együtt élő népeinek, történelmüknek a megismertetésére”. A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata szerint viszont hangsúlyosabbá kellene tenni a kritikai gondolkodás fejlesztését, hiányérzetük van a célokat illetően, és erőteljesebbnek szeretnék látni az aktív állampolgárrá nevelést a célokban. Azt is hiányolják, hogy kikerült a tematikából „a hazafias nevelést megalapozó hon- és népismeret”.

Ez a hiányérzetük azonban megszűnhet. Információink szerint az „emberminisztériumban” ősszel folytatott NAT-revízió eredményeképpen a hon- és népismeret újra része lesz a történelemtanításnak. Elkészült ugyanis a NAT, és azon belül a történelemoktatásra vonatkozó rész minisztériumban formált kiegészítése, amit már csak kodifikálni kell. A fideszes politikusok azonban nyilvánvalóan dolgoznának még rajta. Mint Pósán László, az országgyűlés kulturális bizottságának egyébként történész fideszes elnöke az egyik bizottsági ülésen elmondta: „a tervezetről zajló vita még nem ért véget”. Gulyás Gergely pedig bejelentette, hogy a NAT-ot 2019 helyett 2020-ban vezetik majd be, addigra elkészülnek azok a kerettantervek és tankönyvek is, amelyek alapján oktathatnak a tanárok, így azokból derül majd ki igazán, milyen tartalmú történelemoktatást is látnának szívesen a kormánypártban.