Tóta W.: Mi a baj Kínával?
Bár Magyaroroszág ma nincs kényszerhelyzetben, a kormány mégis felnyalja a padlót a kínai nácik előtt. Vélemény.
Bár Magyaroroszág ma nincs kényszerhelyzetben, a kormány mégis felnyalja a padlót a kínai nácik előtt. Vélemény.
A Magyar Nemzetnek adott baráti hangulatú interjút Csi Ta-jü, aki szerint a magyarok és Kína barátsága tovább erősödik.
Amerikában felvetődött, hogy az ujgurok elnyomása miatt bojkottálni kellene a 2022-es pekingi téli olimpiát. Az USA Georgia államát viszont már büntetik a választási szabályok kisebbségellenes megváltoztatása miatt.
Nem kellene politikát vinni a gazdasági tevékenységbe, így nem lehet Kínában pénzt keresni - üzentek Hszincsiangból.
Az ausztrál és az új-zélandi kormány is kiállt az EU és az USA mellett, azt állítva, hogy bizonyítékok vannak az emberi jogok megsértésére Kínában.
Hét évtizedes tudományos és politikai viták után sem mindig egyértelmű, mit lehet genocídiumnak nevezni.
Törvényben igyekszik elejét venni a német kormány annak, hogy a világ másik végéről származó termékek gyártásához a kényszermunka vagy a környezetvédelmi normák megsértése kötődjön. A probléma nem új: az európai divatmárkák előszeretettel szervezik ki a gyártást olyan országokba, ahol lazábbak a környezetvédelemre vonatkozó szabályozások, olcsó és kizsákmányolható a munkaerő. Ennek vélhetően akkor lehet csak vége, ha az Európai Unió jogszabályba iktatja, hogy bármilyen környezeti vagy emberi jogi sérelemért a márkák felelnek, mégpedig a bíróság előtt. A fogyasztók ugyanis addig tiltakoznak a kényszermunka ellen, amíg meg nem kezdődik a leárazás.
Járóka Lívia arról beszélt: a kiszolgáltatott csoportok tagjainak meg kell adni a lehetőséget, hogy elmondják gondolataikat, és ezekhez a párbeszédekhez teret kell biztosítani. A roma származású politikus saját népe mellett ide sorolta többek között a melegeket és a leszbikusokat is.
"Szülőgépnek" nevezték az ujgur nőket.
A Tech Transparency Project legfrissebb jelentése szerint az ujgurok vagy „vállalják” a kényszermunkát az Apple-nek beszállító Lens Technology gyárában, vagy átnevelő táborokba zárják őket.
Nagyjából 50 ezer ujgur menekült élhet Törökországban. Az ő elhallgattatásuk eszköze lehet a Kínával kötött kiadatási egyezmény annak kritikusai szerint.
Gulzira „bűne" az volt, hogy túl sok időt töltött a rokonainál, Kazahsztánban.
A Huawei és a szintén kínai Megvii közösen dolgozott ki egy olyan rendszert, ami felismerte a Kínában élő kisebbség, az ujgurok tagjait.
A Kína előtti meghajlás jelképévé tette magát a Mulan élőszereplős változatával az amerikai Disney filmstúdió. A történet másfél ezer éve született, és azóta különböző módokon mesélték el, ám egyvalami közös maradt: a hősnő magát férfinak álcázva tűnik ki a harcokban, és segítségével Kína diadalmaskodik az ellenségei fölött.
Nem engednék az országba azokat az árucikkeket, amik a kínai munkatáborokhoz köthetőek – közölte az amerikai vám- és határvédelmi hivatal megbízottja.
Kelendőek Nyugaton az olyan rendszerek, amelyeket kínai cégek az ujgur kisebbség elnyomása közben fejlesztettek és tökéletesítettek. Az USA több kínai vállalatot szankcionált az elnyomásban játszott szerepük miatt, eszközeikből mégis vásárolnak nyugati cégek és államok is.
Az Australian Strategic Policy Institute kutatóközpont szerint a kínai kormány mintegy 80 ezer, kisebbséghez tartozó embert dolgoztat kényszermunkára utaló körülmények között 27 kínai gyárban, amelyek a világ legnagyobb cégeinek termelnek.
A BBC-nek nyilatkozott egy, neve elhallgatását kérő szoftvermérnök, ami dolgozott az ujgurok érzelmeit leolvasó kínai rendszeren.
Minden ötödik pamut ruhadarab kötődik az ujgur kényszermunkához.
A szankciós törvénytervezetről már csak Donald Trump aláírása hiányzik.