A Disney Mulan meséjével Kínát és Amerikát is magára haragította
A Kína előtti meghajlás jelképévé tette magát a Mulan élőszereplős változatával az amerikai Disney filmstúdió. A történet másfél ezer éve született, és azóta különböző módokon mesélték el, ám egyvalami közös maradt: a hősnő magát férfinak álcázva tűnik ki a harcokban, és segítségével Kína diadalmaskodik az ellenségei fölött.
A játékfilmek végén kevesen maradnak a moziban, hogy megnézzék a stáblistát, majd azt, hogy a készítők ki mindenkinek mondanak köszönetet a segítségért az alkotás megszületésében. A digitális univerzum nézői viszont alighanem türelmesebbek, mert az amerikai Disney alig mutatta be szeptember 4-én a streaming szolgáltatásán a Mulan élőszereplős változatát, máris kirobbant a botrány. A hollywoodi stúdió ugyanis
„különleges köszönetet” mondott számos kínai kormányzati és pártszervnek,
köztük nyolcnak Hszincsiang tartományból, ahol Peking átnevelőtáborokba viszi a többségi muszlim ujgurokat, akiknek kultúráját és vallását éppen úgy igyekszik elnyomni, ahogyan azt Tibetben is teszi a dalai láma követőivel.
A film körüli vitáról:
Erről szól még a cikk:
Milyen vihart kavart a Mulan előző, rajzfilm változata?
Mire kényszerítik a muszlim ujgurokat az átnevelőtáborokban?
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.