A koronavírus-járvány miatt több egyszer használatos műanyagot vásároltunk, emiatt pedig egyre nagyobb az esélye, hogy az EU-nak nem sikerül teljesítenie a műanyag csomagolások újrafeldolgozására tett, 2025-re és 2030-ra kitűzött céljait.
Évről évre nő a cipőiparon belül a sportcipők szegmense, ami azonban hatalmas karbonlábnyommal jár, mert a legtöbb sneaker szintetikus anyagokból, rengeteg víz és energia felhasználásával készül. Ezért ma már a vezető cipőgyártók is egyre inkább a különféle hulladékok újrahasznosításában gondolkodnak a tervezés során.
Óriási a túltermelés a divatiparban mind alapanyagból, mind késztermékből. Ezen enyhíthetne az upcycling, vagyis az értéknövelő újrahasznosítás, azonban manapság még számos kihívással néznek szembe az így alkotó divattervezők.
A svájci kávéóriás bejelentette, hogy terveik szerint hamarosan már a teljes ellátási láncukban és a termékeik teljes életciklusában elérik a karbonsemlegességet.
A Lego a jövő évtől a kockái csomagolásához műanyag helyett újrahasznosítható papírt fog használni.
Nemcsak, hogy akár a kertben elásva lebomlik a pulóver, de a lehető legkevesebb energiát használták fel az elkészítéséhez.
A vásárlók lelkivilágát lehet, hogy megnyugtatja a környezettudatosnak eladott csomagolás, újrahasznosítás szempontjából rémálom.
Miért természetes reakció a klímatagadás? Miért nem hat meg minket, hogy a Föld jövője a tét? Újszászi Bogár Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával, meggyőzés és befolyásolástechnikai szakértővel beszélgettünk arról, hogyan lehetne, és időnként miért lehetetlen rávenni az embereket arra, hogy fenntarthatóbban éljenek.
A harminc bálányi összepréselt műanyag palack annyi, amennyit óránként elhasználunk Magyarországon.
Két napos Föld körüli út után tért vissza a kínai űrhajó, amiből nem lesz űrszemét.
Egy hazai cég új, vegyipari technológiával képes arra, hogy újrahasznosítsa a használt autógumikat, amelyekből így másodlagos nyersanyag lesz.
A sportcipők még nagyon távol vannak attól, hogy „zöldek” legyenek, és a márkáknak is fontosabb, hogy a vásárlást ösztönözzék, mint azt, hogy a fenntarthatóságot. De hogyan lenne ezen változtatni? Buza Dániellel, a Rapcity alapítójával beszélgettünk.
Rengeteg hulladék keletkezik az egyszer használatos szájmaszkokból, a kutatók azonban rájöttek, hogyan készíthetnek ezekből bioüzemanyagot.
Az eddigi kezdeményezések nem értek túl sokat és a jelenlegi, valamint a tervezett szabályozásokkal is csak hét százalékkal lenne kevesebb a műanyaghulladék a vizekben.
Korábban nem tudtak jelentős minőségi romlás nélkül pamutot újrahasznosítani, a farmercég azonban egy olyan új alapanyagból fog dolgozni, amiben a régi farmerek anyagát fapéppel keverik.
Folyamatosan csökken a műanyag-újrahasznosítás aránya Magyarországon, az Európai Unióban utolsók vagyunk ezen a téren.
Évszázados hagyományt gondoltak újra a PET Kupa szervezői. A céljuk az, hogy jó példát mutassanak más országoknak is a hulladék helybeni hasznosítására.
Csak Európában több tízmillió tonna textilhulladék keletkezik, ami hulladéklerakókba kerül vagy elégetik. Újrahasznosítani nehéz, egy francia építész azonban megoldást talált a problémára.
Eltűnnek-e az IKEA papíralapú katalógusai, mire a jó a vízi jácint, hogyan halad a bútor-visszavásárlás, lesz-e bútorbérbeadás, és megéri-e fenntarthatónak lenni – egyebek mellett erről beszélt a Zhvg-nek Vladimír Víšek, az IKEA regionális fenntarthatósági vezetője.
A kozmetikai óriáscég is feltünteti majd minden terméke esetén a weboldalon, hogy azok milyen környezeti és társadalmi hatásokkal járnak.
