Egy újrahasznosítható műanyaghulladékot elnyelő hatalmas pontyot állított ki a Greenpeace Magyarország.

Így hívják fel a figyelmet arra, hogy hónapok óta akadozik Magyarországon a műanyaghulladék feldolgozása. A Nagy Halba a hétvégén a Siófoki Nagystrand látogatói dobálhatták bele a feldolgozható műanyaghulladékukat, hétfőn délelőtt tíz órától este fél kilencig pedig a budapesti Deák téren látható.

Ám csak olyan hulladékot lehet a halba dobni, amiket a mai magyar gyakorlat szerint várhatóan újra is fognak hasznosítani. A szemét jelentős része ugyanis sajnos továbbra is hulladékégetőben, vagy -lerakóban, legrosszabb esetben a környezetben végzi. Még ha szelektív gyűjtőbe is rakják, a PET-palackokon és a polietilén fóliából készült zacskókon kívül sok hulladék a jelenlegi alacsony olajárak miatt gyakran nem lesz anyagában újrahasznosítva. A valódi megoldást a műanyagválságra ezért a hulladék keletkezésének megelőzése jelenti, mint például a betétdíjas újratöltő rendszerek kiépítése.

Jelentősen visszaesett az újrafeldolgozott műanyag iránti kereslet sok műanyagtípus esetén Magyarországon, ezért a hulladékfeldolgozó cégeknek sem éri meg átvenni a kommunális műanyag hulladékot. Ez alól kivételt képeznek a PET-palackok és az ahhoz tartozó kupakok, valamint a polietilén fóliából készült anyagok. A válságnak több oka van: a feldolgozócégeknek nyújtott állami támogatás hiánya, a kőolaj rekordalacsony ára, és az, hogy még a begyűjtött szelektív műanyag hulladék is nagy arányban szennyezett.

Katkó Blanka / Greenpeace

Ma Magyarországon évi nagyjából 80 milliárd forintnyi termékdíj folyik be a központi költségvetésbe, amelyből többek között a hulladékfeldolgozó ipart kellene támogatni olyankor, amikor a piaci árak ingadozása miatt ez a tevékenység éppen nem rentábilis. Hiszen a hulladékfeldolgozás, mint minden piaci tevékenység, nagyban függ a világpiaci trendektől. Ez a gyakorlatban egy pályázati rendszert jelent, amelyet jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) működtet, ám a Greenpeace információi szerint az ITM még a 2019-es pénzeket sem fizette ki a cégeknek, és nem írta ki a 2020-as pályázatokat sem, ezzel a működésképtelenség szélére sodorva a feldolgozócégeket. Ráadásul a kormány ezzel cserben hagyja azt a több millió embert is, aki lelkiismeretesen szelektíven gyűjti a hulladékot, hogy így tegyen egy tisztább környezetért – írja a Greenpeace.

A szervezet ezért a kormányhoz fordul, azt kérve, hogy a termékdíjból befolyó közpénzt költse környezetvédelmi célokra, így a valós megoldást jelentő hulladékmegelőzésre, például betétdíjas újratöltő rendszerek kiépítésére; valamint segítse, hogy az újrahasznosítható hulladékokat a külső körülményektől függetlenül tudják a cégek hasznosítani.

A Greenpeace továbbá nyilvános adatkéréssel fordul a legnagyobb cégekhez, amelyek a szelektív hulladékok begyűjtését végzik, hogy megtudja, hova kerül a fel nem dolgozott műanyagszemét.