Meglepő jelenségre mutat rá egy nemzetközi kutatás: a városi életre, az urbanizációra válaszul színesebb tollazattal válaszolnak a madarak. Az ember mindennapjainak szervezőereje már ilyen módon is beavatkozik a természet alakulásába.
Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket – derül ki abból a kutatásból, amelyet az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpontja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a dániai Aarhus Egyetem munkatársai végeztek.
Nem tudni, pontosan hányan élnek az immár nyolcmilliárdos emberiségből városokban, mert országonként változó ennek a településformának a meghatározása. A definícióra azért is szükség lenne, mert a megapoliszokra kulcsszerep vár a jövőben.
Az évszázad végére a Föld lakosságának háromnegyede lehet kitéve a szélsőséges hőség és páratartalom okozta életveszélyes éghajlati viszonyoknak.
A világ településeinek lábnyomát térképezik fel a világűrből, a Földön lévő emberi települések fejlődéséről készülő legátfogóbb adatbázist az Európai Űrügynökség (ESA) és a Német Űrkutatási Központ (DLR) a Google Earth Engine csoportjával együttműködve készíti.
Egyes állatfajok akár hetven százalékkal messzebbre is kénytelenek elvándorolni az emberi tevékenységek miatt.
Komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet, ha nincs elég víz. Ráadásul a vízhiány nem csak a közeljövő problémája: napjainkban, fejlett országokban is küzdenek ez ellen.
Kétszer akkor a pusztulás mértéke, mint amit a korábbi kutatások mutattak: a létfontosságú élőlények csökkenése Európában különösen nagy és ez a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat.
A település maradványai egy útépítés során kerültek elő.
A világ több mint 1200 állatfaját fenyegeti a kihalás élőhelyeik több mint 90 százalékában egy új kutatás szerint.
Öt évvel ezelőtt indítottak egy projektet azért, hogy jobban megismerjék a tudósok a városi zajszennyezést, és megoldásokat dolgozzanak ki a csillapítására. Most önkénteseket várnak a programba.
Egy szennyvíztisztító is lehet szép, környezetbarát, illatos. A nehéz az ügyben az, hogy erről meg kell győzni a múltban rekedt megrendelőket. Egy ferencvárosi cég azonban hisz a jövőben.
Sok települést számításait húzták át a szigorú feltételek. A városaspiránsok sorsáról az e heti HVG-ben olvashat.
A világ népessége egyre nagyobb, és az élet egyre élhetetlenebb városokba koncentrálódik, Magyarország azonban ez alól kivétel. A házelnök szerint olyan falvak kellenek, hogy a városiak irigykedjenek.
Egyre nagyobb a verseny a budapesti közösségi kertekért, a strapás nagyvárosi tempóban mind többen pihennének meg a város közepén is egy saját talpalatnyi földön. Csak az ősszel két belvárosi kert indult, ahol az emberek nem is feltétlenül palántázni akarnak csak, hanem közösséget keresnek.
Az animációban i.e. 3700-tól követhetjük az urbanizáció folyamatát.
Nem túlzás, a múlt héten elfogadott és a magyar sajtóban teljesen észrevétlen maradt Amszterdami Paktum mérföldkő lehet az Európai Unió történetében: noha a városok jelentik az európai versenyképesség alapját, speciális, összetett szempontjaik eddig nem igazán tudtak beépülni az EU tervezési és támogatási rendszerébe. Kérdés, hogy a magyar városok mennyire nőnek fel a vállalkozásokat és a civileket is egyenrangú partnerként kezelő kezdeményezéshez.
A korabeli építészszakma egy része eredendően elhibázottnak, művészietlennek, mások funkcionálisnak, a világvárosi rangot megteremtő főútvonalnak írták le az épülő Nagykörutat, amelyen az első elképzelések szerint hajóval kellett volna közlekedni.
A hétker helyett a nyolcker a menő, Erzsébetváros drága és sznob vigalmi negyeddé változik, miközben a korábbi közösségi terek Józsefvárosban bukkanak fel, a hozzájuk kötődő kispénzű művész-, aktivista- és egyetemistaréteggel. Az épületek megújulnak ugyan, de a helyi lakosság nem bírja az ingatlanárakat követni. Nehéz megjósolni, hogy Budapest belső negyedei milyen ütemben alakulnak át, és hány embernek kell elhagynia az otthonát. A dzsentrifikációnak hívott folyamat nagy ütemben zajlik.
12 és fél négyzetméteres mobil kislakások lehelnének életet a nagyvárosokban torzóként éktelenkedő kihasználatlan parkolóházakba – legalábbis erre ösztönöz az amerikai tervezők projektje.
