„Három évvel ezelőtt úgy hozta a sors, hogy betévedt hozzánk a sanghaji polgármester, mert a helyiek folyton tüntettek az egyik szennyvíztelep miatt, ami a város robbanásszerű fejlődésével egyre közelebb került a lakóövezethez. Követelték, hogy azonnal vigyék onnan, mert mint minden hagyományos szennyvíztisztító telep, rettentő büdös, zajos és ronda. Végül terveztünk nekik egy Organica-telepet, amitől lecsillapodtak a kedélyek, és azóta mindenki nagyon elégedett” – meséli Bodnár Attila építészmérnök, az Organica Water társalapítója.

A szép, szerethető, békés és illatos, egyben környezetbarát szennyvíztisztításra szakosodott kis magyar cég azóta is rendületlenül hódít Kínában, Attila bő egy évre ki is költözött Sanghajba. Jelenleg 70 Organica-telep üzemel szerte a világban, 30 pedig nemsokára készen lesz. Többségük a délkelet-ázsiai régióban található, de Európában is van nagyjából 50, ugyanakkor építettek már Kanadában, Indiában, a Fülöp-szigeteken, az egyik karib-tengeri szigeten, és a Dél-afrikai Köztársaságban is, ahol néhány hónapon belül Fokváros lesz a világ első vízkorlátozást bevezető metropolisza.

Bodnár Attila

Reviczky Zsolt

Áldott vízkörforgás

Az Organica-telep nem más, mint az egykor megálmodott jövő, amit ma élünk. Kevésbé költőien, Attila és alapítótársa, Kenyeres István vegyészmérnök húsz évvel ezelőtt föltették a kérdést: vajon mi lesz velünk, ha a kék bolygón egy napon kifogyunk a tiszta vízből. Az egykori gyerekkori barátok már akkor látták, hogy évtizedeken belül világszerte olyan mértékelt ölt az urbanizáció, az emberiség több mint fele városokban fog élni – ami mára meg is történt –, hogy a városi víz körforgásának sztenderd megoldásai fenntarthatatlanná fognak válni.

„Ahogy ma a szárazság sújtotta Fokváros intő példája is igazolja, tudtuk, hogy vízhiányos időknek fogunk elébe nézni, ezért egy egészen új műfajra lesz szükség” – emlékszik vissza Bodnár Attila, aki annak idején jól menő amerikai templomtervezőként vágott bele a víziparba. A mérnökök az Organica alapításakor abból indultak ki, hogy hagyományosan, mikor a szennyvizet hatalmas csöveken keresztül 10-20-30 kilométerre kivezetik a városból, legtöbbször az agglomeráció szélére telepített szennyvíztisztítóba, nem a legolcsóbb, pláne nem a legenergiatakarékosabb megoldás.

Reviczky Zsolt

Bodnár Attila szerint az is jó kérdés, hogy a tisztított vízben végül mi marad, mikor ma, összesen 50 ezer fajta vegyszert gyárt az emberiség. Ezek a szervezetre és a környezetre gyakorolt hatásait ugyan vizsgálják, de nem együttesen, így ők olyan komplex ökológiai rendszert szerettek volna fejleszteni, ami például jóval hatékonyabban távolítja el a vízből a fájdalomcsillapítót és a fogamzásgátlókból származó hormonokat.

Nagyon éhes víziférgek

Az Organica-megoldás végül a hagyományos biológiai víztisztítás kreatív felturbózása lett. „Egy klasszikus szennyvíztisztítóban általában 5-6 méter mély reaktorok vannak tele szennyvízzel. Ezekhez hozzáadunk egy csomó baktériumot, hogy kiegyék a vízből a szerves anyagot, amikkel – miután jóllaktak, vagyis a vízben lévő oldott szerves anyagot beépítették a testükbe –, nincs más dolgunk, mint elvezetni őket egy csendes, nyugodt helyre, az ülepítőbe. Ott biomasszaként szépen lassan leülnek az aljára, a reaktor tetején pedig elfolyik a tiszta víz.

Lényegében mi is ezt csináljuk, jóval több, legalább háromezerféle élőlény, mikroorganizmus bevetésével” – magyarázza Attila. Ezt azzal érik el, hogy növényeket ültetnek a reaktorok fölé, melyek gyökerei belelógnak a vízbe. A gyökér pedig nem más, mint a mikroorganizmusok természetes élőhelye, megjelenésével hirtelen nem csak úszni és lebegni, hanem valamihez tapadni is lehet, így sokkal pezsgőbb lesz az ökoszisztéma egy köbméteren.

Reviczky Zsolt

„Mondanom sem kell, hogy az évek során, főleg az 1998-as kezdetek után az igencsak konzervatív, logikusan a maximális biztonságra törekvő víziparban, nem kevés hitetlenséggel találkoztunk, amikor azzal jöttünk, hogy építsünk a városok közepén csinos botanikus kerteket, amik majd helyben megtisztítják a vizet” – meséli Bodnár Attila, aki csapatával az első évtized folyamán még hagyományos szennyvíztisztítókat tervezett, miközben a Organica-technológia know-how-ján dolgoztak.

Bár 2013 óta intenzíven fejlesztenek külföldön, a cég székhelye máig Ferencvárosban van, mert mint Attila mondja, magyarként büszkén gazdagítják a hagyományokat, ugyanis a vízipar és a hozzá kötődő fejlesztések szempontjából Magyarország nagy múltú országnak számít: a második világháború után a KGST-országokon túl az arab országokban, Jordániától kezdve Egyiptomon át egészen Algériáig számtalan vízipari létesítmény épült magyar mérnökök bevonásával.

Hivatalosan is a világ egyik legígéretesebb zöld cége

A magyarok vízipari jó híre ide vagy oda, Attiláék bárhol üzletelnek sajátos technológiájukkal, jellemző, hogy eleinte nem hisznek nekik. „Jó-jó, de ez a mi szennyvizünket is fogja tisztítani? Lehet, hogy a szomszédét igen, de nekünk aztán olyan szennyvizünk van…” – hiába van már száz referenciatelepünk, köztük olyan, ami közel félmillió ember után tisztítja a vizet, ezt mindig megkérdezik. A bizalmat végül hiába nyerjük is el, nagyon nehéz megjósolni, hogy a beruházás pontosan mikor fog megvalósulni.

Reviczky Zsolt

Attól a gondolattól, hogy kell egy víztisztító, Európában eltelik minimum 3-5 év az első kapavágásig, az Egyesült Államokban 7-8 év, Kínában pedig, ahol egy évtized alatt simán 100 milliókkal nő az urbánus népesség, nagyjából 1 év. A víz körül sok helyen nincsenek piaci körülmények, mert manipulált ára van, állami monopólium, vagy egyszerűen nem fizetnek érte. De az Organica-kert, bárhogy is, jobban megéri, mert a bekerülési költsége ugyan megfelel egy hagyományos szennyvíztisztítóénak, a működtetése viszont jóval költséghatékonyabb” – összegzi Attila a tapasztalatokat.

A világ minden táján, az organicások alapvetően partnerekkel dolgoznak, Franciaországban például a világ legnagyobb vízipari cégével. Ilyenkor általában a partnerek hívják a magyar céget, hogy segítsenek meggyőzni az önkormányzatot, amelyik kiírta a közbeszerzést a szennyvíztisztító építésére vagy felújítására. „Ezek a cégek, amelyek meg vannak győződve arról, hogy Organica-technológiát ajánlva több megbízást fognak elnyerni, a mi meghosszabbított csápjaink. Ha összejön, mi megtervezzük a telepet, és adunk hozzá néhány kulcsalkatrészt is” – magyarázza a társalapító a folyamatokat.

Reviczky Zsolt

Az évente így megvalósuló Organica-telepek beruházási értéke összesen 80-100 millió euró körül mozog, bár magát a globális piacot 30-40 milliárdra becsülik, szóval a kis magyar cégnek még van hova fejlődnie. Abban pedig nincs hiba, hogy a szakma ne jósolna fényes jövőt nekik. 2013-ban például ők nyerték el az iparág legnagyobb elismerését, a Cleantech 100 nevű díj első helyét, ami azt jelenti, hogy a zöld megoldásokkal dolgozó cégek legfontosabb ezer befektetője őket szavazta meg a világ egyik legígéretesebb cleantech-cégének. Ezek a vállalatok nem kevesebbre hivatottak, mint hogy alapvetően megváltoztassák azt az iparágat, és ezen keresztül a világot.