Csupán vállalatcsoporton belüli átrendeződésnek minősül, hogy a Fidesz-közeli alapítványban található médiacégek a Mediaworks központi irányítása alá kerülnek, ezért a GVH nem vizsgálja az ügyet.
A Siemens és az Alstom vasúti üzletágai egyesültek volna, de az Európai Bizottság szerint ez kiiktatta volna a versenyt a piacról.
Egy friss sajtóértesülés szerint amikor az Európai Bizottság tavaly nyáron rekordnak számító, eurómilliárdos büntetést szabott ki a Google-re a keresőpiacon tanúsított magatartása miatt, akkor a vállalatnál megérezték, az uniós szerv komolyan veszi a versenyjogot. De akkor már késő volt.
Több szempontból is rekordnak számító büntetést szabott ki az Európai Bizottság a Google-re. A keresőóriás persze vitatja az ellene felhozott vádakat, és a cég vezére egy hosszabb blogbejegyzésben fejti ki, miért tévednek az ítészek.
Sosem látott mértékű, több mint 1400 milliárd forintnak megfelelő bírságot szabott ki az Európai Bizottság a Google-ra a versenyjog megsértése miatt. Az uniós végrehajtó szerv évek óta tartó vizsgálódásának eredménye szerint a vállalat visszaél piaci erőfölényével az Android mobil operációs rendszerben.
Az Európai Bizottság az Androidot vizsgálta nyolc éven át.
Még ebben a hónapban megkaphatja minden eddiginél nagyobb bírságát a Google, az viszont már tisztán látszik, hogy nem ez az egyetlen dolog, amit "be kell nyelnie" a cégnek az Android miatt.
A várakozások szerint júliusban hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság döntését az Androiddal kapcsolatban indított versenyjogi eljárás ügyében. Példátlan mértékű büntetés jöhet.
Nem rajong a túl alacsony adókért és következetesen fellép az igazságtalan adóztatás miatt – a magyar kormány is jól ismeri a legkeményebb EU-biztosnak tartott Margrethe Vestager fellépését. A dán politikussal budapesti látogatásán beszélgettünk.
A jövőben jóval magasabb bírságokkal számolhatnak a vállalkozások a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által indított versenyfelügyeleti eljárásokban. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a GVH számos olyan lehetőséget kínál a vállalkozásoknak, amelyekkel hatékonyan csökkenthető a bírságkitettség.
Itt a kormány új módszere a multiláncok ellen.
Rekordméretű, 2,9 milliárd eurós bírságot szabott ki az Európai Bizottság öt nagy teherautó-gyártó cégre a trösztellenes szabályok megsértése miatt.
A tavaly bevezetett fúziótörvény nem okozott különösebb gondot, de a kormány többször is élt azzal a jogával, hogy kivegyen egyes tranzakciókat a jogszabály alól. Jövőre újabb jelentős versenyjogi jogszabályváltozás várható, amelynek a rendelkezéseit megsértő kiskereskedelmi láncok akár árbevételük tíz százalékáig terjedő bírsággal nézhetnek szembe.
A kartellekre 54 milliárdos büntetést mért a GVH, de azzal is százmilliárdot spóroltak nekünk, hogy időben lekapcsoltak szervezkedő, erőfölényükkel visszaélő cégeket.
A német óriás szlovákiai leányvállalata korlátozta a versenyt 2005 és 2010 között azzal, hogy olyan nagykereskedelmi árat szabott meg, ami lehetetlenné teszi, hogy versenytársai profitot érjenek el kiskereskedelmi tevékenységük során.
Onnan kapja a következő frászt Moszkva, ahonnan nem is várná. Bulgária után Szerbia is az Európai Unió nyomása alá került; Brüsszel azt szeretné, hogy Belgrád állítsa le a Déli Áramlat gázvezeték építését. Az ok: uniós jogba ütközik, hogy a cső tulajdonosa és a benne szállítandó gázé ugyanaz.
Nem jó az e-boltoknak, ha a Google suttyomban, a riválisai kárára besegíthet az e területre szakosodott saját leányvállalatának, mert azzal ugyanolyan torzulásokat okozhat, mint ami miatt az online térképek piacán ma már nem a Streetmap, a Hot Maps vagy Mappy, hanem a Google Maps viszi a prímet. Ezt állítja az e-kereskedelem világpolitikájában Brüsszelben lobbizó, és azt alakító Chris Sherwood. Interjú.
Könnyebb hozzáférés a bizonyítékokhoz, rugalmasabb elévülési szabályok, a károkozó bizonyítási terhe – e fontos változtatásokkal könnyíti meg az árkartellező, erőfölénnyel visszaélő cégek áldozatainak kártérítését az EU új irányelvjavaslata. Jelenleg ugyanis hiába mondja ki a versenyhatóság (itthon a GVH), hogy a vállalatok jogot sértettek a kartellezéssel, a károsultak ritkán érvényesítik igényeiket polgári perekben többek között a jogszabályok hiányosságai miatt. Mindez azonban megváltozhat.
Évi 3-4 eljárás indult a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) közbeszerzési kartellek miatt, tavaly pedig már csak kettő eset miatt vizsgálódtak – közölte a szervezet szóvivője a hvg.hu-val. Marosi Zoltán versenyjogi szakértő szerint a feltárt közbeszerzési kartellek számának csökkenésében szerepe lehet annak, hogy a versenyjog és a büntetőjog ütközik egymással. Az előbbi mentesíti a bűnbánó céget a szankciók alól, az utóbbi most még csak korlátozott és bizonytalan kereteken alapuló védelmet ad. A megoldás sürgető lenne, hiszen a kartellek évi 100-150 milliárd forintjába kerülnek az adófizetőknek. Ráadásul a kormány dinnyekartell alóli felmentése kivett egy területet a GVH vizsgálódásai alól.
