Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Ütőképes és lemaradó társaságokra szakadt szét a magyar közép- és nagyvállalati mezőny, melyek teljesen máshogy élik meg az ország politikai és gazdaságpolitikai tényezőit, de túlnyomó részük már otthon érzi magát a NER világában, és tudja, mire számíthat – derül ki a Corvinus friss céges kutatásából.
A magyar gazdaság ütőképesekre és lemaradókra szakadt szét, a két csoport pedig teljesen máshogy éli meg az ország politikai és gazdaságpolitikai tényezőit – állapította meg a magyar vállalatok versenyképességéről a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központja, amely immár hetedik jelentését publikálta.
A közel 30 éve folyó felméréssorozatban 3-6 évente jön új szondázás, a 2024 októberétől idén januárig tartó aktuális körben a több mint 3700 magyar közép- és nagyvállalat közül 335, 90 százalékban magyar tulajdonú, 37 százalékban családi tulajdonban álló társaság vállalta, hogy kitölti a kiküldött kérdőívet.
Darabszámra így reprezentatív a kutatás, ám túlnyomórészt budapesti és a fejlettebb – közép-magyarországi – országrészben működő társaságok vállalták a válaszadást, vagyis a gazdaságilag erősebb régiók felülreprezentáltak. A kutatás mezőnye a feldolgozó- és építőipar, kereskedelem, szállítás és raktározás ágazatokban működő cégekből állt össze, 292 középvállalat (50-249 fős) és 43 nagyvállalat (250 fősnél nagyobb) adott választ, 60 százalékuk exportra is dolgozik.
A beérkezett válaszokból összeálló vállalati versenyképességi index (VVI) alapján 160 cég lett alacsony versenyképességű, 175 pedig magas. A felmérés egyik fontos tanulsága, hogy bármilyen cég lehet versenyképes, mérettől és ágazattól függetlenül, viszont a két csoport közti szakadék nagy, a magas versenyképességűek minden mutatóban jelentősebb jobb értékekkel rendelkeznek, mint az alacsony mutatójúak.
A VVI három alindexből épült fel, és minden alindex értéke különböző számú változóból állt össze. A működőképesség alindex 14 változóval dolgozott (költséghatékonyság, minőség, választék, vevői elégedettség, környezeti és társadalmi fenntarthatóság szerint). A 9 változós változásképesség alindex piaci változások előrejelzésének képessége, alkalmazottak, képzettsége, kutatás-fejlesztés-innovációs ráfordítások szintje, innovativitás, digitalizáció szerint értékelt, a csak két változóval dolgozó üzleti teljesítmény alindex a piaci részesedést és az árbevétel-arányos nyereséget mutatta. Ezek alapján balra az aktuális értékek, jobbra, összevetésül a hat évvel ezelőttiek:
A kutatócsoport az új alindex-értékekből arra következtetett, hogy a Covid, az orosz–ukrán háború és az infláció jelentős hatással volt a cégekre, a működőképesség alindex magas értékei alapján azt feltételezték, hogy a működőképesség fenntartása kapta a nagyobb figyelmet, a üzleti alindex alacsony szintje meg arra mutatott, hogy pénzügyileg nem volt valami eredményes ez az időszak a társaságoknak.
A vállalatok nemcsak ütőképesekre és lemaradókra szakadtak szét. Utóbbi csoporton belül kisebb a szórás, vagyis egymáshoz hasonlóak a cégek, de a magas versenyképességű kategórián belül vannak a többinél jobban teljesítő vállalatok, azok pedig egyre inkább elhúznak a többitől.
A versenyképesek és a leszakadók ugyanabban az országban két eltérő gazdaságot észlelnek, előbbi csoport inkább támogatónak, utóbbi inkább hátráltatónak érzékeli a külső tényezőket. Az alábbi ábrán a kék figura az alacsony, a piros a magas versenyképességű cégeket jelöli, a számok pedig az adott kérdésre érkezett válaszok átlagát, ahol a feleletek az 1-es számmal jelölt, “jelentősen hátráltatja” és az 5-össel jelölt “jelentősen segíti” skálán szórtak:
A felmérés állításával, hogy “a működési környezet a vállalat számára fontos tényezői kiszámíthatók” 201 cég teljesen, 76 pedig nagyon egyetértett, és csak 12 cég jelezte, hogy szerinte egyáltalán nincs így. A tanulmány bemutatóján a kutatócsoport vezetője, Chikán Attila ehhez hozzáfűzte, hogy a cégek jelentős része azért láthatja úgy, hogy nagyon kiszámítható a hazai környezet, mert már ismerik a rendszert, azt stabilnak látják, és otthon érzik magukat benne. A legelső Orbán-kormány 1998. július 8. – 1999. december 31. között szolgáló gazdasági miniszere ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy ebbe a megállapításba semmiféle politikai színezetet nem akar vinni.
A kutatás kihozta azt is, hogy a vállalatok a gazdaság általános helyzetét rosszabbnak ítélték meg, mint 2019-ben, miközben ők maguk elégedettek voltak a környezeti változásokkal. Ez az ellentmondás a fenti következtetés ismeretében sokkal kevésbé megdöbbentő, mint anélkül lenne.
A 2019-es és 2025-ös viszonyokat szembeállító alábbi ábrán is jól látszik, mennyire megtépte a cégvilágot a Covid, meg ami azóta jött, és hogy ez mennyivel jobban kiszolgáltatottá tette a vállalatokat a kormány húzásainak:
Itt pedig, már csak az idei adatokra koncentrálva, de az ütőképeseket a lemaradókkal szembeállítva pláne kijön, mennyire két, különböző világban léteznek ezek a társaságok:
A felmérés eredményei szerint a hitelfelvételi lehetőségek, az adórendszer változásai, a jegybanki alapkamat mértéke, az infláció mértéke, a bérszínvonal és a forint árfolyamának ingadozásai is mind sokkal jobban befolyásolták a cégek versenyképes működését az elmúlt három évben, mint 2019-ben. A monetáris politika, különösen az adózási feltételek módosítása a válaszadók szerint rontotta a helyzetüket, a leginkább pedig a fogyasztást terhelő adók szabályozása volt számukra nehezítés.
A felmérés kitapintotta, hogy a vállalatok 2019-hez képest fontosabbnak tartják a fenntarthatósági követelményeket, az azoknak való megfelelést, de főleg a szigorodó szabályozás miatt. Vagyis leginkább azért zöldítenek, mert nem akarják, hogy a zöldszabályok megsértése miatt megbírságolják őket.
A cégek stratégiájában, céljaiban a tulajdonosi haszon fontossága nőtt a hat évvel ezelőtti állapothoz képest, a reziliencia, vagyis ütésálló képesség növelésére való hajlam viszont csökkent. Chikán szerint talán ez utóbbit lehet egyfajta optimizmusként értékelni, vagyis optimista olvasatban a cégvezetők úgy látják, már most elég reziliens társaságot vezetnek.
Az innováció viszont 2019-hez képest háttérbe szorult. Az innoválásra való hajlam elsődleges mozgatórugója a vásárlói oldal által támasztott kereslet, tehát a cégek akkor innoválnak, ha az ügyfelek innovációt akarnak látni tőlük. Idén a piac nem nagyon adott ilyen jeleket, emiatt a vállalatok kevésbé látták az innovációban a kitörési pontot.
Nőtt a cégek banki aktivitása, ami itt azt jelenti, hogy egyre több hitelt vesznek fel a vállalatok, azok száma pedig lecsökkent, akik egyáltalán nem vesznek fel kölcsönt. Közben viszont a fizetési fegyelmük csökkent, a késedelmes kifizetések oka pedig az, hogy a vevők se fizettek nekik. Ez, meg a forráshiány.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.