Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Még az őszi ülésszakban szavazhatnak a képviselők.
A hatékony és fenntartható vízgazdálkodás elérésének érdekében a kormány 2020-2030 között évente 17 milliárd forint állami forrást biztosít öntözési célú fejlesztésekre – idézi a napi.hu Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét, aki szerdán találkozott Áder János köztársasági elnökkel, a vízgazdálkodást érintő kérdésekről és a fúrt kutakról tárgyaltak.
Az apropót az adta, hogy az államfő normakontrollt kért a nyár elején elfogadott vízgazdálkodási törvénymódosításra, amely eltekintett volna a kútfúrás bejelentési kötelezettségétől. Tiltakozására az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a rendelkezést. Az Ab alkotmányellenességet megállapító határozatának indoklásában azt hangsúlyozta, hogy az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása. A törvénymódosítás célja – az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése – más módon is elérhető.
A lap most arról ír, hogy az Országgyűlés alelnöke szerint a kútfúrásos törvényről a módosítását követően az őszi ülésszakban szavazhatnak újra a képviselők.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.